Lassan vége a nyárnak, ennek nem örülünk, lassan vége az uborkaszezonnak, ennek örülünk. Sok dolog nem lehetett volna hazai médiailag úgy és annyira kifuttatva, ahogy ki volt. Csak hát a hírínség - főként a portáloknál, de a nyomtatott sajtóban is - nagy úr - nem is beszélve az esti híradókról, ahol valósnak látszó problémákkal kell kitölteni azt a 20-25-30 percet. Így aztán szerencsétlen Ján Tribulának - aki egyébként jó riporter - szakmányba kellett járni az északkelet-szlovákiai cigánytelepeket, és olyan témákból anyagot csinálni, hogy félnek-e az erdőben gombát gyűjtő cigányok a medvétől. Én speciel félnék. De hát őszintén, érdekel ez valakit? Nem. De a vezérlőben a felelős szerkesztő kipipálhat 1,48 perc műsoridőt.
Az emberek azt hiszik, hírt írni minden faszkalap tud. Pedig jó hírt írni nehéz.
Egyszer, nagyon régen, még sz... hajnalán sétáltunk T.-vel P.-ban. Egyszer csak masszív szirénázásra lettem figyelmes. A katonai rendőrség 6 autója vágott át szirénázva a városon. Egy ilyen miatt egy randi is ugorhat. Telefon Gemelának, hogy mi a fasz van, de semmi. Az utcán őgyelgő hajléktalanok, diplomaták, terhes anyák, Converse tornacipős diáklányok, hazafelé trolizó gyári munkások számára ez egy zaj volt, nekem egy hír lehetősége. Ha az ember egy mentőt lát, az nem biztos, hogy hír. Ha tűzoltót, az már valószínűbb, a rendőrből pedig jó eséllyel hír lesz, ha más nem, bekerül a regionális oldalakra.
Persze, annyira régen nem dolgozunk a híriparban, hogy nagy trúk megfogalmazására alkalmasnak, urambocsá' hivatottnak éreznénk magunkat, de ez a munka eltávolít a szenvedéstől. A hétvégén 11 ember halt meg az utakon. Ez tragédia 11 családnak. De ha az ember abban a székben ül, akkor csak annyit mond a hírszerkesztőnek: csinálj belőle 5 sort, és elkezd egy ütős háromhasábos felcímen gondolkodni. De ez talán így is van jól. Sztem hibát követett el az a kollegina, aki a látássérültek iskolájában riportozva elsírta magát. Még jó, hogy senki nem látta.
Amúgy meg ez a nyár nem volt annyira tragikus. Tavaly ugye ott volt a Privilégium-botrány, idén nyáron meg - a bulvár számára örök témaként szolgáló Rasto Zitny felépülése mellett - azért csak volt két minisztercsere, ami azért téma, mert voltak előzményei.
A HZDS támogatási botránya, annak minden adalékával és hátterével.
A rektorválasztás a Selye Egyetemen. A komáromi református templomban síró Albert Sándor se volt kakaós tészta...
A 10 éves MKP Bugár nélkül...
Hóka László öngyilkossága.
Betörés a Žurnál szerkesztőségébe.
Elnökválasztás, Frantisek Miklosko indulása.
A szerencsétlen lévai rendőrségi ügy.
A DAC szereplése a Corgon Ligában.
Fico egész nyáron át tartó nacionalista uszítása, mely a Matica-ünnepségen kulminált.
A szociális vállalatok botránya.
Fico szövegei az államosításról.
És persze Szabó Zoltán cégének rendszámbiznisze.
Ezek voltak a nyár főbb témái. És persze a pekingi olimpia, ami nagyon sok helyet kitöltött. Úgy sikerült, ahogy, a nézettségi mutatókat nem hozta, mert soká lett magyar arany, de foglalkozni kellett vele.
