Amikor a szerző 2005-ben Pozsonyban járt, interjút készítettem vele. Ezen a blogon is olvasható, de ki emlékszik már 2005-ös dolgokra, ezért kicsit leporoltuk.
A vasfüggöny ugyan lehullt 1989 után, ám egy darabja ott maradt Nagyszelmenc és Kisszelmenc között. Zelei Miklós tizenegy éve látta először a szlovák-ukrán határon kettészakított falut, s azóta küzd, hogy ez a századunkban abszurdnak számító állapot megszűnjön. A kettézárt falu című dokumentumregény szerzőjével Pozsonyban beszélgettünk.
Kiskunhalason született, Budapesten él. Hogy csöppent bele a Szelmenc-történetbe?
Vagy hogy cseppent belém a Szelmenc-történet… Valahogy mindig határövezetben és határhelyzetekben éltünk. Kiskunhalason születtem, Kiskunmajsán éltünk, apai őseim redemptus polgárok voltak. Nagyapám korán meghalt, a család pedig megindult az értelmiségivé válás útján. Apám testvére jogásznak tanult, apám pedig postamester lett a háború alatt. „Nagy történelmi érzékkel“ elment a visszacsatolt Vajdaságba, annak is a legszélére, Őrszállásra. Ez egy sváb falu volt. A háború után menekülni kellett, mert a partizánok módszeresen irtották a betelepülőket. Majsára tértünk vissza. Családunkat B-listázták, Nagybaracskán jelölték ki kényszerlakhelyünket. Innen Szegedre kerültünk. Szeged is a határövezetbe esett, 1956-ig nem fejlesztették, nem települt oda ipar sem, mert a Horthy-korszakban attól tartottak, hogy úgyis elfoglalják a szerbek. Még a hatvanas évek elején is úgy festett a város, mint egy régi magyar film díszlete. Amerre életem meghatározó részeiben laktunk, valamilyen módon mindig „velünk volt“ a határ is. Nagyon impresszív volt, mikor általános iskolásként, egy tanulmányi kirándulás keretében bejutottam a nagylaki kendergyárba. Mivel a románoknak is kellett kendergyár, Nagylaknál úgy húzták meg a határt, hogy az az üzem udvarán keresztül húzódott. Az udvar közepén volt a kenderáztató, rajta keresztül egy brutális vaskerítés futott, a másik fele már Romániához tartozott. Az volt az első, abszurditásában a szelmenci helyzethez fogható határ-élményem.
Mikor járt először Nagyszelmencen?
Mondhatnám, hogy teljesen véletlenül indult az egész, de semmi sem véletlen. Egyik szlovákiai utam során egy ismerősömtől hallottam róla, hogy van itt egy olyan magyar falu, melynek egyik fele itt van, a másik meg ott. Akitől hallottam, még a település nevét sem tudta megmondani. Mivel érdekesnek találtam a szituációt, 1994. szeptember 4-én egy barátommal ellátogattam Nagyszelmencre.
Tovább az eredeti helyre.
Még egyszer A kettézárt faluról - interjú
Címkék: szlovákia ukrajna határ szovjetunió csehszlovákia határzár kisszelmenc nagyszelmen zelei miklós
Egy (cseh)szlovákiai magyar falu tragédiája - németül/900
Megjelent németül Zelei Miklós: A kettézárt falu című, Kisszelmenc és Nagyszelmenc második világháború végi kettévágásának történetét feldolgozó dokumentumregénye: Das entzweigesperrte Dorf címmel.
A könyvnek és a körülötte kibontakozott emberi jogi küzdelemnek fontos szerepe volt abban, hogy hosszas halogatás és ígérgetés után 2005. december 23-án az egykori szovjet–csehszlovák, ma ukrán–szlovák határral kettévágott ikerfalu schengeni országhatárán gyalogos-biciklis nemzetközi határátkelő nyílt. A határnyitás számos új problémát hozott, de megszűnt a két településrész zsákfalu állapota, ami kétségtelenül pezsdülést hozott Szelmencnek és környékének az életébe.
Tovább javítja majd Ungvidék és Észak-Bodrogköz, de az egész kelet-szlovákiai régió gazdasági életét is, amikor a közelben személy- és teherautós forgalomra alkalmas átkelő nyílik majd. A kettézárt falu német kiadásához írt előszavában erről ezt írja Zelei: „Kisszelmencre, s a körülötte éledező kárpátaljai településekre, Nyugat-Ukrajnának e magyarok lakta szegélyére nemcsak Nagyszelmencen keresztül vezet út, hanem a közeli Dobóruszka (Ruská) felől is. A második világháború végén azonban ezt az utat is lezárták a szovjet vasfüggönnyel, amelynek ma már csak rozsdásodó roncsai láthatóak, ha Szlovákiából, a dobóruszkai faluszélről átbámulunk Ukrajnába, Kisszelmenc felé. Ma már európai uniós csúcstechnika, kamerák, önműködő éjjellátók, keresztbe fektetett betonoszlopok őrzik a változatlanságot, a gazdasági sorvasztást. Holott a régió fejlődni akar a határok ellenére, a határok fölött.
Mindkét ország önkormányzati és civil kezdeményezői már évek óta harcolnak azért, hogy itt autós átkelő nyíljon a schengeni határon. A két ifjú állammal, Szlovákiával és Ukrajnával vívott küzdelmük reménytelennek tűnik. Ukrajnából a szokásos jól van-válaszok érkeznek, a szlovák kormány pedig hallgat.
De nem fog így maradni.
E soha véget nem érő történet új fejezete a dobóruszkai határállomás megnyitásáról fog beszámolni.”
(Fordította: Schäfer Tibor. Gabriele Schäfer Verlag, 2009. A borító Heltai Csaba fotójának fölhasználásával készült. Első kiadás: Ister Könyvkiadó, Budapest, 2000.)
***
Az élet úgy hozta, hogy ez a bejegyzés a kilencszázadik A hírlapíró és a halál blogon. (A freeblogon. De mivel ezt a szolgáltatót perspektivikusabbnak tartom, átköltöztetem ide a blogot. Remélhetőleg hamarosan beimportálódik alant az elmúlt 899 bejegyzés.) Emiatt nem írunk önálló posztot, mert az öncél lenne, és a blog minőségét(?), sikerességét(?), nemtudommijét(?) nem a posztok, de még csak nem is a látogatók száma jelzi. Egy (jobbára) polblog sosem versenyezhet a Japán csajokkal. Köszönöm olvasóim türelmét. A cél most a következő 900 poszt megírása...
