A 17-18. században az északi csukcs vadászok vikingek módjára Kanadáig elkalandoztak és zsákmányként foglyokat - kizárólag nőket - is hoztak vissza magukkal, de nem csak Kanadából szerezték be foglyaikat, és a rabság-rabszolgaság intézménye még a 20. század közepén is megszokott volt.
A csukcsok Kanadából prémen kívül fémeket és fegyvereket zsákmányoltak. Rabként csak nőket hoztak magukkal. A különösen temperamentumosnak tartott fekete bőrű lányok feladata később az lett, hogy edző módjára szexuális kiképzésben részesítsék az ifjoncokat. Ha a telepen már mindenki "fel lett világosítva", továbbadták a szomszéd falunak. Ugyanakkor nem engedték, hogy a fekete nőknek csukcs férfiaktól származó gyerekei szülessenek - olvasható a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap online kiadásában.
Fennmaradtak egy fogva tartott orosz tanítónő visszaemlékezései: 1941-ben az egyik faluból elrabolták Anna Kuznyecova tanítónőt, s két évig élt a vankaremszki tundrán. Jól bántak vele, és írni tanította a kicsiket és a nagyokat egyaránt, később pedig megírta fogságának érdekes történetét. Vlagyilen Leontyev azóta elhunyt ismert történész és író elmesélte újságíró barátjának, hogy 1972-ben a Beringovszki tartományban találkozott egy idős csukcs asszonnyal, akit fiatal korában adósság fejében rabszolgának adtak el, és csak öreg korában szabadult, amikor arra járó orvosok kórházba küldték, és onnan nem volt hajlandó visszatérni gazdáihoz, akik egész életében kutyánál komiszabban bántak vele.
De még 1967-ben is megtörtént, hogy a rénszarvas-vadászok magukkal vitték a kerületi Komszomol helyes kis instruktorát. Amikor a lány felfogta, hogy elrabolták, erősködött, hogy vigyék a brigádvezetőhöz, akiről kiderült, hogy párttag. Sikerült meggyőznie, hogy a párt személyesen őt fogja felelősségre vonni, így a brigádvezetőben felébredt a lelkiismeret, és visszavitette a lányt a faluba.
A csukcsok rabnak tekintették azokat az amerikai matrózokat is, akiket a múlt század elején különféle okokból kitettek hajójukról, de ha volt valamijük, néha hagyták, hogy megnősüljenek. A vegyes házasságból származó gyerekeket ennek ellenére nem szerették, nem igazán fogadták be.
Olyan eset is előfordult, hogy messzire elvándorolt csukcs vadászt ejtettek foglyul alaszkai eszkimók. Hosszú éveken át mindenféle megalázó munkát végeztettek vele, de aztán hagyták, hogy megnősüljön, s a gyerekeit teljesen befogadták. Az otthoniak halottnak gondolták a vadászt, és csak 1995-ben derült fény a történetre, amikor eljöttek Alaszkából az utódok az őshazába körülnézni.
A csukcsföldi hagyományőrző múzeum tudományos munkatársa, Igor Riga az újságnak elmondta, hogy a speciális északi viszonyok mellett nem olyasféle rabszolgaságra kell gondolni, mint ami a római birodalomban volt. A vadászat, a kunyhóépítés és vándorló életmód elmossa a különbségeket. A szex-rabszolgákat sem fogták túl szorosan, ajándékokat adtak nekik, s időnként pihenhettek is.
Egészen friss történet, hogy egy anadíri vállalkozó "befogadott" egy alkoholizmus miatt kicsapott 17 éves iskolás lányt. A lány fél évig a vállalkozó raktárrá átalakított háromszobás lakásában lakott, ahol konzerveken kívül semmi sem volt. Fél évig ezeken a konzerveken élt, és szexuálisan ellátta a vállalkozó ügyfeleit. Később jelentkezett anonim elvonókúrára, kiköltözött a faluba, férjhez ment, és barátnőjét küldte maga helyett "dolgozni" - írta a lap.
