Kövér László házelnök péntek este a Duna TV Közbeszéd című műsorának vendége volt. Ebből a szlovmagy sajtó azt a részt kapta fel, hogy: Kövér László a szlovák választásokról szólva azt mondta: „amit Bugár Béla csinált, azzal, hogy megszakította személyes ambíciói kielégíthetetlensége okán az MKP-t, és annak szavazóbázisát, az szerintem nemzetárulás, és egy olyan hozzájárulás a szlovák hatalmi politika céljaihoz, törekvéseihez, amelyeknek az a végkifutása, hogy a magyar közösséget ott eltüntessék az etnikai térképről” – fogalmazott a politikus. E jelenségről korábban itt írtunk, de ez most nem lényeges. Mondott még valamit jó Kövér László, amiben valszeg nincs igaza.
Az egész opuszt több helyen is elolvashatjuk, például itt. Javaslom, hogy ezt tegyük is meg.
„Értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját Kövér László házelnök a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában, pénteken este. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel.” Mivel a magyar kíváncsi szervek ténykedése nem csak az értelmiségre terjedt ki, a kolhozparasztot éppúgy megfigyelték, mint az öntödei munkást, ha erre tetszőleges (ál)okot láttak, az ügynökakták nyilvánosságra hozatala össztársadalmi érdek lenne Magyarországon.
Azt is mondja, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amire nem derült fény. De ha fény is derült, akkor sem az állam jóvoltából és jóindulatából.
„Szerintem azok a sommás állítások, azok a sztereotípiák, hogy itt már mindenki, mindenhol, mindent megoldott, egyedül mi nem tettük ezt meg, ezek egész egyszerűen tévedések” – fogalmazott. Ez merő tévedés, a környező országok sem oldottak meg semmit jobban, mint mi – mondta.
De, a környező országok sokkal jobban oldották meg, mint Mo.
Nézzük például Szlovákiát. A Nemzeti Emlékezet Intézetének keresőjébe bármikor beírhatom, hogy Kövér László, és kidobja, hogy nem volt ilyen nevű ügynök Csehszlovákia területén. Ha viszont csak a Kövér vezetéknévre keresek, egy átvilágított személyt, egy ügynököt és egy bizalmit találok.
Ugyanezt megtehetem Csehországban is. Kövér László nevű ügynök itt sem volt, Kövér vezetéknevűek viszont akadtak páran.
(Zárójelben, ha a keresőkbe tipikus magyar vezetékneveket írunk be, Kiss, Nagy, Kovács, Szabó stb., akkor bizony kiderül, nekünk, szlovákiai magyaroknak is van mit kitennünk az ablakba ügynökfronton, hátha még ehhez hozzátennénk a hivatalból jelentők népes táborát..., de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek.)
A lehető legvaskosabb demagógia az, hogy „Szerintem ez egy értelmiségi belügy, (...) az embereknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, minthogy ezzel foglalkozzanak”, mert ilyen alapon még ma zárják be az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontot, mert ami ott folyik, az is legfeljebb 200 embert érdekel Magyarországon. Továbbá zárják be a múzeumokat, galériákat, és nyissanak benne pékséget, mert – ahogy a legutóbbi szlovákiai választások is megmutatták – az embereket jórészt csak az érdekli, hogy van-e mit enniük. Minden más felesleges. Alakítsák az országot a kövéri logika mentén egy nagy pékséggé.
Valamiben igaza is van Kövér Lászlónak, abban, hogy mindent, ami 1989 előtt (bármilyen) titkosszolgálati vonalon történt, azt nem lehet egy az egyben dekonspirálni, mert bizonyos dolgoknak máig ható következményei vannak/lehetnek. Ugyanakkor a cseh és a szlovák példa azt mutatja, hogy az ellenséges külföldi szolgálatok egyetlen leleplezett exügynököt sem öntöttek betonba.
Hogy az MSZP-alapú kormányok miért taknyolták el ezt a kérdést, azt úgy kb. tudhatjuk. De hogy miért nem akarták/akarják megoldani a Fidesz-kormányok sem, az rejtély.
