Bezárnak egy kisebbségi iskolát. Ezúttal egy ukránt. A homonnai ukrán tannyelvű iskola jogelődje 1953-ban alakult. Fennállásának 65. évfordulóját azonban már nem fogja megünnepelni.
A 2015/16-os tanévre már egyetlen kisdiákot sem írattak be az iskolába, a diáklétszám fokozatosan 47-re apadt. Az önkormányzat egy ideig saját forrásaiból egészítette ki a pusztán a fejkvótából fenntarthatatlan intézmény működési költségeit, ám az még az önkormányzatok gazdasági lehetőségeit csak hírből ismerők számára is könnyen belátható, hogy 47 tanulóval fenntartani egy teljes szervezettségű iskolát, amely az adott településen nem AZ iskola, hanem csak egy az iskolák közül, hosszú távon nem lehetséges. A 2011-es népszámláláson Szlovákiában 7430-an vallották magukat ukrán nemzetiségűnek. (Összevetésül: a ruszinok száma 33 482 volt.) Közülük 526-an éltek a Homonnai járásban, csaknem mind a járási székhelyen, ahol számuk 406 volt. 2001-ben még 10 814-en mondták magukat ukránnak, 1991-ben pedig 13 281-en. Azaz számuk húsz év alatt alatt kb. megfeleződött. (A ruszinok száma viszont majdnem megduplázódott, 1991-ben 17 191 volt. Valószínű, hogy nem népességrobbanás következett be soraikban, hanem a hivatalos, erőszakos elukránosító politika végével egyre többen merték megvallani valós nemzetiségüket, de ez lehetőségeinknél mélyebb elemzést kívánna.)
A 47 tanulót a város többi iskolájában helyeznék el. Azt is felkínálták nekik, hogy igény esetén biztosítják számukra az ukrán nyelv oktatását. Merthogy a többi iskola értelemszerűen szlovák. A következő ukrán alapiskola 70 kilométerre, Eperjesen van. A bejárás nem reális, és vajon hány szülő vállalná a nemzetiségi iskola miatt a lakhelyváltoztatást, ha a helyben, ám a város szélén levő ukrán iskolába se vitték el gyerekeiket, hanem beadták őket a lakótelepi szlovák iskolákba, ahogy az elkeseredett iskolaigazgató mondta.
És akkor most végezzünk el egy gondolatkísérletet. A fenti sorokat olvassuk el újra, ám ahol az ukrán szó szerepel, oda minden alkalommal gondoljuk a magyart. Szomorú történet kerekedik belőle. Természetesen a két kisebbség helyzete nem hasonlítható össze, sem történelmi, sem demográfiai, sem gazdasági szempontból. De az ukrán iskolabezárás akár mementó is lehet számunkra: ez velünk is megtörténhet, ha kényelmesek leszünk.