A sikernek sok apja van, a kudarc azonban a legtöbbször árva gyerek. Ez a hétvégi népszavazásról is elmondható.
Az egyértelmű, hogy kudarcról beszélhetünk, hiszen egyrészt a népszavazás érvénytelen volt, jogi szempontból mindegy, hogy 1 vagy 49 százalékos részvétel mellett; másrészt a részvétel döbbenetesen alacsony volt. Természetesen egy jó spindoctor – az már kiderült, hogy a Szövetség Családért nem rendelkezik ilyennel – bizonyos kommunikációs stratégiákkal megpróbálhatja kihozni a maximumot ebből a 21 százalékból is. Ennek a legtriviálisabb útja az, amit a Fidesz kommunikátorai is választottak a 2004. december 5-i, szintén nem érvényes népszavazás után, mondván: többségben voltak az igenek. Ez viszonylag egyszerű, közérthető, pozitív és jól hangzó mantra, melyet könnyen befogadnek azok, akik hajlandók eltekinteni attól, hogy a lakosság négyötödének véleményét nem nyílt alkalmunk megismerni. Más szóval ez az érvelés: féligazságon alapuló átverés. 
Az alábbiakban, gondolatkísérletként, megpróbáljuk sikerré olvasni a referendumot, rávilágítva, ha akarjuk, találhatunk győzteseket.
A referendum kétségtelen győztese a Smer. Negyed évig kevesebb idejük és energiájuk volt az újságíróknak a kormánypárttal foglalkozni, így a médiaszélárnyékban kicsit rendezhette sorait. Maga a párt egyébként jól kommunikálta a népszavazást, mert az igenekre, a nemre, és a tartózkodó hozzáállásra is volt embere, akit előtérbe lehetett volna tolni, ha érvényes a népszavazás. Az érvénytelenség miatt erre nem lett szükség, így a Smer, mindenki máshoz hasonlóan gyorsan elengedi a témát.
A referendum győztese az LGBTI-közösség is. A kéretlen figyelemből, amely rájuk irányult, a sajtó egy részének aktív asszisztálása mellett ki tudták hozni a maximumot, az ország megismerhette vezető képviselőiket, és első kézből kapott információkat a problémáikról, illetve helyzetükről általában. Az elmúlt negyed évben biztos, hogy több cikk jelent meg a meleg párok együttélésének gyakorlati problémáiról, mint amennyi az elkövetkező pár évben fog.
A referendum győztese mindenki, aki elment szavazni, és véleményt nyilvánított. Jól megmondtam nekik! – gondolhatja.
A referendum győztese mindenki, aki meggyőződésből nem ment el szavazni. Jól megmutattam nekik! – gondolhatja.
A referendum győztese mindenki, aki nem ment el szavazni, mert nem tudta, hogy népszavazás van. Ő más stresszfaktorokat is sikeresen ki tud szűrni, ami valószínűleg a hosszú élet titka.
És természetesen a referendum legfőbb győztese a Szövetség a Családért. Hiszen majdnem minden úgy lesz, ahogy szerette volna. A házasság férfi és nő egyedi szövetsége. (Volt és maradt.) Azonos nemű párok vagy csoportok sem fognak a családügyi hivatalok örökbefogadással foglalkozó részlegén tobzódni. Egyedül ez a fránya szexuális nevelés nem jött össze. Persze, az igenek ott is többségben voltak…
Most már komolyra fordítva a szót, a sikertelen referendum témájától mindenki igyekszik majd szabadulni, a Szövetség a Családért az egyedüli, aki ezt nem teheti, nem tudja megtenni. A téma maga várhatóan még ezen a héten kikopik a közbeszédből. A szerző nyilván jó adag naivitásról tesz tanúbizonyságot, amikor annak a reményének ad hangot, talán még nem kizárt, hogy szavazási kényszer, azaz tét nélkül, immár nyugodtabb környezetben vita indulhat a hagyományos és akár hagyománytalan családok szükségleteiről. Ha már egyszer ennyit költöttünk a „reklámkampányra”.
