A hírlapíró és a halál

Ma délután Bártfán, egy egyházi iskola tövében tart sajtótájékoztatót a Kereszténydemokrata Mozgalom a romaprobléma megoldásáról.
A Most-Híd roma jelöltjeik útján felszólította a politikusokat, ne vásároljanak roma szavazatokat.
A Szlovák Nemzeti Párt elnöke - igen, tudjuk a nevét, nem kell ideírni - elmondta, a romák csak akkor mozognak, amikor szaporodnak, akkor viszont különösen aktívan. (Mindezt a romák világnapján okádta az éterbe a Führer.) Érdekes, pedig nekik is van díszcigányuk, Ladislav Fízik személyében. Vajon a statement nyilvánosságra hozatala előtt egyeztettek vele?
A Milan Urbáni-Zdenka Kramplová féle AZEN listája negyedik helyéről indítja Alexander Patkolót, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnökét. Tökmindegy, indíthatnák az első helyről is, akkor is csak kívülről nézhetné az A. Dubček téri épületet, de szép gesztus.
Az MKP - szintén a roma világnap alkalmából - nyilatkozatot adott ki, melyben vázolja a helyzetet, és megoldási javaslatokat tesz. (Tudom, hogy ezzel nem lehet mindent elintézni, de ehhez is hozzá kívánkozik valahogy, hogy ott volt az a nyolc év, miért nem akkor… Tudjuk, Csáky Pál együtt akart súlyzózni 'a-romával-aki-el-sem-jött', de ez édeskevés.)

Hirtelen most mindenki foglalkozni kezdett a romákkal. Nem csoda. Jó nagy népcsoport. A legutóbbi, 2001-es népszámlálás során  ugyan csak 89 920-an vallották magukat romának, de ez az adat csalóka, hisz a főroma se vallja magát romának, akkor a többiek mit izmozzanak. (Persze, jogosan vetjük fel, hogy ha valaki nem állítja magáról, hogy roma, akkor mások milyen alapon teszik ezt róla.) A becsült számuk ennél lényegesen magasabb. Be jó lenne a szavazatuk. Minden pártnak! Csak az a gond, hogy az utolsó párt, amelynek volt romakoncepciója, Csehszlovákia Kommunista Pártja volt - csak az övék történetesen rossz volt. Nem, nem rasszizmus az, ha nevén nevezzük a gyereket, és elmondjuk, hogy a szegregált, telepeken, elképesztő nyomorban élő cigányság helyzete óriási társadalmi problémává fog dagadni csakhamar, és hogy ennek megoldása csak több kormányzati cikluson átívelő, szisztematikus problémakezeléssel oldható meg. Mert az nem vezet sehova, hogy olyan konferenciákat szerveznek Pozsonyban, amelynek költségvetéséből egy szepescsütörtöki cigány család fél évig megélne, és egyetlen eredményük egy szöveggyűjtemény az elhangzott előadásokból.

Félreértés ne essék, e sorok írója sem tudja, mit kellene tenni, így észt osztani végképp nem szeretnénk e témában. De az felettébb visszatetsző, hogy a választások előtt hirtelen mindenkinek fontosak lesznek a romák, utána meg nem.