Bár a törvényhozás keddi tárgyalási napjáról a közéleti történéseket követő embernek elsősorban a sokat vitatott hulladéktörvény jut az eszébe, ezen a napon a parlament összeférhetetlenségi bizottsága is ülésezett.
A testület két meghatározó smeres káder ügyéről határozott. Mindkét esetben úgy döntött, hogy a bizottság nem fog vizsgálódni sem Peter Pellegrini házelnök, sem Pavol Pavlis gazdasági miniszter ügyében. „Péter és Pál (tudjuk) nyárban/ Összeférnek a naptárban”, na meg a bizottsági ülésen is.
Peter Pellegrini
Pellegrini ügye szimbolikus, s a szimbolikus ügyek mindig rosszabbak, mintha csak simán késett volna két hetet a vagyonnyilatkozata leadásával. A házelnök ugyanis (reklám)arcát adta a The School Dance táncos vetélkedőhöz. Az összeférhetetlenségi alkotmánytörvény erről egyértelműen fogalmaz: közszereplő nem adhatja az arcát reklámhoz. Punktum. Nincs ott apró betűvel, hogy kivéve, ha nem sört vagy autót, hanem egy jó ügyet akar reklámozni. Azt sem teheti. A törvénysértés Pellegrini részéről tehát megtörtént. A Smer spindoctorai azonban a törvénysértést igyekeznek felpuhítani. Pellegrini azzal védekezik, hogy a gyermekek érdekében vállalt szerepet a reklámban, és ha kellene, megtenné még egyszer. Szinte látjuk a párthoz oly hű, a nőnapi haknikat is rendszeresen látogató nyugdíjas női szavazótábort, akik a Smert a parlamentbe juttató voksolók egy jelentős részét teszik ki. „Micsoda? Törvénysértés? Hát ez egy arany ember, nem, Mariska? Hisz a gyerekekért tette!” – érvelnek. De e következmények nélküli országban hajlamosak lehetünk úgy általában is relativizálni a törvények szigorát. Hisz ennél sokkal nagyobb dolgokat úsznak meg emberek büntetlenül, ugyan, ne kicsinyeskedjünk már. Annak pedig nagyon rossz üzenete van, hogy a szabályok nem egyformán érvényesek mindenkire.
Pavol Pavlis
Pavol Pavlis ügye korántsem ennyire szimbolikus. A gazdasági tárcavezető korábban pénzt kölcsönzött egy olyan vállalatnak, amely most 60 milliót szeretne kiperelni az államtól. A 2006-ban kölcsönadott 22 ezer euró a politikus egyetlen vagyonnyilatkozatában sem bukkan fel, semmilyen formában. Erős a gyanú, hogy Pavlis abból a pénzből is segítette a társaságot, amit a Nemzeti Vagyonalap felügyelő bizottságának tagjaként kapott. Az ügy nem új keletű, februárban már megpróbálta leváltatni emiatt az ellenzék, „értelemszerűen” sikertelenül. Az elérhető információk alapján finoman szólva is él a gyanú, hogy Pavlis nem az állam érdekeit képviselte.
A bizottság mindkét ügyet elkente, pedig kedden nem arról kellett volna döntenie, hogy a két káder vétkes-e, csupán arról, hogy induljon-e eljárás. Sokkal elegánsabb lett volna, ha beleegyeznek az eljárásba, majd ezt követően mondták volna ki, hogy Pellegrini és Pavlis egyaránt fehér, mint a hó (mert azt már az óvodások sem gondolják, hogy akár a felelősségüket is kimondhatták volna). Ugyanitt tartanánk, mint most, csak kevesebben gondolnák, hogy ez egy ennyire arrogáns társaság.
