/A poszt múlt időben értendő, reggel kellett volna felkerülnie, csak.../
Ma összeülnek a Népi Platform pártjai, hogy a főügyészválasztásról, az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásáról, a megyei és az elnökválasztásról döntsenek. Ján Figeľ, az ülésnek helyet biztosító Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke a tárgyalás kapcsán azt találta mondani, bízik benne, hogy a Népi Platform pártjainak nyárra sikerül megtalálni a közös köztársaságielnök-jelöltet.
Hadd elevenítsük fel a néppárti politikusok megkopó emlékezetét: már tavaly is többször kitolták a közös jelölt megtalálásának időpontját. Előbb közös ellenzéki elnökjelöltben gondolkoztak, majd, miután a Szabadság és Szolidaritással megromlott a viszony, illetve a párton elhatalmasodtak belső problémái, maradt a népi elnökjelölt-keresés. Az, hogy ennyi egyeztetés után sem sikerült közös nevezőre jutni, azt mutatja, a Népi Platform jelen formájában egy mihaszna gittegylet.
A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió lét és nemlét határmezsgyéjén egyensúlyoz, a közvélemény-kutatások rendre a parlamenti küszöb környékén mérik a kétszeres kormánypártot. A Kereszténydemokrata Mozgalom esetében elgondolkodtató, mennyire hiteles részükről az ellenzéki összefogásra való buzdítás, hiszen megyei szinten szemrebbenés nélkül lepaktálnak a Smerrel. A Híd partnerei problémáihoz képest még egész jól van, bár azt valószínűleg meg fog kelleni magyarázni választóiknak, miért nem várták meg a kisebbségi biztos menesztésével a támogatások kiutalásának lezárultát; másként megközelítve, ha önmagukat technokrata pártként határozzák meg, miért éppen most kezdtek önérzeteskedni. Minél tovább keresi e három tömörülés a közös jelöltet, annak annál kisebb lesz a jelentősége. De ha még meg is találnák, nem állíthatják ki közös ellenzéki jelöltként, hisz a Szabadság és Szolidaritás külön utakon jár, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek esetében meg a Jóisten se tudja, hogy mit akarnak, illetve, hogy amit ma akarnak, azt holnap is fogják-e akarni. A lapjárásba minden bizonnyal Daniel Lipšic új többsége, és a Magyar Közösség Pártja is bele fog szólni.
Ilyenformán majdhogynem mindegy is, hogy a Népi Platform pártjainak sikerül-e közös jelöltet állítani, az csupán egy lesz még az ellenzéki jelöltek sorában is. Pedig 2014 tavaszára, az elnökválasztás idejére még jobban érezhetők lesznek Robert Fico kormánya gazdaságpolitikájának hatásai, így az elnökválasztás egyben szimpátiaszavazás is lehetne, a választók a Smer jelöltjét büntethetnék meg az összehúzott nadrágszíjak miatt. Ám amíg a monolitikus Smerrel szemben egy ilyen diffúz valami áll, Fico nyugodtan hátradőlhet, ha az elnökválasztás a tervei szerint alakul, az érdektelenségbe fulladó európai parlamenti választásokon senki sem fogja megszorongatni: 2016-ig nyugta lesz.
