Drámaian csökken az amerikai újságok példányszáma, rengeteg nézőjüket vesztették el népszerű amerikai hírtelevíziók, mert a „klasszikus” médiának komoly versenytársa támadt a blogokban, az internetes csevegőfórumokon és a világháló más műfajaiban.
A korszakos médiaváltás első áldozata a minőségi újságírás lehet – állapította meg a washingtoni Pew Kutatóközpont legutóbbi éves jelentése, amely az amerikai média helyzetéről készült. E jelentés szerint a médiacsinálók gyakran reagálnak az internetes műfajok kihívására tudatosan agresszív és elfogult hangnemmel, ettől remélve nézőik, hallgatóik megtartását, illetve számuk növekedését.
A jobboldali konzervatív Fox News évek óta előszeretettel él ezzel a módszerrel. A tv-adónál Bill O'Reilly nyakló nélkül szidalmazza a liberálisokat, a baloldaliakat és a háborúellenes csoportokat, olykor színpadiasan feltéve a kérdést nézőinek, hallgatóinak, hogy szerintük „Jézus kit választana” (a konzervatív, jobboldali, illetve a liberális és baloldali politikai erők közül). A Fox News vetélytársai is egyre agresszívabbá válnak. Lou Dobbs CNN-műsorvezető vehemensen hadakozik a képernyőn az állítólag túl enyhe bevándorlási törvények ellen.
A tömegtájékoztató eszközök igyekeznek végletesen lerövidített tudósításokkal egyszerű magyarázatokat adni a polgároknak, és azt az illúziót kelteni bennük, hogy – ha őket nézik, hallgatják vagy olvassák – képesek könnyen eligazodni információkkal túlzsúfolt, zavarba ejtő világunkban. Kételyek hangoztatása vagy bizonytalanság jelzése nem kívánatos, a megfellebbezhetetlen szentenciáké az elsőbbség. A tv-állomások – tudatos marketingstratégia jegyében – „sztárokká”, jól eladható „márkás árucikké” építik fel műsorvezetőiket, mert ettől is előnyöket remélnek a nézőkért folytatott versengésben. Egyre hangsúlyosabb tényező a képernyőre kerülés feltételei között az előnyös külső, háttérbe szorítva más, hagyományosabb újságírói erényeket.
Szinte minden tömegtájékoztató eszköz minimálisra zsugorítja szerkesztőségét, hogy csökkentse a költségeit. Ez kedvezőtlenül hat az újságírás minőségére: kevesebb lehetőség marad az utánjárásra, az adatok, információk ellenőrzésére és a szerkesztőségi munka minőségi irányítására. A munka pontatlanabb, mint korábban, ám az üzleti sikernek a jelek szerint ez egyáltalán nem árt. Része van a pontatlanabb munkavégzésben a felgyorsult idő szorításának is. Az újságírók rendszerint párhuzamosan dolgoznak lapjuk, rádiójuk, televíziójuk hagyományos kiadásainak, műsorainak, valamint e tömegtájékoztató eszközök internetes portáljainak is. Az utóbbiak olyan fokú frissességet, egyidejűséget követelnek meg, amely megnehezíti, sőt sokszor kizárja az információk megbízható ellenőrzését.
Jó néhány amerikai újság úgy próbálja biztosítani fennmaradását, hogy szinte kizárólag helyi érdekű híreket, tudósításokat, elemzéseket, kommentárokat közöl, leszűkítve olvasóinak látókörét – mondta Tom Rosenstiel, a Pew Kutatóközpont Project for Excellence in Journalism intézetének igazgatója. Hozzátette: az amerikai médiatudósítások általában is egyre kevesebb témára szorítkoznak. A nem helyi hírek több mint egynegyedét az iraki háború és az amerikai elnökválasztási kampány foglalja le. Sokat foglalkoznak Iránnal és Pakisztánnal is, ám a világ többi részének tudósításaik alig hat százalékát szentelik csupán.
Egyre nagyobb számban vonnak be az amerikai média működésébe blogírókat és más nem hivatásos újságírókat. Ennek kedvező hatásaként átláthatóbbá vált a közélet, és tovább demokratizálódtak a médiában zajló politikai viták. Hátrányos következmény viszont, hogy ezáltal is megbízhatatlanabbá vált a tömegtájékoztató eszközökben közölt információ, vészes sebességgel terjednek a híresztelések. Az alkalmilag bevont, nem hivatásos szereplők megjelenése a médiában lehetőséget nyújt tisztességtelen szándékú embereknek arra, hogy rágalomhadjáratokat folytassanak mások ellen. „Az új technológiákkal nem jár együtt automatikusan a nagyobb demokrácia” – kommentálta ezt a jelenséget nemrégiben a The Baltimore Sun című lap.
