Tegnap nemzetien gondolkodó, szociálisan érző elnökünk megszólalt a 2012 márciusában esedékes előrehozott parlamenti választások kapcsán, és elmondta, az ország bajaira a nagykoalíció jelenthetne megoldást – ha már az Iveta Radičová vezette nagy koalíció nem vált be, toldjuk meg az elnöki gondolatfutamot némileg maliciózus módon.
Ivan Gašparovič ugyan sietett kijelenteni, egyik politikai pártot sem támogatja direkt módon, csak a haza (nemzet?) javát tartja szem előtt, de azt is leszögezte – s ezt a gondolatát valószínűleg többek is osztják –, a választásokat minden bizonnyal a Smer fogja megnyerni, így nem vitás, kivel képzeli el a nagykoalíciót. A kormányzásra újra készülő, ám egyelőre még a legerősebb ellenzéki párt szerepében feszengő Smer pedig – mintegy a karácsonyfa alá a lehetséges koalíciós partnereknek – meg is üzente, a kormányzást koalícióban képzeli el, de csak egy párttal. A márciusig papíron még összetartozó menyecskék pedig szinte nem is tudják, hogyan illegessék magukat a hirtelen fessé, egyre szalonképesebbé lett kérő előtt, akiről elfelejtik, hogy tahó és lábszagú. Hol vannak már 2010 Ficóval soha! melldöngetései...
A nagykoalíció nem bejáratott műfaj az alig húszéves szlovákiai demokráciában. Talán csak Mikuláš Dzurinda első, Mečiar-váltó kormányát nevezhetjük tényleges nagykoalíciónak (és persze nagy koalíciónak is), melyben a gumitalpú, mályvaszínzakós JRD-elnökökből és vörösnyakkendős párttitkárokból szociáldemokratává transzformálódott Demokratikus Baloldal Pártja éppúgy jelen volt, mint az elődpártjuk ellen küzdő ellenzékiek szellemi örökségét magukénak valló pártok, és persze az ideológiától mentes szerencselovagok is. Ott és akkor a közös ellenség hajtotta egy akolba az egymást nem különösebben szívelő pártokat. Kérdés, hogy a Mečiarnál sokkal megfoghatatlanabb válság elleni küzdelem bír-e akkora integráló erővel, hogy a jobboldali pártok választói elnézzenek favoritjuknak egy ilyen félrelépést? Az előző Smer-kormány tapasztalatait alapul véve valószínű, hogy az új partnernek néhány balhét is el kellene vinni, amikor a Smernek rosszul megy.
Egy esetleges nagykoalíció sikere jelen pillanatban attól függhet, az adott párt meg tudja-e győzni választóit arról, hogy nem a féktelen hatalomvágy miatt, hanem az ország gondjai iránt érzett államférfiúi felelősségérzetből borul a Smer vállára.
