2009-ben három választásra is sor fog kerülni hazámban Szlovákiában. Köztársasági elnököt, európai parlamenti képviselőket és megyei képviselőket fogunk választani. A TASR az ügyben megkérdezett három politológust, a hosszú, közhelyes, már unalomig ismert válaszok rövidített változata itt is elolvasható.
A képlet viszonylag egyszerű, a felvidéki gyalogmagyarnak az elnökválasztáson Iveta Radičovára kell szavaznia, mert ő az egyetlen olyan ellenzéki elnökjelölt, akinek esélye van. Gašparovičra szavazni butaság. Nem halálos bűn (melynek büntetése Barak kolléga teológiai vélekedésével ellentétben nem a főbelövés, hanem az örök kárhozat), szimpla butaság. Aki ebben a helyzetben, mikor nem arról van szó, hogy a (leg)nagyobbik rossz, Vladimír Mečiar lesz az elnök, Ivan Gašparovičra adja voksát, az maga is az, ami az elnökjelölt elnök (több tételben itt). Szal' Radičová rulez! Mivel ebben az országban az elnök pozíciója gyenge, igazából annyira nem jelentős, ki van ott, de ugyebár ismerjük azt a viccet, mikor az etnológus beköltözik a hegyi birkapásztorok közé. (Aki ismeri, az olvasson tovább, aki nem, annak: A néprajzos beköltözik a hegyi birkapásztorok közé, hogy monográfiát írjon az életükről. De mivel a csapat homogén, pár hónap után rákérdez, hogyan szokták szexuális igényeiket kielégíteni.
- Hát tudod - mondja az öreg bacsa - nekihajtjuk a nyájat a fenyvesnek, s amelyik birka nyaka megakad a kétágú fenyőfában, annak mögé állunk, s mindahányan jól megbasszuk.
A tudós undorodva el, majd fél év után már nem bírja tovább. Nekihajtja a nyájat az erdőnek, egy birka feje megakad a kétágú fenyőfánál. Mögé áll, letolja a gatyáját, mire az erdő széléről harsány röhögés hallatszik. A néprajzos odanéz, és látja, hogy a bacsák a kampósbotokra támaszkodva röhögnek rajta.
- Mit röhögtök vazze, hisz ti is így szoktátok?
- Na de pont a legrondábbat?)
Az elnökkérdéssel ugyanígy vagyunk. Pont a legrondábbat? Meg aztán ennyi évvel a rendszerváltás után ez a kurva ország már megérdemelne egy nem kumenista elnököt. A baloldali "haladó hagyományok" által sokkal jobban megjelölt, a gulyáskommunizmust rendre visszasíró Magyarországnak ez már többször sikerült. Nekünk miért nem?
Az európai parlamenti választásokon valszeg megint leégünk, mint 2004-ben. Akkor ugye részvételünk az unión belül a tökutolsó helyre volt elég (ha jól emlékszem), de emlékezetünket adatokkal is turbózhatjuk a statisztikai hivatal honlapján.
Már csak azért is, mert Brüsszel meg Strasbourg messze van, és a szentesi, feledi, inámi, izsai, éberhardi dolgozó nem igazán érzi, hogy ott rólunk döntenek.
Pár gondolat erejéig érintsük a magyar párt listáját is. Az MKP listájáról a Körképen olvasható két írás (itt és itt). Duray Miklós egy pártszerv ülésén három befutóról vizionált egy képviselőtársa szerint. Igen, lehetne három, ha minden magyar elmenne, és az összes szlovák otthon maradna. De nem lesz az kettő sem. Bauer Edit biztosan be fog jutni, valószínűleg ez lesz politikai karrierjének utolsó állomása. A többiek meg nem.
A lista azt is mutatja, hogy az MKP kikből tud válogatni. És szakmai részről is van egy komoly kételyem. Ján Tribulát, a Markíza poprádi tudósítóját egy időben rendre baszogatták, mert önkormányzati képviselő volt. Keszeg Béla lapja, a bumm.sk hogyan fog pártatlanul tudósítani a választásokról, ha a főnökük a jelölt. Persze, Béla nem geciember, és biztosan nem fog ezzel visszaélni, de azok, akik nem ismerik őt, ezt nem tudhatják. Szal' általánosságban ez mindenképpen gond valamilyen formában.
És ott lesznek még a megyei választások. A közigazgatási reform miatt jól ki lett velünk cseszve, de azzal indokolni a távolmaradást, hogy a művileg kialakított megyéket a magyarok nem érzik magukénak, botorság. Mert a megyéknél nagyon sok pénz van, és nagyon sok hatáskör. Hát, legutóbb itt sem remekelt az MKP, és úgy általában a nagyszlovákok ellen nehéz lesz játszani.