A korszakos médiaváltás első áldozata a minőségi újságírás lehet – állapította meg a washingtoni Pew Kutatóközpont legutóbbi éves jelentése, amely az amerikai média helyzetéről készült. E jelentés szerint a médiacsinálók gyakran reagálnak az internetes műfajok kihívására tudatosan agresszív és elfogult hangnemmel, ettől remélve nézőik, hallgatóik megtartását, illetve számuk növekedését.
A jobboldali konzervatív Fox News évek óta előszeretettel él ezzel a módszerrel. A tv-adónál Bill O'Reilly nyakló nélkül szidalmazza a liberálisokat, a baloldaliakat és a háborúellenes csoportokat, olykor színpadiasan feltéve a kérdést nézőinek, hallgatóinak, hogy szerintük „Jézus kit választana” (a konzervatív, jobboldali, illetve a liberális és baloldali politikai erők közül). A Fox News vetélytársai is egyre agresszívabbá válnak. Lou Dobbs CNN-műsorvezető vehemensen hadakozik a képernyőn az állítólag túl enyhe bevándorlási törvények ellen.
A tömegtájékoztató eszközök igyekeznek végletesen lerövidített tudósításokkal egyszerű magyarázatokat adni a polgároknak, és azt az illúziót kelteni bennük, hogy – ha őket nézik, hallgatják vagy olvassák – képesek könnyen eligazodni információkkal túlzsúfolt, zavarba ejtő világunkban. Kételyek hangoztatása vagy bizonytalanság jelzése nem kívánatos, a megfellebbezhetetlen szentenciáké az elsőbbség. A tv-állomások – tudatos marketingstratégia jegyében – „sztárokká”, jól eladható „márkás árucikké” építik fel műsorvezetőiket, mert ettől is előnyöket remélnek a nézőkért folytatott versengésben. Egyre hangsúlyosabb tényező a képernyőre kerülés feltételei között az előnyös külső, háttérbe szorítva más, hagyományosabb újságírói erényeket.
Szinte minden tömegtájékoztató eszköz minimálisra zsugorítja szerkesztőségét, hogy csökkentse a költségeit. Ez kedvezőtlenül hat az újságírás minőségére: kevesebb lehetőség marad az utánjárásra, az adatok, információk ellenőrzésére és a szerkesztőségi munka minőségi irányítására. A munka pontatlanabb, mint korábban, ám az üzleti sikernek a jelek szerint ez egyáltalán nem árt. Része van a pontatlanabb munkavégzésben a felgyorsult idő szorításának is. Az újságírók rendszerint párhuzamosan dolgoznak lapjuk, rádiójuk, televíziójuk hagyományos kiadásainak, műsorainak, valamint e tömegtájékoztató eszközök internetes portáljainak is. Az utóbbiak olyan fokú frissességet, egyidejűséget követelnek meg, amely megnehezíti, sőt sokszor kizárja az információk megbízható ellenőrzését.
Jó néhány amerikai újság úgy próbálja biztosítani fennmaradását, hogy szinte kizárólag helyi érdekű híreket, tudósításokat, elemzéseket, kommentárokat közöl, leszűkítve olvasóinak látókörét – mondta Tom Rosenstiel, a Pew Kutatóközpont Project for Excellence in Journalism intézetének igazgatója. Hozzátette: az amerikai médiatudósítások általában is egyre kevesebb témára szorítkoznak. A nem helyi hírek több mint egynegyedét az iraki háború és az amerikai elnökválasztási kampány foglalja le. Sokat foglalkoznak Iránnal és Pakisztánnal is, ám a világ többi részének tudósításaik alig hat százalékát szentelik csupán.
Egyre nagyobb számban vonnak be az amerikai média működésébe blogírókat és más nem hivatásos újságírókat. Ennek kedvező hatásaként átláthatóbbá vált a közélet, és tovább demokratizálódtak a médiában zajló politikai viták. Hátrányos következmény viszont, hogy ezáltal is megbízhatatlanabbá vált a tömegtájékoztató eszközökben közölt információ, vészes sebességgel terjednek a híresztelések. Az alkalmilag bevont, nem hivatásos szereplők megjelenése a médiában lehetőséget nyújt tisztességtelen szándékú embereknek arra, hogy rágalomhadjáratokat folytassanak mások ellen. „Az új technológiákkal nem jár együtt automatikusan a nagyobb demokrácia” – kommentálta ezt a jelenséget nemrégiben a The Baltimore Sun című lap.
/Ezt nem én írtam, ez egy amerikai elemzés, melyet átvettek a világ hírügynökségei./