Címkék: szlovákia ukrajna magyarság : határ szovjetunió miklós csehszlovákia vasfüggöny határon túli zelei határzár államhatár kisszelmenc nagyszelmen
Más blogok a nyelvtörvényről
A Szentlélek eljött Nagyszombatba, százhúsz személyt megbüntettek
Időgéppel írt bejegyzés
A Szentlélek Pünkösd alkalmából több, mint kétezer év után ismét eltelítette egy kis közösség tagjait. Balszerencsére, minderre pont a Nagyszombati Városi Ünnepségek nyitórendezvénye alkalmából került sor, ráadásul egy nyelvőr is a helyszínen tartózkodott, igaz, szabadidejében. A résztvevőket fejenként száz euróra büntették meg, mivel nem tartották be a nyelvtörvény előírásait.
A helyszíni tudósítók így látták az eseményt:
A teljes bejegyzés a Szótlan szemtanú blogban olvasható.
Üveges tótok
Csattanós válasz lenne a most elfogadott szlovák nyelvtörvényre, ha Magyarországon új elvek szerint közelítenénk a nyelvhasználat problémájához. Mondjuk, úgy tennénk, mintha nem idióta hülyegyerekek gyülekezete volna hazánk, hanem olyasféle emberek közössége, akik jót akarnak maguknak is, meg másoknak is.
Mondjuk, félre tehetnénk a nemzethalál szörnyű rémképét, és alkothatnánk olyasféle szabályokat, amelyek nincsenek tekintettel a múlt századokból itt maradt nemzetállami baromságra. Esetleg szembe nézhetnénk azzal, hogy a nemzeti öntömjén ma már nem pusztán anakronisztikus, de egyenesen káros: ártalmára van az embereknek.
A teljes bejegyzés a Boldogok a sajtkészítők blogban olvasható.
A szlovák nyelvtörvény nemhogy csorbítja, de egyenesen bővíti a kisebbségi jogokat, legalábbis a szlovák külügyminiszter szerint. Hogy konkrétan mire gondol, azt a szlovák politikus nem mondta meg. A magyar politika szerint viszont súlyosan diszkriminatív a nyelvtörvény, ami a két ország közötti alapszerződéssel és az uniós normákkal is ellentétes.
A teljes bejegyzés az Euro-Mediterrán Közösség blogon olvasható.
Hír 2018-ból
Majdnem napra pontosan 9 évvel a szlovák nyelvtörvény bevezetése után tegnap a Nagy Szlovák Állam hadserege felsorakozott a most még meglévő szlovák-magyar határvonalon. Követeléseik között nemcsak a Győr-Budapest-Miskolc vonal teljes kiürítése szerepel, de sajnos ma már kérdéses, hogy hazánkban használhatjuk-e továbbra is a magyar nyelvet. A magát Felszabadító Hadvezérnek nevező Jan Slota 1 hónapja juttatta el diktátumát a magyar kormánynak, melyben a fent említett területi követelésken felül a megmaradó csonkábbnál is csonkább Magyarország közhivatalaiban a szlovák lenne a kötelező nyelv. Az EU - Magyarország sokadszori nyomására - továbbra is keresi azokat a jogi passzusokat, amelyek értelmében Szlovákia nemzetközi jogot sért e követeléseivel.
A teljes bejegyzés a Mindenes blogban olvasható.
5000 euró egy bazdmegért - Ilyen szomszéd pedig nincs V.
Kedden a szlovák parlament elfogadta az új nyelvtörvényt, amelynek értelmében 5000 euróra is büntethető az, aki nyelvbűnt követ el. Ilyen például az, ha egy hivatalban a magyar ügyfél magyarul szól a magyar ügyintézőhöz. A jelen lévő 136 képviselőből 79 támogatta a jogszabályt, amelynek értelmében többek között külön minisztériumi osztály csap majd le a nyelvbűnözőkre. Külön nyelvrendőrség felállítása egyelőre nincs napirenden, bár a ká-európai hagyományoknak megfelelően nyilván akad elég besúgó, spicli, informátor és lakossági kapcsolat, aki gondoskodik majd a törvény betartatásáról.
A teljes bejegyzés a Reakció blogban olvasható.
Csáky: küzdeni fogunk a magyar nyelvért
Kizárólag magyar nyelvtörőkkel kommunikál ezentúl a Magyar Koalíció Pártja Szlovákiában. A döntésre azért került sor, mert a szlovák parlament kedden jóváhagyta azt az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely az MKP szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait.(„Öcsi fogja Csöpi csöcsét” - vélte a szlovák helyzetről az MKP elnöke)
A törvény értelmében a jövőben pénzbírsággal is lehet büntetni a hivatali kisebbségi nyelvhasználatot olyan településeken, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, az ez ellen vétők akár ötezer eurós bírságot is kaphatnak.
A teljes bejegyzés a Shitbreaker blogban olvasható.
A szlovák államnyelvtörvény és a magyar külügy
Ha mi csináljuk meg, már lerohanták volna tankokkal Budapestet, ebben biztos vagyok...
Kedden a szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvény módosítását (a 150 fős összlétszámból 136-an voltak jelen, 79-en támogatták a módosítást), amely szeptembertől lép életbe.
Marek Maďarič, a kulturális tárca vezetője kijelentette, az eddig is érvényben levő nyelvtörvény az elfogadott jogszabállyal, most már érvényesíthető lesz. Kijelentette, a törvény kizárólag az intézményekre vonatkozik, vagyis egyének bírságolása helytelen nyelvhasználat miatt nem jön számításba.
A teljes bejegyzés az Awake blogban olvasható.
Censura madarsko.
Hogy ennek mi értelme van, azt csak a legnagyobb Slota-fanek tudnák hitelt érdemlően megmagyarázni, még azok után is, hogy mesterük bebizonyította a nagyközönségnek immár sokadszor, hogy milyen egy XXI. századi felvilágosult szlovák politikus őszinte pillanataiban. Ilyen emberek akarata mentén formálta azt a nyelvtörvényt a szlovák parlament, amit most ratifikáltak, s amely nagyban korlátozza az északi szomszéddal bármilyen külpolitikai együttműködés lehetőségét.
A teljes bejegyzés a Plüss taxi blogban olvasható.
