A hírlapíró és a halál

Nincs biztonságban a magánvagyonunk, a nyári szünet után a múlt héten először összeült a kormány. A kormányülésnek – nemhiába, hosszú volt a szünet, s e hazának számos baja van – sok pontja volt, de mi most, erősen rendpárti blogként, csak a büntetés-végrehajtásról szóló törvény módosítását vesszük szemügyre, amely, egyebek mellett lehetővé tette a büntetés-végrehajtás számára, hogy pajzsot, speciális lövedéket, és orientációs készség korlátozására alkalmas eszközöket használjon

Az elején fussunk egy terminológiai kört. A törvény neve államnyelven 4/2001 Z. z. o Zbore väzenskej a justičnej stráže. A väzenská stráž, ugye az a börtönőr, fegyőr, erre mondjuk szépen, hogy büntetés-végrehajtási dolgozó. No de mi a justičná stráž? Ezek a bíróságokat és ügyészségeket védő, a bv-sekéhez hasonló egyenruhát viselő emberek. Magyarországon a bíróságokon teremőrök vannak, akik tkp. fegyveres vagy fegyvertelen biztonsági őrök, így nekik erre nincs spéci szavuk. E posztban a büntetés-végrehajtás szó alá őket is odagondoljuk.

Tris Hussey – szerintem – az egyik legjobb WP, SM és techblogger. Amellett, hogy megvettem a könyvét, és a readerben – én Digget használok, miután a köcsög Google kinyírt a Google Readert – ott az RSS-e, a Facebookon és a Twitteren is követem. Nem szégyen a nagyoktól tanulni, meg hát, itt a szegény szlovmagy blogoszférában kitől tanuljon az ember?!:( (Na jó, nem szegény, szeptember elején lesz egy poszt róla, amelyben kifejtjük, milyen jó, hogy így fölpörgött.)

A szerző nem titkolja, örülne, ha a címben feltett kérdésre a válasz igen volna. Az, hogy a kabinet a tegnapi ülésén szeptemberre napolta el az oktatási törvény módosítását, legalábbis afelé látszik mutatni, hogy nem kíván asszisztálni az egyik legkevésbé kompetens tárcavezető, Dušan Čaplovič újabb, hagymázas ötleteléséhez.
Ha végigtekintünk az előrehozott választások óta eltelt közel másfél év oktatásügyi történésein, azt kell látnunk, a Kramáre fölé tornyosuló épületben kevés konkrétum, még kevesebb pozitívum történt. Annál több volt viszont a kisebb-nagyobb botrányokból, melyek mindegyikéért ugyan nem tehető személyesen felelőssé a miniszter, mert azok a rendszerbe beépülő pártszipolyokhoz köthetők, de a tárca első embereként a morális felelősség kétségkívül az övé. Viszont a tanársztrájkért és -bérharcért a felelőssége egyenesen elvitathatatlan.

Egyszerre látott napvilágot az a hír, hogy a belügyminisztérium belső vizsgálata arányosnak találta a szepsi romatelepen történt rendőri erő alkalmazását, és hogy egy Nagymihály melletti romatelepen figyelmeztető lövésekkel kellett megakadályozni egy „kétmenetes“ tömegverekedést, amelybe előbb 70, majd 80 helyi lakos kapcsolódott be.

Egy következmények nélküli ország címmel írt könyvet Magyarországról 2004-ben Fricz Tamás politológus. A jelzős szerkezet azonban – sajnos – csekély változtatásokkal Szlovákiára is alkalmazható. A következmények nélküliség pedig össztársadalmi szinten káros.  Míg a politika legmagasabb szintjein – lásd Gorillaügy, a katonai titkosszolgálat botránya, Harabin és Baki Sadiki máig meg nem magyarázott telefonbeszélgetése, a Ficóéhoz hasonló hang stb. – ez érvényesül, addig működni fog ennek lefelé ható demoralizáló hatása, s ettől nem lehet elvonatkoztatni. De ezzel együtt is, az embereket sokkal jobban zavarja a következmények nélküliség, és a törvények kikényszeríthetőségének hiánya, ha az közvetlen környezetükben történik, pláne, ha ennek maguk is szenvedő alanyai. A közélet történéseit uborkaszezon idején is figyelő olvasóink már rájöhettek, az alábbiakban a szabálysértési törvény módosításáról lesz szó, melyet a napokban elgáncsolt a főügyészség.

Ivan Gašparovič államfő tegnap nagyon nem, de valamennyire talán meglepő módon Jozef Čentéš ügyéhez képest rakétasebességgel főügyésszé nevezte ki a Smer által éppen ma egy hónapja egyedül megválasztott Jaromír Čižnárt. Az előző kormánypártok által megválasztott Jozef Čentéšnek két évig tartó várakoztatása során még az elnök közelébe sem sikerült jutnia, hogy tárgyaljon a kinevezéséről.

A pofátlan módon, uborkafán felkapaszkodott politikai jelöltek által irányított, politikai célokra használt Pénzügyi Hatóság (FS SR), amikor nem a kormány ellenfeleit, vagy a kellemetlen bloggereket vegzálja, akkor néha hasznos munkát is végez. Például adóslistákat tesz közzé. A napokban adták közre az adó- és vámtartozást felhalmozó természetes és jogi személyek listáját.

Bár nálunk adót csalni nemzeti sport, és senki sem fizet jószívvel úgy adót, hogy tudja, azt aztán a Smer szétlopja, azt azért elmondanám, hogy ezek az emberek a közösbe nem teszik be, ami oda tartozna, így közvetlenül károsítják meg a kedves olvasót. Azaz: nem lesz olcsóbb a kenyír, hogy a legfontosabb szlovmagy érvet soroljam fel.

Ha figyelmesen böngésszük a listát, szerencsétlen kisemberek, és valóban fizetésképtelen helyzetbe került cégek mellett a hazai, hát hogy is mondjam csak, szervezett bűnözés egyik-másik közepesen ismert arcát is felfedezhetjük ott. És a te városodból ki került fel a listára?

A listák ide kattintva böngészhetők, de érdemes lementeni.

Adóhátralékot felhalmozó természetes személyek by reallashee

Adótartozás – jogi személyek by reallashee

A szerző vonzódása az írógépek felé közismert. A vonzalom irracionális és retrogád, de van, nem küzdünk ellene. Az írógép ott van A hírlapíró és a halál blog mobilsablonjának és rendes sablonjának fejlécében, a blog Facebook-oldalán, sőt, a virtuális Lashee részleges hús-vér megvalósulásának esküvői fotóin is. Szeretjük, no.

Anno, mikor egyetemista voltam, otthon nem volt számítógépem, így első írásaimat a még újság formátumú Vasárnap még létező kultúra rovatába, Szabó G. Lászlónak is egy írógépen kopogtam le. Persze, csak azokat, amelyeket a nyári szünetben írtam, a kollégiumban már volt számítógép... Amikor a rádióban kezdtem dolgozni, megdöbbentett, hogy szinte minden irodában akadt írógép – és ez nem Horthy Miklós, nem is a szovjet csapatok bevonulása idején történt, hanem egy évtizede –, volt, ahol letakarva, de volt, ahol bizony nem.