A hírlapíró és a halál

Amikor a napi párszáz – vagy éppen pártucatnyi – olvasóval bíró szlovmagy blogger Tris Hussey, vagy más sztárbloggerek fejtegetéseit olvassa arról, hogyan lehet pénzt keresni a blogírással, csak legyint, mondván: ugyan, nálunk ez úgysem lehetséges. De még a szomszédos Magyarországon is ritkaságszámba megy. Jelen sorok szerzője most különböző okokból mélyre ás a honi magyar blogoszférában, és már kellően deprimált ettől. Ideje bemutatnunk egy pozitív példát is!

Hát akkor most lássuk – azokkal a masszív olvasókkal, akik a végsőkig kitartanak a téma mellett –, mi volt, mi lehetett a botrány köve, és miért bukott el a jogszabály. A Scribd statisztikái szerint 20-an olvasták el az elgáncsolt törvényt, kérem, hogy csak ők kommenteljenek.

Amit össze lehet vonni, azt össze kell, olcsó államra van szükség, adta ki  a központi direktívát Robert Fico, a választásokon győztes Smer elnöke, majd arról érkeztek hírek, a párt agytrösztje elemzi, a minisztériumokon kívül mit mivel lehetne összevonni. Korábban ugyanezeken a hasábokon jegyeztük meg, Robert Fico első kormánya idején tízszázalékos leépítést ígért a közszférában, amit nem hogy betartani nem sikerült, de egyes tárcáknál még emelkedett is a dolgozók száma, természetesen alapos indoklást követően.

Ahogy tegnap írtuk, Róbert  Kaliňák jövendő belügyminiszter azt mondta: „Az új [titkosszolgálati – a szerző megjegyzése] törvény már évek óta az asztalon van, de még egy kormánynak sem sikerült elfogadtatni.” Azt is írtuk, hogy a Radičová-kormány idején Ľubomír Galko védelmi miniszter kapta a feladatot, hogy készítse el a titkosszolgálati törvény módosítását. Nézzük, mire jutott!

Rendkívül erősen tematizálódott a titkosszolgálatok kérdése a hétvégén, még akkor is, ha – Kövér Lászlóval szólva – ez az embereket nem érdekli. Robert Fico, a Smer elnöke, kijelölt miniszterelnök, és Róbert Kaliňák, a Smer alelnöke, megnevezett belügyminiszter is megnyilvánult a témában. Ha pedig ők mondják, akkor arra legalább négy évig érdemes odafigyelni. (Apropó, bármely szlovák szakon végzett olvasóm meg tudja mondani, hogy lehet az, hogy az egyik Robert, a másik Róbert?) Fico inkább standard, Kali inkább vad dolgokat mondott, de nem csoda, hisz az amatőr főszerkesztő forr(hat) a bosszúvágytól. Lássuk.

Kövér László házelnök péntek este a Duna TV Közbeszéd című műsorának vendége volt. Ebből a szlovmagy sajtó azt a részt kapta fel, hogy: Kövér László a szlovák választásokról szólva azt mondta: „amit Bugár Béla csinált, azzal, hogy megszakította személyes ambíciói kielégíthetetlensége okán az MKP-t, és annak szavazóbázisát, az szerintem nemzetárulás, és egy olyan hozzájárulás a szlovák hatalmi politika céljaihoz, törekvéseihez, amelyeknek az a végkifutása, hogy a magyar közösséget ott eltüntessék az etnikai térképről” – fogalmazott a politikus. E jelenségről korábban itt írtunk, de ez most nem lényeges.  Mondott még valamit jó Kövér László, amiben valszeg nincs igaza.

A hírügynökségi előrejelzések szerint ma nem lesz semmi,

|NEDEĽA 18. marca |
| |Neboli hlásené mediálne podujatia. |

a vitaműsorokat meg csak az érintett politikusok családtagjai, szimpatizánsai, és az ügyeletes újságírók nézik, mert a normális emberek olyankor ebédelnek. Ehhez hangoltuk mai könnyed, politikamentes posztunkat is.

A szlovák hírügynökségek szerint semmit. E blogon több-kevesebb rendszerességgel ekézzük a hírügynökségeket, legyenek azok bármely nemzetéi, ha félre- vagy sematikusan, vagy kalap szart nem érően tájékoztatnak. (Tudjuk, az nem hibázik, aki nem dolgozik, vagy szegény, hát egyedül van egy országra bla-bla-bla, de egy hírügynökségi munkatárs felelőssége sokkal nagyobb, mert tőle aztán boldog-boldogtalan - a megkötött szerződések értelmében általában további ellenőrzési kötelezettség nélkül (ill. ellenőrizheti, persze, hogyne ellenőrizhetné, de a felelősség az ügynökséget terheli) - átveszi a hírt, mely globális világunkban azonnal eljut a dél-amerikai magyarokhoz is, valós időben. Nos, a szlovák hírügynökségek leszarták a magyar ny és i érettségiket.