Szlovákia újabb kísérlete a magyarság kiirtására
A délelőtti órákban a 150 tagú szlovák parlament 79 szavazattal elfogadta a kulturális minisztérium által előterjesztett, az államnyelv használatáról szóló törvény módosító javaslatát. A köznyelvben nyelvtörvényként rögzült jogszabály sok vitát váltott ki, egyebek közt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is kritizálta miatta Szlovákiát. A módosítás szerint a közalkalmazottak, így az orvosok sem, nem használhatják a kisebbség nyelvét (így a magyart sem) kivéve ha a település lakosságának 20% kisebbség. Képzeljük el, hogy egy magyar származású orvos és egy magyar kisebbségű beteg nem beszélhetnek egymással magyarul, csak szlovákul és nem babra megy a játék hiszen a szabálysértésért 5000(!!!) euró is kiszabható büntetésként. A módosítás továbbá szigorítja a magyar anyanyelvű szlovákiai iskolákban a nyelvhasználatot, pl az összes magyarul fogalmazott írásban mellé szlovákul is le kell jegyezni a mondatokat.
A teljes bejegyzés a Digitus medius blogban olvasható.
Szlovákia a középkorban
2009. június 30., Európai Unió. Szlovákiában elfogadták a nyelvtörvényt. Eszerint ha egy ötezer fős településen 999 magyar él, és az egyik bemegy valamely hivatalba elintézni valamit, ahol a magyar szomszédja magyarul teszi fel neki a kérdést, hogy mit szeretne, akkor akár 5000 eurós (másfél millió forintnál leheletnyivel kevesebb) bírságot is ráverhetnek ezért. A törvény előír mást is: szlovák nyelvi vizsga kötelező az államigazgatási dolgozóknak, tanároknak és az újságíróknak is.
A teljes bejegyzés a Sheenard mondja blogban olvasható.
Együtt, nyakig a mélynemzeti fekáliában…
Nem kizárt, sőt, hogy bizonyos olvasóim jelképesen megint megköveznek, akár le is köpködnek majd itt, de meggyőződésem: a szlovák parlamentben szigorított államnyelvtörvény, ha mégoly tetten érhető is a sunyi, szlovákiai magyarokra kihegyezett asszimilációs szándék, nem elsősorban a szlovákiai magyarok ellen irányul, hanem mindenekelőtt a demokrácia fundamentumait bolygatja meg. Nevezetesen az akadémiai függetlenségbe barmoltak bele vele! A szlovák nyelv ápolásának, úgymond, tisztasága megőrzésének jogától ugyanis nem másokat, mint a Szlovák Tudományos Akadémia nyelvtudósait fosztották meg.
A teljes bejegyzés Barak László blogjában olvasható.
Hülyék vagyunk?
Olvasom a sme.sk-n a hozzászólók véleményét a nyelvtörvény elfogadásával kapcsolatban, s elkezdek azon gondolkodni, vajon hány évesek a gondolkodók, akik megnyilvánulnak. Minden második megnyilvánuló ugyanis azzal van elfoglalva, hogy a kiegyezést követően milyen elnyomó politikát folytattak a magyarok a szlovákok ellen, s így a magyar kisebbség most megérdemli, hogy szigorú törvényekkel regulázzák. Kezdem azt hinni, hogy megvalósult H.G. Wells sci-fije, és az időgép visszarepített 120 évet. A bosszú lenne a demokráciában a politika alapja? Érdekes, én nem így gondolom.
A teljes bejegyzés a Philosophus naplója blogban olvasható.
A szlovák történelemkönyvekről
Az új szlovák nyelvtörvény kapcsán kérdezném meg kedves olvasóinkat, hogy....
-Ismeritek a szlovák történelmet?
-Nem.
-Nem? Oké, átküldöm SMS-ben.
További részletek a Városi hősök - aszfalt dzsungel blogban.
Elfogadták a nyelvtörvényt
Én békés ember vagyok, így csak 1-1 dolgot üzenek a szlovákiai magyaroknak és a szlovák politikusoknak.
Magyarok! Szarjatok a törvényre! A szlovák politikusok meg utána kinyalhatják a nyelvükkel. :D
Egy veszedelmes elme naplója
Címkék: nyelvtörvény
Hétköznapi és állami fasizmusaink
Újra aktuálissá válik Fábry Zoltán Tőzsér által megfejtett kiterjedt fasizmusértelmezése?
Címkék: fasizmus smer nyelvtörvény marek madaric nyelvi imperializmus nyelvi jogok
Nyelvtörvény avagy a 79 képviselőnek az édesanyját...
A módosítás színtiszta nyelvi imperializmusról árulkodik. Mind a legvadabb gyarmatosítások idején...
Itt - nem linkelem, mert akkor nem mindig jelenik meg jól, a parlamenti url néha olyan hosszú, h nem fér bele a linkelő dobozba - http://www.nrsr.sk/Default.aspx?sid=schodze/hlasovanie/vyhladavanie_vysledok&ZakZborID=13&CisObdobia=4&Popis=&CPT=982&CisSchodze=&DatumOd=&DatumDo=&FullText=False elolvasható, hogy ki hogyan szavazott, a legutolsó a végszavazás, a többi a módosító indítvány.
És akkor következzék a törvényjavaslat teljes szövege. (A poszt írásakor még nem volt fent a módosító indítványokkal ellátott, utóbb majd azt is felpakoljuk.)
NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
IV. volebné obdobie
––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––––
982
VLÁDNY NÁVRH
ZÁKON
z
.........................2009,
ktorým
sa mení a dopĺňa zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z.
z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov
a o zmene
a doplnení niektorých zákonov
Národná rada
Slovenskej republiky sa uzniesla na tomto zákone:
Čl.
I
Zákon
Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku
Slovenskej republiky v znení nálezu Ústavného súdu Slovenskej republiky č.
260/1997 Z. z., zákona č. 5/1999 Z. z., zákona č. 184/1999 Z. z.
a zákona č. 24/2007 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:
1. V § 1 odsek 4 znie:
„(4) Ak tento zákon neustanovuje
inak, na používanie jazykov národnostných menšín a etnických skupín sa
vzťahujú osobitné predpisy. 4)“.
Poznámka pod čiarou k odkazu 4 znie:
„4)Napríklad § 18 Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č.
341/2005 Z. z., zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z. o
označovaní obcí v jazyku národnostných menšín, zákon č. 184/1999 Z. z.
o používaní jazykov národnostných menšín, § 5 ods. 1 písm. e) zákona č.
619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení neskorších predpisov, § 5
ods. 1 písm. g) zákona č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení
neskorších predpisov, § 2 ods. 20 Trestného poriadku, § 2 ods. 2 zákona č.
167/2008 Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene a
doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon), § 11 ods. 2, § 12 ods. 3 a § 18
ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z. o výchove a vzdelávaní (školský zákon) a o
zmene a doplnení niektorých zákonov.“.