A hírügynökségi nyilatkozatban Mesežnikov azt állítja, hogy a három választás alaposan próbára fogja tenni a pártok szervezőképességét. Ugyebár háttérintézmények kellene, kampánycsapat, ütőképes sajtóosztály.
A képlet viszonylag egyszerű, a felvidéki gyalogmagyarnak az elnökválasztáson Iveta Radičovára kell szavaznia, mert ő az egyetlen olyan ellenzéki elnökjelölt, akinek esélye van. Gašparovičra szavazni butaság. Nem halálos bűn (melynek büntetése Barak kolléga teológiai vélekedésével ellentétben nem a főbelövés, hanem az örök kárhozat), szimpla butaság. Aki ebben a helyzetben, mikor nem arról van szó, hogy a (leg)nagyobbik rossz, Vladimír Mečiar lesz az elnök, Ivan Gašparovičra adja voksát, az maga is az, ami az elnökjelölt elnök (több tételben itt). Szal' Radičová rulez! Mivel ebben az országban az elnök pozíciója gyenge, igazából annyira nem jelentős, ki van ott, de ugyebár ismerjük azt a viccet, mikor az etnológus beköltözik a hegyi birkapásztorok közé. (Aki ismeri, az olvasson tovább, aki nem, annak: A néprajzos beköltözik a hegyi birkapásztorok közé, hogy monográfiát írjon az életükről. De mivel a csapat homogén, pár hónap után rákérdez, hogyan szokták szexuális igényeiket kielégíteni.
- Hát tudod - mondja az öreg bacsa - nekihajtjuk a nyájat a fenyvesnek, s amelyik birka nyaka megakad a kétágú fenyőfában, annak mögé állunk, s mindahányan jól megbasszuk.
A tudós undorodva el, majd fél év után már nem bírja tovább. Nekihajtja a nyájat az erdőnek, egy birka feje megakad a kétágú fenyőfánál. Mögé áll, letolja a gatyáját, mire az erdő széléről harsány röhögés hallatszik. A néprajzos odanéz, és látja, hogy a bacsák a kampósbotokra támaszkodva röhögnek rajta.
- Mit röhögtök vazze, hisz ti is így szoktátok?
- Na de pont a legrondábbat?)
Az elnökkérdéssel ugyanígy vagyunk. Pont a legrondábbat? Meg aztán ennyi évvel a rendszerváltás után ez a kurva ország már megérdemelne egy nem kumenista elnököt. A baloldali "haladó hagyományok" által sokkal jobban megjelölt, a gulyáskommunizmust rendre visszasíró Magyarországnak ez már többször sikerült. Nekünk miért nem?
Az európai parlamenti választásokon valszeg megint leégünk, mint 2004-ben. Akkor ugye részvételünk az unión belül a tökutolsó helyre volt elég (ha jól emlékszem), de emlékezetünket adatokkal is turbózhatjuk a statisztikai hivatal honlapján.
Már csak azért is, mert Brüsszel meg Strasbourg messze van, és a szentesi, feledi, inámi, izsai, éberhardi dolgozó nem igazán érzi, hogy ott rólunk döntenek.
Pár gondolat erejéig érintsük a magyar párt listáját is. Az MKP listájáról a Körképen olvasható két írás (itt és itt). Duray Miklós egy pártszerv ülésén három befutóról vizionált egy képviselőtársa szerint. Igen, lehetne három, ha minden magyar elmenne, és az összes szlovák otthon maradna. De nem lesz az kettő sem. Bauer Edit biztosan be fog jutni, valószínűleg ez lesz politikai karrierjének utolsó állomása. A többiek meg nem.
A lista azt is mutatja, hogy az MKP kikből tud válogatni. És szakmai részről is van egy komoly kételyem. Ján Tribulát, a Markíza poprádi tudósítóját egy időben rendre baszogatták, mert önkormányzati képviselő volt. Keszeg Béla lapja, a bumm.sk hogyan fog pártatlanul tudósítani a választásokról, ha a főnökük a jelölt. Persze, Béla nem geciember, és biztosan nem fog ezzel visszaélni, de azok, akik nem ismerik őt, ezt nem tudhatják. Szal' általánosságban ez mindenképpen gond valamilyen formában.
És ott lesznek még a megyei választások. A közigazgatási reform miatt jól ki lett velünk cseszve, de azzal indokolni a távolmaradást, hogy a művileg kialakított megyéket a magyarok nem érzik magukénak, botorság. Mert a megyéknél nagyon sok pénz van, és nagyon sok hatáskör. Hát, legutóbb itt sem remekelt az MKP, és úgy általában a nagyszlovákok ellen nehéz lesz játszani.
A hírügynökségi nyilatkozatban Mesežnikov azt állítja, hogy a három választás alaposan próbára fogja tenni a pártok szervezőképességét. Ugyebár háttérintézmények kellene, kampánycsapat, ütőképes sajtóosztály.
