Több hónapos nyomozati munka, 60 ezer oldalnyi vizsgálati anyag, 50 tanú kihallgatása és egyelőre 0 gyanúsított – ez a Gorilla-ügy mérlege, melyről tegnap számolt be a belügyminiszter a parlamentben. (Ezzel a parlamenti beszámolósdival kapcsolatban azért merülhetnek fel kétségek, hova jutna a rendőrség legalább papíron létező függetlensége, ha minden ügyet a törvényhozás plénuma elé tárnának, bár Robert Kaliňáknak a folyó ügyek vizsgálatáról való tájékoztatás erős oldala, ahogy ezt már 2006 szeptemberében, friss belügyminiszterként is megmutatta.)
Iveta Radičová önsorsrontó kormányának szükségszerűen bekövetkező bukásáért kár (és hiábavaló) lenne könnyeket ejteni. Az egyik dolog, amiért ezt mégis sajnáljuk, az Jaroslav Spišiak másodszori kényszerű távozása a rendőrség kötelékéből.
A másik Lucia Žitňanská távozása az igazságügyi tárca éléről, mert vele ment az igazságügy reformjának lehetősége is. A főügyészségen kialakult helyzetet már nem is említjük, bár ennek inkább okozója, mint elszenvedője a bukott kormány, az államfő pedig társtettes. A Fico-garnitúra visszahozta a rendőrség élére Tibor Gašpart, az igazságügyi tárca élére Tomáš Borecet ültette, aki jobbára csak hallgat, a főügyészség ügyén pedig semmit se mozdított előre. Mindehhez társul még az önálló Szlovákiában sajnos mindenkor pártember – és nem szakértő – által vezetett Szlovák Információs Szolgálat szerepvállalása, amely sem az első Fico-kormány, sem a Radičová-kormány idején nemhogy nem törte össze magát, hogy megoldja ezt a rendkívül kiterjedt és bonyolult korrupciós ügyet, hanem még kerékkötője is volt a vizsgálatnak. Így leginkább azon kellett volna meglepődnünk, ha Robert Kaliňák tegnap arról számol be a parlamentben, hogy az ügy felgöngyölítése lassan a végéhez közeledik.
A nyomozás részleteinek ismerete nélkül, pusztán a társadalmi-politikai közeg ismeretében nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, Robert Fico második kormánya minimum nem teremt ideális táptalajt az ügy kivizsgálásához, így az „évszázad botránya” könnyen úgy járhat, mint az első Fico-kabinet idején, azzal a különbséggel, hogy most tekintélyes iratcsomó marad utána. A Gorillák meg röhögnek a markukba.