A kormányváltás óta kedvelt téma a sajtóban, hogy vajon Robert Fico miniszterelnök megváltozott-e? E sorok írója a kezdettől fogva úgy vélte, az új arculat egy kommunikációs tanácsadók által felhordott máz, mely alatt a „régi Fico” lapul. A nagy állami ellátórendszerekkel szemben tervezett lépései ezt egyértelműen igazolni látszanak.
Fico előbb a magánnyugdíjpénztári rendszer felszámolása felé tett, ha nem is orbánian radikális, de mindenképp határozott lépéseket, az elvezetett járulékot kilencről négy százalékra csökkentve, melynek hatására a takarékoskodók majd elgondolkozhatnak, érdemes-e a második nyugdíjpillérben maradniuk, miközben az első, úgymond államilag garantált pillérből, egyre inkább úgy fest, hogy a „nem biztos, hogy” helyett a „biztos, hogy nem” lesz a megfelelő válasz arra a kérdésre, hogy fognak-e még onnan nyugdíjat kapni.
A nyugdíjpénztárak még fel sem ocsúdhattak, mikor a kormányfő – előző ciklusához hasonlóan – sorompóba szállt az egészségbiztosítók ellen, befejezve a 2006-2010-es kormányzati időszakban csonkán marat művet. A Smer egy állami egészségbiztosítót szeretne, a magán-egészségiztosítók felszámolásával. A kormány ebben a szellemben döntött tegnap. Az állam első körben megvenné a biztosítókat a tulajdonosaiktól, ám ha ez nem bizonyulna járható útnak, az államosítástól sem riadnak vissza. Az már tényleg csak hab a tortán, hogy az egy nagy állami egészségbiztosító felállítására vonatkozó javaslatot az az egészségügyi miniszter fogja kidolgozni, aki az Általános Egészségbiztosító (VšZP) élén tetemes adósságokat halmozott fel. Zuzana Zvolenská nem sokkal a miniszteri bársonyszék elfoglalását követően, még áprilisban bejelentette, egy egsészségbiztosító elég lenne. Javaslatát azzal indokolta, hogy „így nem aprózódnának el a befizetések”. A politikai kommunikáció nyelvéről emberire fordítva: az állam rendelkezhetne az egész, tekintélyes pénzcsomag felett. Ezek után talán helyénvaló feltenni a kérdést, mikor volt utoljára, hogy a nagy állami egészségbiztosító nyereséges volt? A VšZP 3,5 millió ügyfele számára a nyár ráadásul rendkívül kellemetlen túszdrámával indult. Aki egészségügyi ellátásra szorult, nem tudhatta, hogy meg fogja-e kapni, noha az egsészségügyi járulékot fizette...
Augiász istálója ez, melynek kitakarításához legalábbis egy új Herkulesre lenne szükség. Azt már most kijelenthetjük, nem Zvolenská miniszter asszony lesz az. Az viszont állampolgárként aggodalomra adhat okot, hogy az állam csak a pénzre akar rátenyerelni, az egészségügyi ellátórendszer fenntartható működtetésére nincs válasza.
