A hírlapíró és a halál

Nemsokára itt a húsvéthétfő. Gondolom, sok kisfiú, surbankó legényke várja már, hogy útra kelhessen; kölnisüveggel, műanyag flakonnal, szódásszifonnal, tűzoltófecskendővel, ki-ki vérmérsékletének megfelelően. (Itt most hagyjuk az álnaiv dumát a piros tojásról, a mai gyerekek már a piros százasra hajtanak.)

A minap az egészségügyi miniszter, Rudolf Zajac is nyilatkozott húsvéti szokásairól. A húszkoronásokat egy locsoló szorgalmával gyűjtő miniszter gyermekkorában csak a kötelező locsolóköröket abszolválta: nagymama, osztálytársnők, barátnők, ilyesmi. Ma már csak a feleségét locsolja meg. Bevágom az asszonyt a kádba! – mondta. Pedig Zajac szorgalmas locsoló. Megválasztása óta egy országot részesít folyamatos hidegzuhanyban.


Pozsony. Salgó László magyarországi országos rendőrfőkapitány Ferenczi László vezérőrnagy, bűnügyi főigazgató és Kaló Ottó őrnagy, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központjának előadója kíséretében Pozsonyba látogatott, hogy szlovák kollégájával tárgyaljon a két rendőrség együttműködéséről. Anton Kulich elmondta, tárgyalásaik során a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harc volt az egyik fő téma. De tárgyaltak az egyszerűsített határátlépésről, a visegrádi országok közti rendőri együttműködésről, és az ukrán határszakasz védelméről is, mely az Európai Unióba való belépés után kulcsfontosságú lesz. Bár az átlagember számára talán az egyszerűsített határátlépésről szóló egyezmény bír a legnagyobb jelentőséggel, a két legfelsőbb rendőri vezető által aláírt végrehajtási jegyzőkönyv a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépést is szabályozza. A két rendőrség a jövőben közös munkacsoportokat is létre fog hozni.

Salgó László elmondta, Magyarország kiemelten fontos területként kezeli a szomszédos országok rendőrségeivel való együttműködést. A főkapitány szerint országaink az Európai Unióban is egymásra lesznek utalva, ezért fontos a jó rendőri együttműködés. Ennek jegyében Salgó nyilvánosa meghívta Anton Kulichot, hogy következő egyeztetésükre Budapesten kerüljön sor.

 
Nem lesz biztosítóturizmus

Május elseje, az Európai Unióba való belépés után elvileg bármelyik tagállamban megköthetjük a kötelező felelősségbiztosítást, ám ez a gyakorlatban akadályokba ütközik. Szlovákiában csak az köthet gépjármű-biztosítást, aki ott állandó lakhellyel rendelkezik, és a biztosítandó kocsi a szlovák hatóságoknál van bejelentve, vagyis szlovák rendszámmal rendelkezik. Ez jelentősen nehezíti azok dolgát, akik így szeretnék megtakarítani az éves biztosítási díj mintegy felét. Szlovákiában ugyanis 40-50 százalékkal olcsóbb a kötelező biztosítás díja. A legkisebb kategóriájú, 1300 köbcentiméternél kisebb motorú autókra körülbelül 4500 korona, azaz mintegy 28 ezer forint az éves biztosítási díj. Az átlagos méretű, 1300-1800 köbcentiméteres motorú autók tulajdonosai mintegy 8200 koronát, azaz 50 ezer forintot fizetnek.

Salgó László országos rendőrfőkapitány szerint a magyar gépjármű-tulajdonosoknak nem lehetősége lesz Szlovákiában felelősségbiztosítást kötni, akár olcsóbb, akár drágább, csak akkor, hogyha az uniós tagságból adódóan egy konglomerátum alakul, mely a szlovák és a magyar törvényeknek megfelelően jogosult lesz felelősségbiztosításokat kötni. „Érdemes ezeken a kérdéseken rágódni, gondolkodni, mert így a polgárok többletinformációt kaphatnak. Az uniós joganyag nem szabályoz mindent, mert nem mindenható. Az uniós joganyag igaz, hogy a csatlakozás pillanatától a nemzeti joganyag részévé válik, de azért egy ország életében a nemzeti joganyag alkalmazása még évtizedekig nem lesz kiküszöbölhető” – mondta Salgó.

