Jobbára negatívan ítélik meg a rendszerváltást a szlovákiai magyarok, derül ki egy félmérésből. Felmérésekkel persze Dunát lehet rekeszteni, főként így, az önkormányzati választások előtt, ám ezt nem „brit tudósok“ vették fel.

A közvélemény-kutatás két, megbízhatónak mondható társaság, cseh részről a Cseh Tudományos Akadémia, szlovák részről pedig az IVO társadalomkutató intézet készítette, „a volt Csehszlovákiában.“ Az eredmény nem túl szívderítő olvasmány. A lakosság kritikusabban viszonyul a rendszerváltáshoz az öt évvel korábbi, hasonló felméréshez képest. Az emberek úgy vélik, nehezebben lehet befolyásolni a politikai döntéshozatalt, sérül a törvény előtti egyenlőség is. Bizonyosan nem vonatkoztatható el ez attól, hogy a Gorilla-ügy kirobbanása óta egyre inkább lelepleződni látszik oligarchikus demokráciánk.

Szlovákiában a megkérdezettek 51 százaléka értékeli pozitívan a rendszerváltást. Ezt most el lehetne ütni azzal, hogy akkor a maradék váltson jegyet Vietnamba, Kubába, Kínába, a keményvonalasok és volt nómenklatúra-káderek meg egyenesen Észak-Koreába, és élvezzék ott tovább a rendszer áldásait. Azonban az 51 százalék döbbenetesen alacsony szám a poénkodáshoz. És ez nem azt jelenti, hogy az ország lakosságának fele kommunista lenne – hiszen akkor a KSS-nek alkotmányos többsége lenne a parlamentben, amelyet azonban, szerencsére, csak trolibuszból láthatnak a párt tagjai. Az eredmény azt jelenti, hogy a fél országnak nem jött be a rendszerváltás.

Főként a már említett KSS szimpatizánsai, a 65 év felettiek, Nyitra és Besztercebánya megye lakói ítélik meg negatívan a változásokat, valamint a magyar kisebbséghez tartozók. A magyarázat pedig valószínűleg nem az önsorsrontásban, a turáni átokban vagy a néplélekben keresendő. A rendszerváltás óta az ország déli részén kevés pozitív dolog történt, hiányoznak a zászlóként lobogtatható szlovákiai magyar - elsősorban gazdasági - sikertörténetek, pedig két és fél cikluson át kormányzati képviseletünk is volt... Ezt úgy is mondhatnánk, hogy amikor még Szlovákia tátrai tigris volt, akkor az a tigris elsősorban tátrai volt, s csak azután tigris… A felmérést reprezentatív mintán végezték, azaz nem csupa szociológust és politológust szólítottak meg, akik kultiváltan elmondhatták volna, hogy a szabadság és a demokrácia mennyire jó dolog, bár az első 25 évnek még vannak hibái, de mire a parlamentünk az angollal lesz egyidős, tán' kinőjük. Felerősödött az a szólam, amely a környezetünkben tapasztalható, elsősorban egészségügyi és szociális problémákért a rendszert teszi felelőssé. Innen pedig már csak egy lépés a „régen minden jobb volt“ hamis nosztalgiája. Szóval a látszat ellenére sem vagyunk a 2,7 millió kommunista országa. Csak van, akinek még szokni kell ezt az „új“ rendszert.