Nem szeretem a szülős posztokat, de a jó édesanyját annak, aki felelős ezért a helyzetért, melynek csütörtökön részese voltam. Eddig nem sűrűn jártam a komáromi NAY elektrodomban, mert általában a pozsonyiba járok, de nyomtatópatront akartam venni a komáromi nyomtatómba (nem nyomdámba, kedves szlovákiai magyar regionális köznyelvet beszélő testvéreim: az a híd alatt van, és sokan dolgoznak benne), és történetesen Komáromban voltam, így teljesen logikusnak tűnt, hogy a NAY-ba menjek.
Elindultam hát a város felől (a NAY-on túl csak a lakosság elhanyagolható töredéke lakik), igen ám, de a NAY-nál nem lehet balra kanyarodni, dupla folytonos, ill. folytonos vonal van. Azon pedig csak akkor lehet átmenni, ha közúton kívüli helyre térünk le, legalábbis ezt mondta a céges éves autós fejtágításon a pacák. No, gondoltam, sebaj, majd letérek a Hyper felé, és a Family Center mögött áthajtok a NAY parkolójába. Ebben viszont az akadályozott meg, hogy valaki odatette ezeket az oszlopokat (mobiltelefonnal készített, alacsony minőségű felvétel). Inkább feldughatta volna magának, mind az ötöt (a képen az ötödiknek csak az árnyéka látszik). Így aztán leálltam a Family parkolójában, átmentem, megvettem a patront, majd a táskámba tettem. De ha mondjuk valaki egy hűtőládát vesz, és nem tankkal megy érte vagy Hummerral, hogy áthajthasson az oszlopokon, hanem szabályosan szeretné megoldani a közlekedési helyzetet, akkor
a, lehajt a Hyper parkolójába, megfordul, visszamegy
b, a 63-as főúton bárhol megfordul, ami pedig bizonyos napszakokban nemhogy lehetetlen, de egyenesen életveszélyes.
Észbontó.
a, lehajt a Hyper parkolójába, megfordul, visszamegy
b, a 63-as főúton bárhol megfordul, ami pedig bizonyos napszakokban nemhogy lehetetlen, de egyenesen életveszélyes.
Észbontó.
