A szlovákiai magyarok most kipróbálhatják, hol húzódnak a magáról ritkán, ám akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy valami vaskos, nacionalista tahóság kapcsán hírt adó Szlovák Megújhodási Mozgalom anyagi lehetőségeinek határai. A mozgalom a honlapján megüzente, aki a kétnyelvűséget számonkérő matricákra „reagáló“ szlovák ellenmatricákból rendelni szeretne, a szervezet e-mail címén megteheti, s azokat ingyen és bérmentve postázzák neki. Ha minden szlovákiai magyar háztartás rendelne egy százas csomagot, a megújhodóknak valószínűleg a gatyája is rámenne a nyomdaszámlára... Na de, a tréfát félretéve, elég sok időbe tellett, mire az évekig tartó tetszhalott állapotából feltámadó szlovmagy civil kurázsi válaszreakciót tudott produkálni a szlovák térfélen. A reakció, a reakcióidő és a reakció hiánya egyaránt elgondolkodtató.
(Nem szorosan a tárgyhoz tartozik: hiába számolt be az akcióról gyakorlatilag a matricák megjelenésével azonos időben a szlovákiai magyar online, elektronikus és nyomtatott sajtó, országos ügy azt követően lett belőle, hogy a szlovák lapok -egy hónapos fáziskéséssel - felkapták. A Szlovák Nemzeti Párt magyar sajtófelelősének viszont jár a pont, az ő sajtószemléjükben rögtön ott volt. Lám, azt is elég kevesen olvassák.)
A matricázásról a Sme számolt be - nem tudni, mekkora szerepe volt ebben az uborkaszezonnak -, jóindulattal is bő másfél hónappal a matricák megjelenése után. A cikk alatt található hozzászólásokat olvasva úgy tűnik, a kezdeményezés a liberális lap olvasói körében sem aratott osztatlan sikert. Persze, további következtetések levonásához nem ártana tudni, hogy a hozzászólók közül ki az, aki vegyesen lakott területen él, s ki az, aki csak képen látott magyart, és csuklóból az előítéletre hagyatkozva okádja tele a virtuális teret.
A falragaszokra a politikai palettáról a szlovák pártok közül elsőként és egyelőre a nemzetiek reagáltak, a tőlük megszokott módon. A megújhodók már a kései követők csoportjába tartoznak, akik elsősorban saját vitorlájukba fognák a matricázás keltette szelet, hisz lám az általuk kiragasztandó „matrica slovenskákon“ nem egy másik nyelvhasználati javaslat, hanem a mozgalmuk címere díszeleg. Azaz a kétnyelvűségért vívott magyar gerillaharc csak a szélsőséges szlovák térfélen tudott reakciót kiváltani.
Ami elszomorító, hogy a rajtuk kívüli szlovákok tartományából - az egyszerűség kedvéért nevezzük őket normálisoknak - nem érkezett egyetlen bátorító, támogató vagy elismerő reakció sem a kisebbségi karakánság láttán. Jobb esetben nem érdekli, rosszabb esetben tán' megijeszti őket, ha a magyarok önszerveződésbe kezdenek jogaik érvényesítéséért.
Még nem tudjuk, hány kétnyelvű felirat lesz a matricakampány eredménye, de bárki ragasztotta is ki az elsőt, munkája nem volt hiábavaló. Rámutatott, hogy a kisebbségi önbecsülésünkért viszonylag fapados eszközökkel is lehet hatékonyan küzdeni. Az meg, hogy a nacionalista bunkóknak volt egy-két rossz napjuk, hozadék.
