Végre itt a nyár. Az idén ugyan többet kellett rá várnunk, mint egyébként, de végül is megérkezett, olyan intenzitással, mintha a hideg májust is be szeretné pótolni. Jó lenne valahol a pálmafák alatt csücsülni, esetleg elugrani az Antarktiszra.
Egy biztos, Namíbiába nem megyek az idén, mert ott a gyermekbénulásnak egy különleges fajtája pusztít az utóbbi időben, mely a 20 év feletti egyedeket támadja meg. Asszem', a Dél-afrikai Köztársaságot is kihagyom, mert egy új törvény értelmében egy apró, észrevétlen adminisztratív hiba miatt akár háromezer randra is megvághatnak. Bizony.
Malajziában az Enterovírus 71 fertőzhet meg bennünket, mely ugyan gyógyítható, de ha nem vesszük észre idejében, vagy nem vesszük komolyan, akár bénulást is okozhat.
A Holt-tengert ötvenszer is meggondolja az ember. Bár csábít a sós vízen lebegés, de míg Gilad Salid harckocsizó életén függ, hogy béke lesz-e, és helyenként úgy lövöldöznek rakétákkal, mint nálunk csúzlival, ezt is kihagyom.
Nepálban épp hogy csak helyreállóban van a rend a hónapokig tartó zavargások után. Aki pedig Jordániába megy, mérje fel a biztonsági kockázatot - figyelmeztet a külügyminisztérium. S persze ott van az a méretes lista, ahová eleve nem ajánlják az utazást.
A szomszédos Ukrajnában van, hogy a fináncok elveszik az embertől a dollárját a határon, és nem akarják visszaadni. Azt se gondoljuk, hogy a közeli Romániába menni méznyalás. 115 madárinfluenzagóc található az országban, ráadásul a külügy előre figyelmeztet az utak rossz állapotára. A Balaton meg tele van németekkel. Azt hiszem, otthon maradok a lefüggönyözött, hűvös szobában, néhány sör társaságában, és önöknek is ezt ajánlom.