És persze Grúzia. (Itt jegyezném meg, hogy a fiatalságom óta számottevő átalakuláson átment Auróra együttes szövegírója látnok. Hallgassuk csak meg a Viszlát Iván c. dalukat... "Nevedet őrzi örökre Grúzia." Mindez 1989-ben.) Az olvasók persze nemigen tudják, hol van Dél-Oszétia...
Szóval nem volt ez a nyár annyira fityma, mint amilyen lehetett volna. Kormányunk meg holnap lesz második hete, hogy már ülésezik, úgyhogy az állampolgárok élete és vagyona folyamatos veszélyben van. Lesz itt téma...
Az emberek azt hiszik, hírt írni minden faszkalap tud. Pedig jó hírt írni nehéz.
Egyszer, nagyon régen, még sz... hajnalán sétáltunk T.-vel P.-ban. Egyszer csak masszív szirénázásra lettem figyelmes. A katonai rendőrség 6 autója vágott át szirénázva a városon. Egy ilyen miatt egy randi is ugorhat. Telefon Gemelának, hogy mi a fasz van, de semmi. Az utcán őgyelgő hajléktalanok, diplomaták, terhes anyák, Converse tornacipős diáklányok, hazafelé trolizó gyári munkások számára ez egy zaj volt, nekem egy hír lehetősége. Ha az ember egy mentőt lát, az nem biztos, hogy hír. Ha tűzoltót, az már valószínűbb, a rendőrből pedig jó eséllyel hír lesz, ha más nem, bekerül a regionális oldalakra.
Persze, annyira régen nem dolgozunk a híriparban, hogy nagy trúk megfogalmazására alkalmasnak, urambocsá' hivatottnak éreznénk magunkat, de ez a munka eltávolít a szenvedéstől. A hétvégén 11 ember halt meg az utakon. Ez tragédia 11 családnak. De ha az ember abban a székben ül, akkor csak annyit mond a hírszerkesztőnek: csinálj belőle 5 sort, és elkezd egy ütős háromhasábos felcímen gondolkodni. De ez talán így is van jól. Sztem hibát követett el az a kollegina, aki a látássérültek iskolájában riportozva elsírta magát. Még jó, hogy senki nem látta.
Amúgy meg ez a nyár nem volt annyira tragikus. Tavaly ugye ott volt a Privilégium-botrány, idén nyáron meg - a bulvár számára örök témaként szolgáló Rasto Zitny felépülése mellett - azért csak volt két minisztercsere, ami azért téma, mert voltak előzményei.
A HZDS támogatási botránya, annak minden adalékával és hátterével.
A rektorválasztás a Selye Egyetemen. A komáromi református templomban síró Albert Sándor se volt kakaós tészta...
A 10 éves MKP Bugár nélkül...
Hóka László öngyilkossága.
Betörés a Žurnál szerkesztőségébe.
Elnökválasztás, Frantisek Miklosko indulása.
A szerencsétlen lévai rendőrségi ügy.
A DAC szereplése a Corgon Ligában.
Fico egész nyáron át tartó nacionalista uszítása, mely a Matica-ünnepségen kulminált.
A szociális vállalatok botránya.
Fico szövegei az államosításról.
És persze Szabó Zoltán cégének rendszámbiznisze.
Ezek voltak a nyár főbb témái. És persze a pekingi olimpia, ami nagyon sok helyet kitöltött. Úgy sikerült, ahogy, a nézettségi mutatókat nem hozta, mert soká lett magyar arany, de foglalkozni kellett vele.
És persze Grúzia. (Itt jegyezném meg, hogy a fiatalságom óta számottevő átalakuláson átment Auróra együttes szövegírója látnok. Hallgassuk csak meg a Viszlát Iván c. dalukat... "Nevedet őrzi örökre Grúzia." Mindez 1989-ben.) Az olvasók persze nemigen tudják, hol van Dél-Oszétia...
Szóval nem volt ez a nyár annyira fityma, mint amilyen lehetett volna. Kormányunk meg holnap lesz második hete, hogy már ülésezik, úgyhogy az állampolgárok élete és vagyona folyamatos veszélyben van. Lesz itt téma...
