Sok ember van, aki nem szeretnék lenni. Nem szeretnék például Petra Kolevská, a közszolgálati Szlovák Televízió programigazgatója lenni, mert akkor nekem kellene a kedves nézők felé szalonképes módon kommunikálnom, hogy a cégben kibaszott nagy a káosz, nem tudják, mit akarnak, és nincsen koncepció.
Hogy a Híradó halálosan unalmas és kormánypárti, ezen már nem ütődünk meg itt K-Európában. De hogy koncepció, az nincsen, az nagyon jól megmutatkozott az Üzlet a boldogsággal (Obchod zo štastím) című napi sorozat körüli történésekben. Nagy trailerekkel elkezdték felvezetni a produkciót - elvégre kell az STV-nek a napi sorozat, mert a Markízának és a JOJ-nak is van -, óriásplakátok, meg minden, szeptember elsején indították a projektet - az irdatlan reklámpénzek ellenére csak 151 ezren látták az első részt-, és szeptember nyolcadikán már le is állították. Hát mi van itt, hülyének tetszenek lenni? Berendelnek egy sorozatot, kifizetik (vagy legalábbis a kollégák nevében remélem, hogy kifizették) a szerzőt, a dramaturgot, a forgatókönyvírót, a rendezőt, a színészeket, a napi sorozat előállításánál szinte felsorolhatatlan mennyiségű és munkakörű technikai munkatársat, és akkor egyszerre csak stop? (Most jöhetne a demagógia, hogy: és mindezt az én adóimból, kurvaéletbe?)
A néni, aki nem szeretnék lenni, az STV magazinműsorában arról beszél, hogy azért veszik le a programról, mert minél jobban meg akarnak felelni a néző elvárásainak. Marha kínos, mikor ilyen blődliket kell mondani. Egyébként 1945-től kezdték sugározni, 19.15-ig. És a Markíza fennállása óta nem volt olyan műsor Szlovákiában, amely meg tudta volna szorongatni e legnézettebb tévé legnézettebb híradójának tökét. A Joj Krimi noviny című bűnügyi hírműsora az apolitikusokat és azt a szellemi underclasst tudta a képernyő elé szögezni, akinek a Markízában túl sok volt a politika, de ebben a műsorsávban nem akart Heideggert olvasni. És bár a két részre bontós, butaságokról élőbejelentkezős reform kicsit visszavetette őket, de még így is piacvezetők. Sőt - édes faszom - Kolevská szerint a szeptember eleji jó időjárás is közrejátszott a sorozat sikertelenségében.
Még jó, hogy az egyik mailcímem rajta van mindenféle listákon, és kapom a sajtóhíreket. Az egyikben Petra Kolevská a sajtót is vádolta, mely eltúlozta a sorozat hiányosságait.
Aztán jött a koncepciótlnaság csimborasszója. Kolevská előbb azt jelezte, hogy nem akarja napi sorozatként működtetni a Boldogságbótot. Szeptember 9-ét írnak ekkor.
Szeptember 11-én bejelentik: mégis napi sorozat lesz, és szeptember 29-én tér vissza a képernyőre, 21.30-tól. Emiatt az egész műsorstruktúrát felforgatják. De gyökerestől. Mi több, kétszer fogják ismételni, egyszer az egyesen, egyszer a kettesen.
Hihetetlen, hogy egy nagy költségvetésű projekt így végezze. Gondoljunk csak arra, milyen szarul alakultak a Barátok közt számai tíz éve, mikor indult. Hányszor tették ide-oda, míg végül megállapodott a viszonylag fix helyén. És hogyan lett az RTL Klub Nr. 1. brandja. A Boldogságbót nagyon nehezen lesz az STV top brandje. Ezek után meg főleg.
(Ez volt az egyik téma, amit a gazdasági okokból bekövetkezett blogszünetben mindenképp meg akartam írni. És van még pár. A napokban pótoljuk, vagy legalábbis igyekszünk.