2. § 1 sa dopĺňa
odsekom 5, ktorý znie:
„(5) Tento
zákon sa vzťahuje na štátne orgány,
orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, právnické osoby, fyzické
osoby podnikateľov a fyzické osoby v rozsahu a za podmienok
ustanovených týmto zákonom.“.
3. V § 2 odsek 2 znie:
„(2)
Kodifikovanú podobu štátneho jazyka schvaľuje a zverejňuje Ministerstvo kultúry
Slovenskej republiky (ďalej len „ministerstvo kultúry“) na svojej internetovej
stránke.“.
4. V § 3 odseky 1 a 2 znejú:
„(1)
Štátne orgány, orgány územnej samosprávy, iné orgány verejnej správy, nimi
zriadené právnické osoby a právnické osoby zriadené zákonom5)
používajú v úradnom styku štátny jazyk; tým nie je dotknuté používanie
jazykov národnostných menšín v úradnom styku podľa osobitného predpisu5aa)
a používanie iných jazykov v úradnom styku s cudzinou v súlade so zaužívanou
praxou v medzinárodnom styku.
(2)
Zamestnanci a štátni zamestnanci
orgánov a právnických osôb podľa odseku 1, dopravy, pôšt a telekomunikácií, ako
aj príslušníci ozbrojených síl Slovenskej republiky (ďalej len „ozbrojené
sily“), ozbrojených bezpečnostných zborov, ozbrojených zborov a hasičských
jednotiek sú povinní ovládať a v úradnom styku používať štátny jazyk.“.
Poznámky
pod čiarou k odkazom 5 a 5aa znejú:
„5)Napríklad § 120 zákona č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení v znení
neskorších predpisov, § 2 zákona č. 619/2003 Z. z. v znení neskorších
predpisov, § 2 zákona č. 16/2004 Z. z. v znení neskorších predpisov, § 2 a 17
zákona č. 581/2004 Z. z. o zdravotných poisťovniach, dohľade nad zdravotnou
starostlivosťou a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších
predpisov.
5aa) Zákon č. 184/1999 Z. z.“.
5. V poznámke pod čiarou k odkazu 5a sa
citácia „§ 3 a 3a zákona č. 29/1984 Zb. o sústave základných a stredných škôl
(školský zákon) v znení neskorších predpisov“ nahrádza citáciou „§ 12 zákona č.
245/2008 Z. z.“.
6. V poznámke pod čiarou k odkazu 5b sa
citácia „§ 11 zákona Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. o štátnej
správe v školstve a školskej samospráve v znení neskorších predpisov“ nahrádza
citáciou „§ 18 ods. 3 zákona č. 245/2008 Z. z.“.
7. V § 3 ods. 3 písm. b) sa slová „verejnoprávnych
orgánov“ nahrádzajú slovami
„v orgánoch a právnických osobách podľa odseku 1“.
8. V § 3 ods. 3
sa vypúšťa písmeno d).
Doterajšie
písmeno e) sa označuje ako písmeno d).
Poznámka pod
čiarou k odkazu 6 sa vypúšťa.
9. V § 3 ods. 4
sa slová „Verejnoprávne orgány“ nahrádzajú slovami „Orgány a právnické
osoby podľa odseku 1“ a vypúšťajú sa slová „a nimi zriadené organizácie“.
10. V § 3 sa za
odsek 4 vkladá nový odsek 5, ktorý znie:
„(5)
Fyzická osoba a právnická osoba v úradnom styku s orgánom podľa
odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podľa odseku 1 používa
štátny jazyk, ak tento zákon, osobitný predpis alebo medzinárodná zmluva, ktorá
bola vyhlásená spôsobom ustanoveným zákonom, neustanovuje inak.6b)
Osoba, ktorej materinským jazykom je jazyk spĺňajúci požiadavku základnej
zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka, môže v úradnom styku s
orgánom podľa odseku 1 a v úradnom styku s právnickou osobou podľa odseku
1 používať svoj materinský jazyk. Orgány a právnické osoby podľa odseku 1
sú povinné prijať listinu v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej
zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka, ak ide o listinu vydanú alebo
overenú príslušnými orgánmi Českej republiky.“.
Poznámka
pod čiarou k odkazu 6b znie:
„6b)Napríklad § 42 zákona Národnej rady
Slovenskej republiky č. 162/1995 Z. z.
o katastri nehnuteľností a o zápise vlastníckych a iných práv k
nehnuteľnostiam (katastrálny zákon) v znení neskorších predpisov, § 11 zákona
č. 200/1997 Z. z. o Študentskom pôžičkovom fonde v znení zákona č. 231/2000 Z.
z., § 2 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z. z., § 109 zákona č. 725/2004 Z. z.
o podmienkach prevádzky vozidiel v premávke na pozemných komunikáciách a o
zmene a doplnení niektorých zákonov, § 11 zákona č. 193/2005 Z. z.
o rastlinolekárskej starostlivosti v znení zákona č. 295/2007 Z. z.“.
11. Za § 3 sa vkladá § 3a, ktorý vrátane nadpisu
znie:
㤠3a
Používanie
štátneho jazyka v oblasti geografických názvov
V štátnom jazyku sa uvádzajú názvy obcí a ich častí,7a)
názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, iné geografické názvy,7b)
ako aj údaje na štátnych mapových dielach vrátane katastrálnych máp;
označovanie obcí a označovanie ulíc a iných miestnych geografických
značení v jazykoch národnostných menšín upravujú osobitné predpisy.7c)“.
Poznámky
pod čiarou k odkazom 7a až 7c znejú:
„7a) § 1a zákona Slovenskej národnej rady č.
369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č. 453/2001 Z. z.
7b)
§ 18 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 215/1995 Z. z.
o geodézii a kartografii v znení neskorších predpisov.
7c)
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z.
Zákon
č. 184/1999 Z. z.“
12. V § 4 ods. 1 a 5 sa odkaz 8 označuje ako
5a a poznámka pod čiarou k odkazu 8 sa vypúšťa.
13. V § 4 ods. 3 sa za slová „pedagogická dokumentácia“ vkladajú
slová „a ďalšia dokumentácia“.
14. V poznámke pod čiarou k odkazu 8a sa citácia „§
3 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov“ nahrádza citáciou „Zákon
č. 245/2008 Z. z.“.
15. V poznámke pod čiarou k odkazu 8b sa
citácia „§ 11a zákona Slovenskej národnej rady č. 542/1990 Zb. v znení neskorších
predpisov“ nahrádza citáciou „§ 11 ods. 2 zákona č. 245/2008 Z. z.“.