 

A bűnözés elleni harc közös ügyünk

Tegnap Anton Kulich országos rendőrfőkapitány magyar kollégájával tárgyalt. Dr. Salgó László rendőr vezérőrnagy, rendőrségi főtanácsos, az állam- és jogtudományok kandidátusa, címzetes főiskolai tanár, országos rendőrfőkapitány, áll a diplomatai hűvösséggel, mindenkor a politikai korrektség határán belül nyilatkozó főrendőr névjegyén. Pozsonyban a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcról is tárgyaltak.


Március 11-ig az emberek százainak életét kioltó terrortámadások valami távoli dolognak, egzotikus külpolitikai híranyagnak tűntek. Madrid óta viszont új időszámítás kezdődött Európában, a terrorizmus „berobbant” az Európai Unióba, melynek alig pár hét múlva a tagjai leszünk. Megmutatkozik ez az újfajta fenyegetés a szerződés szövegében?

A szövegezés nem, de a tartalom és az üzenet egyértelműen abban az irányba mutat, hogy a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság egyaránt érdekelt a terrorizmus visszaszorításában, és ebben az egymásrautaltságot, az együttműködést, a közös információcserét hangsúlyoztuk. Tehát a tartalmi üzenet egyértelműen ez. A magyarországi Nemzetbiztonsági Kabinet megállapítása szerint Magyarország ebben a pillanatban nem cél-, hanem logisztikai háttérterülete a terrorizmusnak. A terrorizmusnak Magyarországon sem etnikai, sem faji, sem vallási, sem politikai, sem történeti gyökerei nincsenek, szemben néhány országgal, ahol évtizedes gyökerei vannak az etnikai, a vallási, a szeparatista, vagy egyéb, föld alá kényszerített érdek-megnyilvánulásoknak; ahol évtizedek alatt földalatti terror-szakértők képződtek az élet iskoláiban. Ennek nincs gyökere hazánkban. De a hatások, melyek a nemzetköziség, a globalizáció, a határok megnyitása, az uniós tagság és a világ zsugorodásából adódnak, azok egyértelműen megjelennek nemzetközi vonatkozásban, egy fokozott terrorfenyegetettség szintjén. Nekünk az az érdekünk és célunk, hogy olyan sűrű hálót szőjünk a Magyar Köztársaság köré, amilyen sűrűt csak lehet, a terrorizmus megelőzése, megszakítása, az állampolgárok biztonságérzetének növelése érdekében. Ehhez belső intézkedésekre, a szomszédos országokkal való bilaterális együttműködésre, és multilaterális összefogásra is szükség van. És ebben nagyon fontos közös érdekeltségünk van a szlovák rendőrséggel.

Egy másik átfogó probléma térségünkben a kábítószer-kereskedelem. Szlovákiában a Jaroslav Spišiak által vezetett Szervezett Bűnözés Elleni Hivatal gyakran csap le drogterjesztő csoportokra. Ezek nagy rész Afganisztánból Albánia érintésével hozza be a drogot, a Balkán-útvonalon. Tehát az „anyag” Magyarországon keresztül jut Szlovákiába. Ez azt jelenti, hogy az itteni szervek szemfülesebbek lennének? Milyen az együttműködés a két ország rendőrsége között a drogellenes harc terén?


A kábítószer Magyarországon is komoly problémát jelent, azonban nem állítanám, hogy rendőrségünk passzívabb lenne ezen a téren a szlovák kollégáknál. A magyar közvélemény naponta értesülhet sikeres rendőri akciókról, melyek a kábítószer-bűnözéssel függnek össze, vagy a magyar rendvédelmi szervek – a határőrség, illetve a vám- és pénzügyőrség – tevékenységével, amely transzportokat pedig a határokon tartóztatunk fel. Tehát azt gondolom, hogy a magyar rendőrök nagyon eredményesek a kábítószer elleni küzdelemben. Ugyanakkor, mivel a Balkán-útvonal az ismert politikai események kapcsán a nyolcvanas évek végétől-kilencvenes évek elejétől valóban keresztülmegy Magyarországon, különleges figyelmet kell fordítanunk a felderítésre. Ez a szakmát nézve egy titkos együttműködés, ennek nagyon kis része nyilvános. Azt azért el lehet mondani, hogy a magyar rendőrség szervezett bűnözés elleni hivatala, és a hasonló szlovák rendőri szervek napi kapcsolatban állnak egymással. A legtitkosabb operációk is működnek, érvényben vannak a két ország között, gondolok itt a fedett nyomozókra, a határon túli, védett szállítmánykísérésre, illetve a határon túli megfigyelésre. Tehát a legfontosabb szakmai intézkedések is foganatosítva vannak annak érdekében, hogy az együttműködés jó legyen, hogy közösen tudjunk fellépni ez ellen a jelenség ellen, ahol csatákat ugyan lehet nyerni, de a háborút még egy országnak sem sikerült megnyerni.

