Ha azt mondjuk, hogy 2008 a berobbanás éve volt az önszerveződés és a külső kommunikáció szempontjából, akkor 2009 a csendes terjeszkedésé - ezzel zártuk a szlovmagy blogoszféra 2009-es állapota feletti töprengésünket tavaly.
Idén, miközben próbálom összegereblyézni a blogoszférában történtekkel kapcsolatos gondolataimat, a Toldi estéjéből cseng a fülembe pár sor:
“Jó Toldi tanyáján rajta ül a rontás,
Csak a pöcsét veri néha méla kondás.”
Hát, valami ilyesmi volt 2010 a szlovmagy blogoszférában.
Megint eltelt egy év, ideje van a számadásnak. Ha arra keressük a választ, milyen volt 2009 a szlovmagy blogoszféra számára, számottevő, a reveláció erejével ható változásról nem nagyon számolhatunk be.
Ilyenek utoljára a 2008-as esztendőt fémjelezték. Ebben az évben sikerült a bumm.sk blogrolljának köszönhetően több olvasóhoz eljuttatni tudati tartalmainkat; a 2008. június 11-én megújult Új Szó Online Integrál rovatában gyakorta ajánlott szlovmagy blogokat; ebben az évben jött létre a szlovmagy bloggerek egy csoportjának levlistája; ebben az évben tartották az első szlovmagy bloggertalálkozót, melyet még abban az évben egy újabb követett; ebben az évben indult meg az Új Szó Szalon című értelmiségi rétegmellékletének hasábjain a Blogmustra című rovat.
2009-ben a hazai magyar blogger önszerveződés ehhez hasonló eredményeket nem tudott produkálni.
/.../
Tehát új, a Felvidéket sarkából kimozdító blogger nem akart betörni Dévénynél 2009-ben - írtuk tavaly. (Az egész egyébként itt olvasható.)
2010-ben a hazai magyar blogoszférát jobbára a hallgatás jellemezte. Poli újra nekifutott a blogolásnak, kevés sikerrel. Kívüle nem indult új szlovmagy polblog (ill. igen, de erről később).
A már meglevő polblogokon is kevesebb a poszt ránézésre.
A Komáromi blog műszaki problémák miatt hónapokig állt. A műszaki problémák elhárultak, a srácok alkotókedve viszont nem tért vissza, pedig Komáromban lenne miről írni. Ehhez képest még a választási reflexió is késik.
A 2010-es év egyik blogmélypontját paulus.r, a Felvidéki blog szerzője produkálta, amikor egy kedvezőtlen magánéleti esemény után szuicid hajlamait borította az olvasóra, és bejelentette, hogy leteszi a pennát. A blog szertelen műfaj, mi is tartjuk magunkat megengedő álláspontunkhoz, mely szerint blogoljon mindenki, amit akar, és akinek nem tetszik, majd nem olvassa. 2 hónapos szünet után a szerző visszatért. Hozzá fűződik az év talán egyetlen újítása, a blogoszféra a Facebookon, és újabban van heti posztajánlója is. Ugyanő twitteren is kevélyen nyomatja, Szótlan Szemtanú is próbálkozott hasonlóval.
Ugyancsak tweetel Párkányer (és még sokan mások, mindenkit nem sorol6unk fel), akiről tavaly mint a Körkép sikeres beszerzéséről emlékeztünk meg. SzSz mellett valszeg a Körkép kezelte legjobban a választási előkészületeket. A Körkép jelentős létszámbővítést hajtott végre, így a hangok és a témák diverzitása jellemezte, színes, változatos is tudott lenni, bár volt egy olyan érzésem, hogy a blog továbbra is nyomkereső-centrikus (az érzést év végi számadásuk is megerősítette, ő jegyzi a legtöbb posztot). Úgy is mondhatnánk, a Körképen belül van nyomkereső, és vannak a többiek. Nyomkereső - és itt már lassan áthajlunk a következő kategóriába - politikus-blogger, legalábbis én így olvasom őt. A Körkép és a Felvidéki blog a Facebookon is jelen van, sok olvasót kívánok nekik onnan is.
Brutális választási évet zárunk, a “blogzást” a politikusok is felfedezték, (CSP, BB) bár gyanítom, némelyikük (nem kettejük közül némelyikük, hanem úgy általában a blogoló politikusok közül) ghostwriter segítségét is igénybe veszi. Mindez rámutat szlovmagy amatőrségünkre is: a választást egyik góré sem tudta jól kezelni a blogján. Ha komolyan vették volna a blogolást, június 13-ra el kellett volna készíteni egy beszélyt győzelem és egyet veszteség esetére.
Tavaly külön bekezdésben szóltunk a Paraméter bloggereiről is. Az ott elmondottak nagy része idénre is igaz. A Teddy által kommentben pöcsfedőnek nevezett Felvilág sem támadt fel (7 poszt), és valószínűleg ParaBaraknak is sok idejét veszi el a hírportáli napi susztermunka, mert sokkal kevesebbet blogol. Ugyanez elmondható Méla Béláról és Tizedesről is, mindkettőről más miatt, bár ez utóbbinak a szabadideje kedvezően alakult, de ezt a blogon nem észleltük.
Fentebb szóltunk a Twitterről, említsük meg a Tumblr-t is, ahol egyelőre a Felvidék Népe Front viszi jó hírünket a nagyvilágba, de akadnak más, igéretes polblogba hajló kezdemények is.
Ami a közösségi életet illeti, egy jó hangulatú bloggertalálkozóra kerüt sor DS-en, mivel a többség autóval érkezett, ez tudatmódosító szerekben szerényre sikeredett; illetve egy (mások elmondása szerint) pozitív blogger-olvasó találkozóra a gombaszögi nyári táborban.
Összefoglalva: elég gyenge évet zártunk.
