William Shakespeare nemcsak minden idők leghíresebb drámaírója volt, hanem megrögzött malackodó is, ahogy ezt Pauline Kiernan angol kutató dokumentálja a Filthy Shakespeare (Malac Shakespeare) című könyvében.
Elég végigfutni a 23 fejezeten, amelyekre a szerző felosztja a rendelkezésére álló bőséges anyagot. Nemi szervek, közösülés, erekció, felláció, prostitúció... A nagy "bárd" igen találékony volt, a hímvesszőre például 87 különböző kifejezést használt - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.
Kiernan azonban az előszóban elmagyarázza az obszcenitás miértjét: a Globe, ahol Shakespeare szerepelt, a londoni Bankside vöröslámpás házai között működött, egy olyan negyedben, ahol az illetlen szavakra különleges argót használtak, és abban az időben a színházi rendezés szegényessége miatt a darabok nem annyira a szemnek, hanem inkább a fülnek nyújtottak élvezetet. A 3 ezer néző pedig, amely a Globe-ot benépesítette, nagyra értékelte a szexuális jellegű szövegeket, a kétértelmű szójátékokat. A színház akkor az utca emberének hangján, faragatlanul, mindenki számára érthetően szólalt meg.
Négy évszázad alatt a klasszikus szövegeket megtisztították, ezzel azonban a szerző szerint meg is fosztották azokat a legélvezetesebb részektől. Kevesen tudják például, hogy még a légies Ophelia is keresetlen egyszerűséggel jellemezte az eredetiben Hamlet felajzott állapotát.
Ezt nem én írtam, csak közreadom. Ha a jogtulajdonos kéri, természetesen eltávolítom.