16. V poznámke pod čiarou k odkazu 9 sa citácia: „§
40 zákona č. 29/1984 Zb. v znení neskorších predpisov. Nariadenie vlády
Slovenskej republiky č. 282/1994 Z. z. o používaní učebníc a učebných textov.“
nahrádza citáciou: „§ 13 zákona č. 245/2008 Z. z.“.
17. § 5 vrátane
nadpisu znie:
㤠5
Používanie
štátneho jazyka v niektorých oblastiach verejného styku
(1)
Vysielanie rozhlasovej programovej služby a vysielanie televíznej
programovej služby sa na území Slovenskej republiky uskutočňuje v štátnom
jazyku okrem vysielania
a) inojazyčných
televíznych relácií9a) s titulkami v štátnom jazyku alebo s ich
bezprostredne nasledujúcim vysielaním
v štátnom jazyku,
b)
inojazyčných rozhlasových relácií
s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním
v štátnom jazyku,
c) kultúrnych a informačných programov
Slovenského rozhlasu do zahraničia,10)
d) televíznych a rozhlasových jazykových kurzov
a relácií s príbuzným zameraním,
e) hudobných diel s pôvodnými textami,
f)
v jazykoch národnostných menšín
a etnických skupín v Slovenskom rozhlase11)
a Slovenskej televízii,11a)
g) audiovizuálnych diel alebo zvukových záznamov
umeleckých výkonov šírených vysielaním v pôvodnej jazykovej úprave
spĺňajúcej požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka,11b)
h) audiovizuálnych diel, ktorých dabing v jazyku
spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka bol
vyrobený pred nadobudnutím účinnosti osobitného predpisu11c) a ktoré
boli odvysielané na území Slovenskej republiky pred nadobudnutím účinnosti
tohto osobitného predpisu,
i) pôvodných jazykových prejavov jednotlivých
osôb v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej zrozumiteľnosti
z hľadiska štátneho jazyka zaradených do spravodajských, publicistických
a zábavných televíznych relácií alebo rozhlasových relácií,
j) podujatia v priamom prenose so simultánnym
tlmočením do štátneho jazyka v rámci inojazyčnej relácie.
(2)
Inojazyčné audiovizuálne dielo určené maloletým do 12 rokov šírené vysielaním
musí byť dabované do štátneho jazyka okrem vysielania audiovizuálnych diel
určených maloletým do 12 rokov v jazykoch národnostných menšín v rámci
inojazyčných televíznych relácií podľa odseku 1 písm. a).
(3)
Oznamy určené na informovanie verejnosti prostredníctvom miestneho rozhlasu
alebo prostredníctvom iných technických zariadení sa zverejňujú v štátnom
jazyku; tieto oznamy možno zverejniť aj v inom jazyku po ich zverejnení v
štátnom jazyku.
(4)
Ak osobitný predpis11d) neustanovuje inak, štátny jazyk sa používa v
a)
periodickej tlači alebo agentúrnom spravodajstve11e) alebo
b)
neperiodickej publikácii.11f)
(5)
Písomné informácie určené pre verejnosť, najmä plagáty, informačné tabule,
katalógy galérií, múzeí, knižníc, programy kín, divadiel, koncertov a ostatných
podujatí sa vydávajú v štátnom jazyku. Písomné informácie určené pre verejnosť
môžu popri texte v štátnom jazyku obsahovať inojazyčné preklady tohto textu.
(6) Kultúrne a výchovno-vzdelávacie
podujatia sa uskutočňujú v štátnom jazyku. Výnimkou sú kultúrne podujatia
národnostných menšín, etnických skupín, hosťujúcich zahraničných umelcov
a výchovno-vzdelávacie podujatia zamerané na vzdelávanie v oblasti
cudzích jazykov, ako aj hudobné diela a divadelné hry s pôvodnými textami.
Sprievodné uvádzanie programov sa uskutočňuje aj v štátnom jazyku
s výnimkou uvádzania programov podľa druhej vety tohto odseku, ak sa tieto
programy uskutočňujú v jazyku spĺňajúcom požiadavku základnej
zrozumiteľnosti z hľadiska štátneho jazyka.
(7) Nápisy na pamätníkoch, pomníkoch a pamätných
tabuliach sa uvádzajú v štátnom jazyku.
Ak sú preložené do iných jazykov, inojazyčné texty nasledujú až po texte v
štátnom jazyku
a musia byť obsahovo totožné s textom v štátnom jazyku. Inojazyčný
text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom ako text v štátnom jazyku.
Stavebník je povinný požiadať ministerstvo kultúry o záväzné stanovisko
z hľadiska súladu nápisu na pamätníku, pomníku a pamätnej tabuli
s týmto zákonom. Toto ustanovenie sa nevzťahuje na historické nápisy na
pamätníkoch, pomníkoch a pamätných tabuliach, ktoré podliehajú ochrane podľa
osobitného predpisu.11g)
(8)
Každý účastník verejného zhromaždenia alebo verejného podujatia na území
Slovenskej republiky má právo predniesť svoj prejav v štátnom jazyku.“.
Poznámky
pod čiarou k odkazom 9a až 11g znejú:
„9a) § 2 ods. 5 zákona č. 220/2007 Z. z. o digitálnom vysielaní
programových služieb
a poskytovaní iných obsahových služieb prostredníctvom digitálneho prenosu a o
zmene
a doplnení niektorých zákonov (zákon o digitálnom vysielaní).
10) § 5 ods. 1 písm. k) zákona č. 619/2003
Z. z.
11) § 5 ods. 1 písm. e) zákona č. 619/2003
Z. z.
11a) § 5 ods. 1 písm. g) zákona č. 16/2004
Z. z. v znení zákona č. 220/2007 Z. z.
11b) § 17 ods. 5 zákona č. 343/2007 Z. z. o
podmienkach evidencie, verejného šírenia
a uchovávania audiovizuálnych diel, multimediálnych diel a zvukových záznamov
umeleckých výkonov a o zmene a doplnení niektorých zákonov (audiovizuálny
zákon).
11c) § 46 ods. 6 zákona č. 343/2007 Z. z.
11d) § 2 ods. 8 zákona č. 212/1997 Z. z.
11e) § 2 ods. 1 a 4 zákona č. 167/2008
Z. z. o periodickej tlači a agentúrnom spravodajstve a o zmene
a doplnení niektorých zákonov (tlačový zákon).
11f) § 2 ods. 3 zákona č. 212/1997 Z. z. o
povinných výtlačkoch periodických publikácií, neperiodických publikácií a
rozmnoženín audiovizuálnych diel.