Egyébként ez volt a 700. bejegyzés a blog történetében. Ez most nem késztet számvetésre, visszatekintésre meg ilyesmi. Az elég évente egyszer. Ez pusztán egy tényközlés. A gratulációkat az ismert mailcímen fogadom:)
Hogy a Híradó halálosan unalmas és kormánypárti, ezen már nem ütődünk meg itt K-Európában. De hogy koncepció, az nincsen, az nagyon jól megmutatkozott az Üzlet a boldogsággal (Obchod zo štastím) című napi sorozat körüli történésekben. Nagy trailerekkel elkezdték felvezetni a produkciót - elvégre kell az STV-nek a napi sorozat, mert a Markízának és a JOJ-nak is van -, óriásplakátok, meg minden, szeptember elsején indították a projektet - az irdatlan reklámpénzek ellenére csak 151 ezren látták az első részt-, és szeptember nyolcadikán már le is állították. Hát mi van itt, hülyének tetszenek lenni? Berendelnek egy sorozatot, kifizetik (vagy legalábbis a kollégák nevében remélem, hogy kifizették) a szerzőt, a dramaturgot, a forgatókönyvírót, a rendezőt, a színészeket, a napi sorozat előállításánál szinte felsorolhatatlan mennyiségű és munkakörű technikai munkatársat, és akkor egyszerre csak stop? (Most jöhetne a demagógia, hogy: és mindezt az én adóimból, kurvaéletbe?)
A néni, aki nem szeretnék lenni, az STV magazinműsorában arról beszél, hogy azért veszik le a programról, mert minél jobban meg akarnak felelni a néző elvárásainak. Marha kínos, mikor ilyen blődliket kell mondani. Egyébként 1945-től kezdték sugározni, 19.15-ig. És a Markíza fennállása óta nem volt olyan műsor Szlovákiában, amely meg tudta volna szorongatni e legnézettebb tévé legnézettebb híradójának tökét. A Joj Krimi noviny című bűnügyi hírműsora az apolitikusokat és azt a szellemi underclasst tudta a képernyő elé szögezni, akinek a Markízában túl sok volt a politika, de ebben a műsorsávban nem akart Heideggert olvasni. És bár a két részre bontós, butaságokról élőbejelentkezős reform kicsit visszavetette őket, de még így is piacvezetők. Sőt - édes faszom - Kolevská szerint a szeptember eleji jó időjárás is közrejátszott a sorozat sikertelenségében.
Még jó, hogy az egyik mailcímem rajta van mindenféle listákon, és kapom a sajtóhíreket. Az egyikben Petra Kolevská a sajtót is vádolta, mely eltúlozta a sorozat hiányosságait.
Aztán jött a koncepciótlnaság csimborasszója. Kolevská előbb azt jelezte, hogy nem akarja napi sorozatként működtetni a Boldogságbótot. Szeptember 9-ét írnak ekkor.
Szeptember 11-én bejelentik: mégis napi sorozat lesz, és szeptember 29-én tér vissza a képernyőre, 21.30-tól. Emiatt az egész műsorstruktúrát felforgatják. De gyökerestől. Mi több, kétszer fogják ismételni, egyszer az egyesen, egyszer a kettesen.
Hihetetlen, hogy egy nagy költségvetésű projekt így végezze. Gondoljunk csak arra, milyen szarul alakultak a Barátok közt számai tíz éve, mikor indult. Hányszor tették ide-oda, míg végül megállapodott a viszonylag fix helyén. És hogyan lett az RTL Klub Nr. 1. brandja. A Boldogságbót nagyon nehezen lesz az STV top brandje. Ezek után meg főleg.
(Ez volt az egyik téma, amit a gazdasági okokból bekövetkezett blogszünetben mindenképp meg akartam írni. És van még pár. A napokban pótoljuk, vagy legalábbis igyekszünk.
Egyébként ez volt a 700. bejegyzés a blog történetében. Ez most nem késztet számvetésre, visszatekintésre meg ilyesmi. Az elég évente egyszer. Ez pusztán egy tényközlés. A gratulációkat az ismert mailcímen fogadom:)
