Tegnap, éppen két héttel az EU-s országjelentés közzététele után hazánkba látogatott Traian Basescu, Románia köztársasági elnöke. Az államfő egynapos látogatása során Szlovákia három legfőbb közjogi méltóságával tárgyalt.
Bár Basescu egy hírügynökségi nyilatkozatában még a látogatás megkezdése előtt – ugyan látszólag pozitív kontextusba helyezve – kifogásolta, hogy a két ország között csak 400 millió euró értékű áru cserél gazdát, így megpróbált komoly, gazdasági jelleget is társítani látogatásához, valójában rövid udvariassági vizitről van szó, különösebb diplomáciai tét nélkül. Hisz mi már az uniós határon belülről mosolygunk az EU kapuja előtt toporgó Romániára, csatlakozási szerződését meg már június 21-én (elsőként!) ratifikáltuk (bár ez a kétségkívül pozitív gesztus nem kapott komoly sajtóvisszhangot, ugyanis abban az időben mindenki Pavol Ruskóval és a gázművek széttagolásával volt elfoglalva).
A román elnök elsősorban tapasztalatokat szeretne cserélni szlovák kollégájával, a házelnökkel és a miniszterelnökkel a csatlakozási folyamatról. A triásznak vélhetően eleven emlékei vannak erről a periódusról, hisz nem is olyan régen még nekik is csontig be kellett nyalni minden vegzatúrára érkező brüsszelinek, hogy minél kevesebb piros pontot gyűjtsünk össze, s zászlónk mihamarabb ott loboghasson az Európai Parlament impozáns épületegyüttese előtt.
Románia bizakodó a 2007-es csatlakozással kapcsolatban. Nemrégiben a román diplomácia egyik magas rangú képviselője egy újságírókkal folytatott, mikrofon nélküli háttérbeszélgetés során kifejtette, nem számolnak azzal, hogy a csatlakozásra csak 2008-ban kerülne sor, ugyanis bíznak abban, hogy minden feltételt sikerül teljesíteniük. A csatlakozási szerződés védzáradéka azonban ebben a tekintetben eléggé kategorikus: ha a legfontosabb területek némelyikén fennáll a belépéskori felkészületlenség veszélye, ajánlhatja a csatlakozás egyéves elhalasztását. A belépéskori felkészületlenség nem túl konkrét fogalom, bár az előző országjelentéshez képest Románia mérföldes lépéseket tett. Tavaly a jelentés kapcsán még annak a lehetősége is felmerült, hogy ha az év végéig nem sikerül lezárni a környezetvédelmi, az igazságszolgáltatási, a belügyi és a versenyügyi fejezetet, akkor nem írhatják alá 2005 első felében a csatlakozási szerződést, és búcsút mondhatnak a Bulgáriával közös csatlakozási dátumnak.
Az idei jelentés már csak két „rosszpontot” adott a balkáni országnak: mivel a határok nem biztonságosak, és mindennapos a korrupciót. Ezek az érzékeny területek a védzáradékhoz vannak kötve: ha nem lesz érdemi előrelépés, akkor a csatlakozás 2008-ra tolódik.
Románia – nem elhanyagolható tény, hogy Európa hetedik legnagyobb országáról van szó – csatlakozása merőben új geopolitikai helyzetet teremt az unióban. Megnövekszik az európai államszövetség posztszovjet térséggel alkotott közös határa: Moldova is szomszédunk lesz, és lényegesen hosszabb szakaszon lesz határos az Unió Ukrajnával (a két ország csatlakozása elképzelhetetlenül távoli). Bulgária csatlakozásával pedig közös határ teremtődik a délnyugat-balkáni térséggel. Az unió intenzívebben kihasználhatja a Fekete-tenger nyújtotta kereskedelmi lehetőségeket. Ugyanakkor a hosszabb, a jelenleginél kevésbé biztonságos határon – ráadásul korrupt közegben – könnyebbé válik a bűnözők és a terroristák beszivárgása a térségbe.
A korrupció felszámolását illetően az elnök, és Calin Popescu Taricenau miniszterelnök egyaránt bizakodó: „A korrupció felszámolása most már az ügyészeken és a bírákon múlik, hiszen a kormány megteremtette a jogi feltételeket az igazságszolgáltatás működéséhez” – mondták az értékelésről tartott közös értékelésük során. Nos, a jogharmonizáció folyamata kétségkívül megkezdődött, a 29 csatlakozási fejezet 140 területének túlnyomó részén vélhetően nem fognak felmerülni jogharmonizációs problémák. Romániában egyszerűsítették a bírósági eljárás folyamatát, a bíráknak véletlenszerűen osztják ki a tárgyalandó ügyeket, bevezették a nálunk már bevált agent provocateur intézményét, ám a korrupciót nem fogja felszámolni néhány paragrafus megléte vagy meg nem léte. És Brüsszelnek az sem elég, hogy olykor – az immár megreformált – törvényszék elé állítanak egy-egy korrupt harmad-negyedvonalbeli hivatalnokot, hisz a megvesztegetés jelenségével az államigazgatás legfelsőbb szféráiban is találkozhatunk.
Ugyan Basescu szlovákiai látogatása során biztosította a sajtó képviselőit, 2007. január 1-ig meg fogják oldani a határvédelmet, a szervezett bűnözést meg seprűvel verik ki az országból, úgy, hogy nyoma sem marad, ez vélhetően nem fog maradéktalanul sikerülni. A száraz, fanyar, szigorú eurokrata benyomását keltő bővítési biztos, Olli Rehn szerint a kocka még nincs elvetve, a következő hónapokban a reformok végrehajtására kell majd koncentrálni. A csatlakozás időpontjáról való végső döntésről a 2006 áprilisában közlendő, soron kívüli országjelentés mondja majd ki a végső szót. Addig nem árt, ha Basescu elnök szorgalmasan vizitel és győzköd. Mint például tegnap, Pozsonyban.