11g) Zákon č. 49/2002 o ochrane pamiatkového fondu
v znení zákona č. 479/2005 Z. z.“.
18. § 6 a 7 vrátane nadpisov znejú:
㤠6
Používanie štátneho jazyka v ozbrojených
silách, v ozbrojených zboroch a v hasičských jednotkách
(1)
V ozbrojených silách, v Policajnom zbore, v Slovenskej informačnej službe,
v Zbore väzenskej a justičnej stráže Slovenskej republiky, v Železničnej
polícii, v Hasičskom a záchrannom zbore a v obecnej polícii sa v
služobnom styku používa štátny jazyk.
(2) Celá
agenda a dokumentácia ozbrojených síl, ozbrojených bezpečnostných zborov, iných
ozbrojených zborov a hasičských jednotiek sa vedie v štátnom jazyku.
(3)
Ustanovenie odseku 1 sa nevzťahuje na letectvo počas letovej prevádzky a na
medzinárodné aktivity ozbrojených síl a ozbrojených zborov.
§ 7
Používanie štátneho jazyka v súdnom konaní,
správnom konaní a v konaní pred orgánmi činnými v trestnom
konaní
(1) Vzájomný
styk súdov s občanmi, súdne konanie, správne konanie, konanie pred orgánmi
činnými v trestnom konaní, rozhodnutia a zápisnice súdov, správnych orgánov
a orgánov činných v trestnom konaní sa vedú a vydávajú v štátnom
jazyku.
(2) Práva
osôb patriacich k národnostným menšinám a etnickým skupinám alebo práva osôb,
ktoré neovládajú štátny jazyk, vyplývajúce z osobitných predpisov12)
zostávajú nedotknuté.“.
19. Poznámka pod
čiarou k odkazu 12 znie:
„12)
Napríklad § 18 Občianskeho súdneho poriadku v znení zákona č. 341/2005 Z.
z., zákon č. 382/2004 Z. z. o znalcoch, tlmočníkoch a prekladateľoch a
o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov, § 2
ods. 20 Trestného poriadku.“.
20. V nadpise
§ 8 sa slová „v hospodárstve, v službách a v zdravotníctve“
nahrádzajú slovami
„v ostatných oblastiach verejného styku“.
21. V poznámke pod čiarou k odkazu 13 sa citácia „§
9 ods. 1 a 2 a § 11 zákona č. 634/1992 Zb. o ochrane spotrebiteľa. Zákon
Národnej rady Slovenskej republiky č. 152/1995 Z. z.
o potravinách.“ nahrádza citáciou: „Napríklad zákon Národnej rady Slovenskej
republiky č. 152/1995 Z. z. o potravinách v znení neskorších predpisov, §
24 zákona č. 140/1998 Z. z. o liekoch a zdravotníckych pomôckach, o zmene
zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení
neskorších predpisov a o zmene a doplnení zákona Národnej rady Slovenskej
republiky č. 220/1996 Z. z. o reklame, § 13 zákona č. 250/2007 Z. z. o
ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb.
o priestupkoch v znení neskorších predpisov.“.
22. V § 8
odseky 2 až 4 znejú:
„(2)
Písomné právne úkony v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu
sa vyhotovujú v štátnom jazyku; popri znení v štátnom jazyku sa môže
vyhotoviť aj obsahovo totožné znenie v inom jazyku.
(3)
Finančná a technická dokumentácia, stanovy združení, spolkov, politických
strán, politických hnutí a obchodných spoločností sa vyhotovujú v štátnom
jazyku; popri znení v štátnom jazyku sa môže vyhotoviť aj obsahovo totožné
znenie v inom jazyku. Používanie štátneho jazyka v slovenských
technických normách upravuje osobitný predpis.14)
(4)
Agenda zdravotníckych zariadení a zariadení sociálnych služieb sa vedie v
štátnom jazyku. Komunikácia personálu týchto zariadení s pacientmi alebo
klientmi sa vedie spravidla v štátnom jazyku; ak ide o pacienta alebo
klienta neovládajúceho štátny jazyk, komunikácia sa môže viesť v jazyku,
v ktorom sa možno s pacientom alebo klientom dorozumieť. Pacient
alebo klient, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, môže
v týchto zariadeniach v obciach, kde sa v úradnom styku používa jazyk
národnostnej menšiny podľa osobitného predpisu,15) používať
v komunikácii s personálom svoj materinský jazyk. Členovia personálu
nie sú povinní ovládať jazyk národnostnej menšiny.“.
Poznámky
pod čiarou k odkazom 14 a 15 znejú:
„14)
Zákon č. 264/1999 Z. z. o technických požiadavkách na výrobky a o posudzovaní
zhody
a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
15) § 2 ods. 2 zákona č. 184/1999 Z. z.“.
23. V § 8 ods. 5 sa slová „verejnoprávnymi orgánmi“
nahrádzajú slovami „orgánmi
a právnickými osobami podľa § 3 ods. 1“.
24. V § 8 odsek 6 znie:
„(6)
Všetky nápisy, reklamy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä
v predajniach, na športoviskách, v reštauračných zariadeniach, na
uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a
železničných staniciach, vo vozidlách verejnej dopravy sa uvádzajú v štátnom
jazyku. Ak sú preložené do iných jazykov, inojazyčné texty nasledujú až po
texte v štátnom jazyku a musia byť obsahovo totožné s textom
v štátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom
ako text v štátnom jazyku.“.
25. § 9 vrátane
nadpisu znie:
㤠9
Dohľad
(1)
Dohľad nad dodržiavaním povinností podľa § 3 až 4, § 5 ods. 3, ods. 4 písm. b),
ods. 5 až 7 a § 6, § 7 v správnom konaní a v konaní pred orgánmi
činnými v trestnom konaní, § 8 okrem reklamy podľa osobitného predpisu16)
a § 11a vykonáva ministerstvo kultúry. Pri výkone dohľadu ministerstvo kultúry
prihliadne aj na kodifikovanú podobu štátneho jazyka podľa § 2 ods. 2.
(2)
Osoby, ktoré sú poverené výkonom dohľadu podľa ods. 1, sú pri výkone tejto
činnosti v súlade s predpisom
o kontrole v štátnej správe17)
a)
povinné preukázať sa preukazom príslušného orgánu dohľadu a písomným poverením
na výkon dohľadu,
b)
oprávnené požadovať potrebnú súčinnosť, najmä poskytnutie informácií, údajov,
písomného vysvetlenia alebo ústneho vysvetlenia, dokladov a príslušných
písomných materiálov,
c)
povinné spísať protokol o vykonanom dohľade.
