Azért vagyok szkeptikus a közvélemény-kutatásokkal kapcsolatban, mert az elmúlt 38 évben engem még soha egyetlen közvélemény-kutató sem kérdezett meg semmiről. Ettől még persze ismerem a módszertant meg mindent…, de akkor is, más az, ha az életben legalább egyszer alanya voltál.
Ma éppen sütőtökkrémlevest főztem a konyhában. Épp a szerecsendiót szórtam bele, amikor megcsörrent a telefon. Mondom, ki a tököm az ilyenkor. A vonal végén a hang elmondta, hogy ő Jozef Nemtudomkicsoda, és a GfK-nak dolgozik. Óóóó, most jött el a pillanat, ragyogott fel arcom az aranyszínű lével fortyogó fazék felett. Gyorsan átmentünk a statisztikai kérdéseken, hol élek, stb. és eljutottunk oda, hogy dolgozom-e én vagy valamék családtagom a következő területeken, volt vagy öt-hat. Mivel a munkám határterületet képezett az egyikkel, a kérdező bácsi, szívfájdalom azt mondta, nem folytathatjuk. Kis híján sűrű könnyeimmel hígítottam fel a sütőtökkrémlevest. Ma sem nyilváníthattam közvéleményt:( Ha legközelebb ilyen hív, majd azt mondom neki, Linux-rendszergazda vagyok. Az nem volt kizáró ok!