Magyarországon a rendőrség szerkezetében július 1-től lényeges változás következik be. Megkezdi működését a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság bázisán felállított, magyar FBI-ként emlegetett Nemzeti Nyomozóiroda. Az intézményt még létrejötte előtt többen bírálták, amiatt, hogy a városi vagy megyei rendőrkapitányságoktól elveheti, és indoklás nélkül saját hatáskörébe vonhatja bizonyos bűnügyek vizsgálatát. Ön hogy látja ennek a kiemelten fontos rendőri szervnek a helyzetét?

Az egyes ügyek saját hatáskörbe vonása szakmai kérdés. A Nemzeti Nyomozóiroda felállítása egyszerre szolgálja az uniós sztenderdizáció, a kapcsolódási pontok pontos definiálását, kialakítását, és azt a magyar bűnüldözési érdeket, amely arról szól, hogy azokat az ügyeket, amelyek a szervezett bűnözéssel kapcsolatosak, így a társadalom nagy nyilvánossága elé tartoznak, átlátható módon vizsgálja egy olyan szervezet, ahol a legjobb klasszifikációval rendelkező rendőrök nyernek elhelyezést.


Egyelőre nem utazhatunk személyivel

Pozsony. „A szlovák fél nyomatékosan kérte a szlovák állampolgárok Magyarországra személyi igazolvánnyal történő beléptetésének lehetőségét. Mivel azonban Magyarországon a határőrség nem a rendőrség irányítása alá tartozik, mint Szlovákiában, én ezen a téren csak ígéretet tehettem, tartva magam a hatáskörömhöz és a kompetenciámhoz. Miután hazaértem, tájékoztatni fogom a belügyminiszter asszonyt erről a felvetésről, és nyomatékkal fogom jelezni, hogy a tárgyalások kapcsán ez nagyon fajsúlyos kérdésként merült fel” – mondta tegnap Salgó László, Magyarország országos rendőrfőkapitánya.

Az magyar-szlovák határon való egyszerűbb határátlépés érdekében már történt előrelépés korábban is, mondta Anton Kulich országos rendőrfőkapitány. 2003. július 1-től az Európai Unió tagállamaiból érkezők adatait például már most sem ellenőrzik a rendőrség információs rendszerében, csupán vizuális ellenőrzés történik. Szlovákia és Magyarország kormányai már aláírtak egy szerződést az egyszerűsített közúti, vízi és légi határátlépésről, de ezt még nem ratifikálták. A főkapitány reményét fejezte ki, hogy ez még az uniós csatlakozás előtt megtörténik. Ebben az esetben a határokon az eddigiektől eltérően csak egyszer fogunk megállni, ahol a határőrség ellenőrzi útlevelünket. A vámosok a belépés napjától nem fognak a határátkelőhelyeken szolgálatot teljesíteni.

Kulich elmondta, Szlovákia a Külügyminisztérium útján kérte a jelenlegi uniós tagállamokat, de a csatlakozó országokat is, hogy mihamarabb tegyék lehetővé a személyi igazolvánnyal való utazást. Azonban a tárgyalások még folyamatban vannak, így a rendőrfőkapitány eredményekről egyelőre nem tudott számot adni. Megkértem magyar kollégámat, tolmácsolja kérésünket a magyar belügyi szervek irányába, valamint lehetőségeihez és jogköreihez képest hasson oda, hogy Magyarország és Szlovákia között ez a fajta egyszerűsített határátlépés mihamarabb megkezdődhessen, mondta Anton Kulich.