(3)
Orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, fyzické osoby podnikatelia a
právnické osoby sú povinné umožniť výkon dohľadu oprávneným osobám a poskytnúť
potrebnú súčinnosť.“.
Poznámky
pod čiarou k odkazom 16 a 17 znejú:
„16)
§ 3 ods. 6 a § 11 ods. 3 písm. b) zákona č. 147/2001 Z. z. o reklame a o zmene
a doplnení niektorých zákonov v znení neskorších predpisov.
17) § 8 až 13 a § 16 zákona Národnej rady
Slovenskej republiky č. 10/1996 Z. z. o kontrole v štátnej správe.“.
26. Za § 9 sa
vkladá § 9a, ktorý vrátane nadpisu znie:
㤠9a
Pokuty
(1)
Ak ministerstvo kultúry zistí porušenie povinností v rozsahu podľa § 9
ods. 1 a orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, fyzické osoby podnikatelia
alebo právnické osoby ani po jeho opakovanom písomnom upozornení neodstránia
protiprávny stav v určenej lehote alebo nevykonajú v určenej lehote
nápravu zistených nedostatkov, uloží ministerstvo kultúry orgánom a právnickým
osobám podľa § 3 ods. 1, fyzickým osobám podnikateľom a právnickým osobám pokutu
od 100 do 5 000 eur.
(2)
Rozhodnutie o uložení pokuty musí obsahovať lehotu na odstránenie
protiprávneho stavu. Ak sa súlad s týmto zákonom nedosiahol v lehote
určenej v rozhodnutí, ministerstvo kultúry
uloží ďalšiu pokutu vo výške dvojnásobku pôvodne uloženej pokuty.18)
Ďalšiu pokutu možno uložiť do dvoch rokov odo dňa, keď mali byť vykonané
opatrenia na nápravu nedostatkov určené v rozhodnutí o uložení
pokuty.
(3)
Pokutu možno uložiť do jedného roka odo dňa, v ktorom sa ministerstvo kultúry
dozvedelo o porušení povinnosti, najneskôr však do troch rokov odo dňa,
keď bola povinnosť porušená. Pri ukladaní pokuty sa prihliada najmä na rozsah,
následky, čas trvania a opakovanie protiprávneho konania.
(4)
Pokuta je splatná do 30 dní od nadobudnutia právoplatnosti rozhodnutia, ktorým
bola uložená, ak v ňom nie je uvedená neskoršia lehota. Na konanie o uložení
pokuty sa vzťahuje všeobecný predpis o správnom konaní.18)
(5)
Výnos pokút uložených podľa tohto zákona je príjmom štátneho rozpočtu.“.
Poznámka
pod čiarou k odkazu 18 znie:
„18)
Zákon č. 71/1967 Zb. o správnom konaní (správny poriadok) v znení neskorších
predpisov.“.
27. § 10 vrátane
nadpisu znie:
㤠10
Správa
o stave používania štátneho jazyka
(1)
Ministerstvo kultúry predkladá vláde správu o stave používania štátneho
jazyka na území Slovenskej republiky raz za dva roky.
(2) Na účel podľa odseku 1 je ministerstvo kultúry
oprávnené vyžadovať od orgánov a právnických osôb podľa § 3 ods. 1
informácie a písomné podklady o používaní štátneho jazyka
v oblasti ich pôsobnosti.
(3) Prvú správu podľa odseku 1 predloží
ministerstvo kultúry do 31. marca 2012.“.
28. § 11 vrátane nadpisu znie:
㤠11
Spoločné a prechodné ustanovenia
(1)
Štátnym jazykom sa na účely § 3 až 8 rozumie slovenský jazyk v
kodifikovanej podobe podľa § 2 ods. 2; tým sa nevylučuje používanie
inojazyčných nových odborných pojmov, termínov alebo pomenovaní nových
skutočností, na ktoré sa ešte neustálil a nekodifikoval v štátnom jazyku
vhodný rovnocenný výraz, ako aj používanie nespisovných jazykových
prostriedkov, ak ide o ich funkčné využitie, najmä v umeleckej tvorbe
a v publicistike.
(2) Náklady
na všetky úpravy informačných tabúľ, nápisov a ostatných textov podľa tohto
zákona uhrádzajú príslušné úrady a ostatné právnické osoby a fyzické osoby.
Tieto úpravy vykonajú do jedného roka odo dňa účinnosti tohto zákona.“.
29. Za § 11 sa
vkladá § 11a, ktorý vrátane nadpisu znie:
㤠11a
Prechodné
ustanovenie účinné od 1. augusta 2009
Orgány a právnické osoby podľa § 3 ods. 1, právnické
osoby, fyzické osoby podnikatelia a fyzické osoby sú povinné do 31.
decembra 2009 odstrániť stav odporujúci ustanoveniam § 3 ods. 3 písm. d), § 5
ods. 5 a 7 a § 8 ods. 6.“.
Čl.
II
Zákon Národnej rady Slovenskej republiky č. 191/1994 Z. z.
o označovaní obcí v jazyku národnostných menšín sa mení takto:
V
§ 1 ods. 2 a v § 2 sa slová „v úradnom jazyku“ nahrádzajú slovami „v
štátnom jazyku“.
V poznámke pod čiarou k odkazu 1 sa citácia „§
3 ods. 4 zákona Slovenskej národnej rady č. 428/1990 Zb. o úradnom jazyku v
Slovenskej republike“ nahrádza citáciou „§ 3a zákona Národnej rady Slovenskej
republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení
zákona .../2009 Z. z.“.
Čl.
III
Zákon
č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín sa mení takto:
§
6 sa vypúšťa.
Čl.
IV
Zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a
retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z.
o telekomunikáciách v znení zákona č. 147/2001 Z. z.,
zákona č. 206/2002 Z. z., zákona č. 289/2005 Z. z., zákona
č. 95/2006 Z. z., zákona č. 121/2006 Z. z., zákona č. 13/2007
Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č.
654/2007 Z. z., zákona č. 167/2008 Z. z. a zákona č. 287/2008 Z. z. sa
mení a dopĺňa takto:
1. V § 67 ods. 1 sa slová
„3 000 Sk do 1 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „99 eur do 33 193 eur“.
2. V § 67
ods. 2 sa slová „5 000 Sk do 200 000 Sk“ nahrádzajú slovami „165 eur
do 6 638 eur“ a slová „3 000 Sk do 50 000 Sk “ nahrádzajú slovami „99
eur do 1 659 eur“.
