A hírlapíró és a halál

Fotó: Emil Vaško/Plus 7 dní

Robert Fico tegnap egy új barnaszénbánya-szakaszt adott át, előtte a szlovák nemzeti felkelést ünnepelte, a szerdai kormányülés után viszont nem tartotta meg szokásos, általában vehemens sajtótájékoztatóját.
Nem tudni, hogy a távolmaradást szoros munkahelyi elfoglaltságai indokolták-e, vagy az, hogy a kormányülés napján látott napvilágot a legolvasottabb hetilapban az a hír, hogy a titkárnőjével csókolózott, és joggal tartott attól, ez az információ sokkal jobban fogja foglalkoztatni a sajtó képviselőit, mint mondjuk a kórházak eladósodottságáról szóló jelentés.

Idén június elején Szlovákiába látogatott Victor Ponta román miniszterelnök, hogy szlovák kollégájával, Robert Ficóval tárgyaljon. Ponta Románia schengeni övezethez való csatlakozásáért jött lobbizni, és tartott egy nagyon összeborulós, a Kisantant fénykorát idéző hangulatú sajtótájékoztatót. "Robert Fico hangoztatta: bár a két ország között nincsenek nyitott politikai kérdések, mindkét fél érdekében áll, hogy jelentős mértékben javítsanak jelenlegi kapcsolataik minőségén. Hangsúlyozta: a kapcsolatok javítását főként a gazdasági együttműködés bővítésével kell megvalósítani, s ezen belül főként az energetikai szektor, a mezőgazdaság, valamint az infrastrukturális beruházások terén lát lehetőséget az együttműködés fejlesztésére" – meg ilyeneket mondtak.

Rá pár napra a védelmi minisztérium sajtóosztálya kiküldte, Hegyesmajtényban újratemetnek bizonyos Ladislav Škultétyt, a legtovább szolgáló szlovák huszárt, akinek földi maradványait Romániából szállították haza.

Most Traian Basescu van itt nálunk, nagyokat mosolyognak a mi Kaspónkkal, koszorúznak, veteránokat tüntetnek ki, és bombasztikusakat nyilatkoznak a két ország közötti együttműködésről. Tán csak nem kell elkezdenünk aggódni egy újabb, felvidéki kötődésű, Erdélyben nyugvó magyar történelmi személyiség földi maradványai miatt?

SITA-felvétel

Mai hír, hogy Besztercebánya megye saját kezelésébe venné a szliacsi polgári repülőteret, hogy megmentse az esetleges bezárástól. Mindezt Vladimír Maňka besztercebányai megyefőnök mondta. Azt hiszem, Ben Affleck helyett neki kellett volna megkapni Batman szerepét, hiszen amellett, hogy Besztercebányán megyefőnök, képviselő a törvényhozásban, és az Európai Parlamentben is. 

Ján Počiatek közlekedési miniszter a múlt héten azt mondta: "A jövő évi költségvetési tervezetben jóval kevesebb forrás van a regionális repterek támogatására. A regionális repterek magas költséggel, és alacsony kihasználtsággal működnek." A miniszter a bezárandók között a zsolnai és a szliacsi repteret említette, mindkét megyében smeres megyefőnök van. Erre reagált a két ország és három város között ingázó sztárképviselő.

Az utóbbi időben a hazai, értelemszerűen magyar médiában sok szó esik a csúfos kisebbségi jelentésről, amelyet A. Nagy László ugyan az asztalfiókban hagyott, de távozása után átírtak. Hogy ne járjunk úgy, mint a Charta '77-tel, amelyről a kommancs sajtó csak azt írta le, hogy nem ért vele egyet, de azt nem, hogy mi az a Charta '77, ma forrásközlünk. 

Tegnap Gál Zsolt fejtegette az Új Szó hasábjain, a Smer vesztésre áll a hiánnyal és az adóssággal folytatott küzdelemben. Koncepciótlan, présgéphez hasonlatos gazdasági ámokfutások következményeit az az egyre vékonyodó réteg kénytelen viselni, amelyik még dolgozik, termel, értéket teremt. 

Lúzer FC: a pénzügyminiszter és a kormányfő

Ma két kép felett is "megálltam". Korábban ezen a blogon többször írtam arról, hogy a sajtómunkás nem "vehet magára" minden tragédiát, elszabadult kerekű turistabuszt, pajzsmirigyrákos fukusimai gyerekeket, ukrajnai tömegbalesetet, kilenc halott koraszülöttet a miskolci kórházban, szakadékba zuhant autóbuszt Chilében, elsüllyedt kompot a Fülöp-szögeteken stb., mert akkor kb. két hétig tudná ezt a munkát csinálni, aztán begőzölne. Annak ellenére, hogy ezt az ars poeticát saját érdekemben nagyon tudatosan igyexem követni, engem is megrendített a mai szíriai, több száz halálos áldozatot követelő gáztámadás gyermekáldozatainak fényképe. Barna szemű, kis fürtös gyerekek fekszenek mozdulatlanul, mintha csak aludnának az oviban. Csak a hullazsákból tudjuk, hogy nem ezt látjuk a képen. Külsérelmi nyomok nincsenek rajtuk, a harci gáz nem így öl. A képet nem adjuk közre, mert az, szemben az RTL klub azon műsoraival, ahol egy VV szereplő seggluka látszik, valóban alkalmas a nyugalom megzavarására.

No de a másik.

Ma nemzeti ünnep van. Ez nem ok arra, hogy ne legyen poszt, de most tényleg csak egy bővebb twitternyi tisztelgő bejegyzés.

Augusztus 20-án minden évben állami kitüntetésekben részesítenek a mindenkori hatalom által arra érdemesnek gondolt közszereplőket, tudósokat, művészeket, sportolókat, egyházi személyeket, pedagógusokat stb. S mivel a kitüntetéseknek mindig a mindenkori hatalom szab irányt, lehetnek kétségeink azok jogosságát, netán jogosulatlanságát illetően, politikai beállítottságunk és szájunk íze szerint. Gondoljunk csak Sólyom László emlékezetes "nem-kézfogására" a kádárista főközgazdásszal…