Ki ölne meg egy fizikust? És itt most nem arra gondolok, hogy melyik diák ölné meg a fizikatanárát, mert ilyenből kétségkívül sok van. Ki ölne meg egy, az akadémia kutatócsoportjában ténykedő fizikust. És ha igen, miért? Erre, és még sok minden másra keresi a választ Jan Klíma: Halál és költészet című krimije. Címéből és profilunkból adódóan foglalkoznunk kell vele.
A könyv eredeti címe: A halál szereti a költészetet, és 1966-ban jelent meg a Československý spisovaťelnél Prágában, a magyar változatot a pozsonyi Madách adta ki, 1969-ben, Czagány Iván fordításában. A könyv a szocialista Csehszlovákiában 17 csehszlovák koronába került, s láss csodát – habent sua fata libelli – én a napokban egy antikváriumban 20 jó szlovák koronáért jutottam hozzá.
Michal Pavlíček, a Tudomány és Kultúra Világa című lap munkatársa riportot akar írni a fizikusokról. S hogy e különös – éppen az Csehszlovák Tudományos Akadémia podlesíi kastélyában szimpóziumra készülő, az újságírók szagát se bíró – nép ne vesse ki őt, orientalistának adja ki magát. Az is bölcsész, azt is utálják, de talán nem annyira, mert mégis akadémikus. Doktor Pavlíček odaérkeztének másnapján halva találják – na nem Bárczi Benőt, hanem – Vladimír Lamač akadémikust. Kiugrott vagy kiesett az ablakon, esetleg kidobták. A kastélyban a gondnok volt, az álorientalista újságíró, meg hat fizikus. Ki s miért killálta le a mezonok tudorát? Ennek ered nyomába a hírlapíró és – az egzakt tudományok képviselőjeként – egy matematikus kollégája, szimultán egy rendőr századossal.
Több lehetséges megoldás is felmerül. Ugye – azzal nem követek el papjancsiságot, ha elmondom –, az öngyilkosságot kizárhatjuk, mert egy fifikás öngyilkosságról nem írnak krimit, mert az ki a szart érdekel. A krimi egyetlen méltó témája ugyanis – éppen irreverzibilitása folytán – a gyilkosság. Visszacsinálni nem lehet, és elő sem kerülhet a cucc, mint a lopásokról, rablásokról szóló krimikben (amelyek egyébként lehetnek nagyon jók, mint pl. a Thomas Crown-ügy). Kiderül, hogy a kastély ajtaja nem volt zárva, ahogy azt eredetileg gondolták, így a kör némileg kitágul. A kollégákon kívül másokat is vizsgálnak. De vajon fajulhat egy kutatócsoporton belüli ellentét odáig, hogy… Hisz olvasóim között bizonyára sok olyan van, aki nem kedveli maradéktalanul valamennyi kollégáját, mégsem dobja ki őket a munkahely ablakából. A megoldáshoz az út egy újságcikken keresztül vezet. Lamač akadémikus egy amerikai lapnak adott interjút. Az abban elhangzottak fogják aztán végül nyomra vezetni a nyomozókat, de addig sok víz lefolyik a Moldván.
Ha valaki netán véletlenül rábukkanna egy antikváriumban, érdemes megvenni. Jó fogású kis könyvecske, nagyon okosan van megírva, és szinte az utolsó fejezetig nem lehet sejteni, ki tette…
