Az alig két hónapos parlamentben újabb képviselő ellen indult rendőrségi eljárás. Természetesen önmagában a rendőrségi eljárás – bár szokatlannak tekinthető egy honatya esetében – még nem bizonyító erejű, Peter Krupát is megilleti az ártatlanság vélelme. De Marián Kotleba Mi Szlovákiánk Néppártja valahogy túl sok zűrös arcot juttatott a törvényhozásba.
Peter Krupának volt egy rossz belépője: a sajtó amiatt kapta fel őt, hogy érvényes fegyverviselési engedéllyel tartott kézifegyverrel érkezett a parlamentbe. A pisztolyt átadta a parlamenti őrségnek. Valószínűsíthetjük, hogy ha ugyanezt egy kevéssé militáns retorikát folytató párt képviselője teszi, a sajtóvisszhang is kisebb. Csak a történelmi hűség kedvéért elevenítsük fel, a legismertebb parlamenti fegyveres, Vítazoslav Moric mellett Ján Slota is olykor fegyveresen jelent meg a parlamentben, de volt revolvere Anna Belousovovának is, Diana Dubovcová (vajh’ emlékszik-e még rá valaki?) pedig azt is elmondta az újságíróknak, néha a kézitáskájában a parlamentbe is magával viszi a fegyverét. Hozzájuk képest e tekintetben tehát Krupa egy mintaképviselő. Abban a tekintetben viszont nem nevezhető mintaképviselőnek, hogy teli szájjal büdöszsidózik. A rendőrség most még parlamenti léte előtti korszakából származó Facebook-bejegyzéseit vizsgálja, annak megállapítása céljából, hogy azok kimerítik-e a gyűlöletbeszéd fogalmát.
A rendőrségi vizsgálat lezárulta előtt, még ha van is véleményünk Krupa bejegyzéseiről, korai lenne állást foglalni. De ha be is bizonyosodik a markos képviselő bűnössége, ő egyelőre verbális síkon marad(t). Kotleba képviselői körében azonban a tettlegesség sem tabu. A Námesztói Járásbíróság éppen mára napolta el a képviselői esküt már nem is tevő Andrej Medvecký perét. (Az már csak hab a tortán, hogy ittas vezetés miatt egyébként is próbaidőn volt, de az alkohollal kapcsolatos nagyobb társadalmi tolerancia okán ezt a szavazók annyira nem veszik zokon. Azt, hogy ittasan vezetni ebben a pártban nem probléma, az is jól mutatja, hogy a tévékamerák előtt ittas vezetésen kapott ex-HZDS-es Ján Cupernek is megbocsátottak, és új pártja színeiben megválasztották.) Ő egy dominikai férfit ütlegelt és rugdosott össze, kizárólag a bőrszíne miatt. Egyik 19, a másik egy híján húsz, mondhatnánk annak kapcsán, hogy a mandátumát nem érvényesítő Medvecký helyett Milan Mazurek ülhetett be a képviselői padsorokba. Ő aktív résztvevője volt annak a fővárosi tüntetésnek, amelynek végén, vulgáris szidalmak mellett egy babakocsit toló mohamedán családot is megdobáltak. A kő- és üvegdobálás előtt éppen a Ba…om az Allahotokat! felkiáltásban kitörő, most már képviselő Mazurek révén alkothattak képet a szlovák vallási toleranciáról és vendégszeretetről. A választások után széles körben tematizálódott, hogy lehet-e fasisztának nevezni a Mi Szlovákiánk Néppártot? Vagy neonácik ők, netán nemzeti radikálisok, vagy micsodák? Az akadémiai vita még zajlik, viszont amit a párt fentebb nevezett képviselői produkáltak, az simán tekinthető köztörvényes bűncselekménynek.
