Hétvégén több, pártokkal kapcsolatos kijelentést is elhangzott, amelyek nemcsak a politikával életvitelszerűen foglalkozók, hanem a választók érdeklődésére is számot tarthat.
A hirtelen nagyon jóba’ lett Szlovák Nemzeti Párt és Most-Híd is megregulázná a pártvásárlást. Ezt erősebb játszópajtásuk, a Smer is támogatja, így még az is lehet, hogy lesz belőle valami. Andrej Danko és Bugár Béla különböző irányból jutott el ugyanoda. Andrej Danko nyilatkozatát érdemes teljes terjedelmében idéznünk. „Hogy ne lehessen egy héten belül két pártot venni, hogy ne lehessen négytagú párt, vagy xenofób párt” – ezzel indokolja a módosítást. A Danko-nyilatkozat felfejtéséhez nincs szükségünk szimbólumszótárra, evidens, hogy Boris Kollárra, Igor Matovičra és Marián Kotlebára gondolt, bár a tényszerűség végett meg kell jegyeznünk, Matovič nem vette a pártját, hanem rendesen megalapította, a négyfős kitétel viszont igaz rá. Kotleba a Borbarátok Pártjából lett Szociális Szolidaritás Néppártját szerezte meg, Boris Kollár pedig a Szlovákia Állampolgárainak Pártját, de csak azt követően, hogy a Náš kraj párttal nem járt sikerrel, mivel az alvópárt tagsága hirtelen feltámadt. (A szappanoperához tartozik, hogy a Sme rodina nevet 17 napig viselő pártot már át/vissza is nevezték Váš krajra, így ha legközelebb valaki pártot akar venni, ilyen néven keresse.) Az SNS és a Most-Híd módosítaná a párttörvényt, ám az már jelenlegi formájában sem ismeri a pártvásárlás fogalmát. A jogszabály pártalapításról szóló fejezete egyetlen fizetnivalót említ, a bejegyzés államigazgatási illetékét, a vásárlásról való pártalapításról nem rendelkezik a törvény. A pártokat úgy „veszik”, hogy a „vevő” benyújtja a tagfelvételi kérelmét, felveszik a pártba, majd közgyűlést hívnak össze, melyen elnökké választják, és döntenek a párt átnevezéséről. (És esetleg a távozó pártelnöknek hirtelen új autója lesz, erről azonban nincs közgyűlési határozat.) A folyamat teljesen szabályos, a legerősebb kormánypárt, a Smer is két alkalommal élt a névváltoztatás lehetőségével, míg az a jelenlegi formájában kialakult. Azt, hogy valakit felvegyenek egy pártba, nehéz megtiltani, ahogy azt is, hogy a borbarátok, esetleg némi borfogyasztás után rájöjjenek, hogy ők voltaképpen szociálisan szolidárisak is. Így kíváncsian várjuk, milyen módosító javaslattal állnak elő. Addig a jelenleg (nagyrészt csak papíron) létező 154 hazai párt túlnyomó része befektetési lehetőség is egyben.
A másik információ, amelyre felfigyelhettünk a politikai pártok háza tájáról, hogy az értékelhetetlen eredményt elérő pártoknak nem szegte kedvét a kudarc, és tovább folytatják. Egy körkérdésre a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, a SKOK, a Šanca, és a Demokrati Slovenska – Ľudo Kaník pártok vezetése is azt válaszolta, természetesen folytatják. Önmagában azon poénkodni, hogy valaki kevés szavazatot kapott a parlamenti választásokon, olcsó és felszínes, hiszen Marián Kotleba márciusi 8,04 százaléka is egy 2010-es 1,33 százalékból nőtt ki. Ha akkor szögre akasztja a bakancsot, soha nem masírozhat be a parlamentbe. Azt viszont mindenképp érdemes lenne fontolóra venni, hogy ha egy volt miniszter nem is tized, hanem csak század százalékokban mérhető eredményt ért el, 1998 embert mozgatva meg országszerte, akkor számára terem-e még babér a politika mezején.