3.
V § 67 sa odsek 2 dopĺňa písmenom m), ktoré znie:
„m)
nesplnil povinnosť podľa § 16 písm. g).“
4. V § 67 ods. 3 sa slová „20 000 Sk
do 2 000 000 Sk nahrádzajú slovami „663 eur do 66 387 eur“ a slová „3 000 Sk do
600 000 Sk“ nahrádzajú slovami „99 eur do 19 916 eur“.
5. V § 67
ods. 4 sa slová „50 000 Sk do 3 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „1 659 eur
do 99 581 eur“.
6. V § 67
ods. 5 sa slová „100 000 Sk do 5 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „3 319 eur
do 165 969 eur“ a slová „15 000 Sk do 1 500 000 Sk“ nahrádzajú slovami „497 eur
do 49 790 eur“.
7. V § 67 ods. 6 sa slová „100 000 Sk
do 2 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „3 319 eur do 66 387 eur“ a slová „30 000
Sk do 600 000 Sk“ nahrádzajú slovami „995 eur do 19 916 eur“.
8. V § 67 ods. 7 sa
slová „20 000 Sk do 4 000 000 Sk “ nahrádzajú slovami „663 eur do 132 775 eur“
a slová „6 000 Sk do 500 000 Sk“ nahrádzajú slovami „199 eur do 16 596 eur“.
9. V § 67 ods. 8 a 9
sa slová „50 000 Sk do 5 000 000 Sk“ nahrádzajú slovami „1 659 eur do 165 969
eur“.
Čl.
V
Zákon č. 757/2004 Z. z. o súdoch a o zmene
a doplnení niektorých zákonov sa dopĺňa takto:
V § 74 ods. 1 sa za písmeno e) vkladá nové písmeno f),
ktoré znie:
„f)
zabezpečuje používanie štátneho jazyka v súlade s osobitným predpisom,34a)“.
Doterajšie písmená f) a g) sa
označujú ako písmená g) a h).
Poznámka
pod čiarou k odkazu 34a znie:
„34a)
§ 3 a 7 zákona Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z.
o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov.“.
Čl.
VI
Tento
zákon nadobúda účinnosť 1. augusta 2009.
Az MKP és a Hyd képviselői full jelen voltak, és ellene szavaztak.
.
Címkék: parlament nyelv mkp nyelvtörvény nyelvi imperializmus nyelvi jogok
Haragosait szögbelövővel lője le, ne ököllel verje agyon - abszurd büntetőjogi komparatisztika
Az egyik:
Szögbelövő pisztollyal megölte volt élettársa barátját, az asszonyt pedig életveszélyesen megsebesítette 2007 nyarán Balatonőszödön az a német férfi, akinek az első fokon kiszabott hét év börtönbüntetését helybenhagyta a Pécsi Ítélőtábla kedden hozott jogerős határozatában.
A táblabíróság megalapozottnak találta a Somogy Megyei Bíróság döntését, és az 54 éves Hans Georg Borckot erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében és emberölés kísérletében, továbbá lőfegyverrel való visszaélésben mondta ki bűnösnek.
A tényállás szerint a vádlott és korábbi élettársa egy balatonőszödi farmon élt, de kapcsolatuk megromlott. Az asszony visszament Németországba, és ott megismerkedett egy horvát férfival, aki felajánlotta: segít rendezni az asszony és a volt élettársa közötti anyagi vitát.
Magyarországra jöttek, ám 2007. június 26-án a felek megegyezés helyett vitatkoztak, dulakodtak, kölcsönösen fenyegetőztek, a házigazda szögbelövővel, a horvát férfi pedig késsel hadonászott. Amikor a pár autóba ült, hogy elmeneküljön, a vádlott a szögbelövővel - amelynek biztonsági rendszerét kiiktatta - a gépkocsira lőtt. Az acélszeg átütötte az ablaküveget, a horvát férfi mellkasát, majd a volt élettárs ágyékát.
A nőnek még volt annyi ereje, hogy a falu polgármesteri hivatalában segítséget kérjen, ám a horvát férfi még az orvos kiérkezése előtt az autóban meghalt. Az asszonyt életveszélyes állapotban szállították kórházba.
A másik:
A férfi a bíróság szerint 2007 decemberében a főváros Károlyfalu városrészében levő albérleti lakásában összeveszett a 85 éves főbérlőjével. Ököllel ütlegelte, majd a mellkasára térdelt és fojtogatta. Az idős asszony belehalt a számos súlyos sérülést okozó bántalmazásba.
Tehát ha valakit meg akarunk ölni, még véletlenül se jusson eszünkbe ököllel agyonverni, mert ha szögbelövőből tüzelünk rá (és bónuszként életveszélyes sérüléseket okozunk egy másik embernek), azért pontosan harmadannyit kapunk, mint egy végzetes öklözésért. Ja, lehetőleg Magyarországon tegyük ezt, ott ilyen jószívűek a bíróságok.
Címkék: bíróság gyilkosság bíró bíróságok büntető törvénykönyv
A magyarok pofájára mászni
Idézet a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga 1922-es memorandumából (egy tanulmány mellékterméke)
Címkék: szlovákia magyarok csehszlovákia magyarverés slovensko vavro srobár
Pár foglalkozás politikailag korrekt megnevezése
Takarítónő - Higiéniai manager asszisztens.
Ablakmosó - Síküveg restaurátor.
Gondnok - Háztömb manager.
Portás - Front door manager.
Sofőr - Kormánykerék-igazgató logisztikai supporter.
Árokásó – Okleveles nyeleslapát-technikus
Disznópásztor – Élelmiszeripari alapanyag-előkészítő koordinátor
Pénzbehajtó – Kihelyezetttőke-visszaáramoltatási szociális ügyintéző
Verőlegény – Nyeles testápoló-gép kezelő technikus
Rakodómunkás - Anyagmozgatási szakreferens.
Parkoló őr - Forgalombiztosítási szakmenedzser.
Tolvaj - Tulajdonáthelyező és biztonságtechnikai szakember.
Áruló - Szabadfoglalkozású megélhetési eladó.
Utcaseprő - Köztisztasági, tárca nélküli asszisztens.
Kukás – Hulladék managelési szakreferens.
Autómosó - Gépjármű optikai karbantartó.
Bérgyilkos – Humánerőforrás létszám leépítési ügyintéző
Szódás - Szikvíz termék menedzser.
Raktáros - Termékpozíció optimalizálásért felelős logisztikai manager.
WC-s néni - Anyagcsere manager
