Mária Terézia óta nem állt nő Magyarország élén, és úgy tűnik, az elkövetkező öt évben sem fog. Augusztusban Mádl Ferencet Sólyom László váltja a Sándor-palotában, akit harmadik nekifutásra választott köztársasági elnökké az Országgyűlés.
Nincs új a nap alatt, öt éve Mádl Ferenc is hasonló módon kapott mandátumot. – Nem tud megingatni és nem tud megrengetni az, ami az elmúlt két napban történt – mondta akkor beiktatási beszédében az újdonsült államfő. A nemzetközi elismertségnek örvendő jogászprofesszort 243 igen, 96 nem szavazattal, 12 érvénytelen voks mellett választották meg, miután – ahogy most is – a második forduló érvénytelen lett: Mádl a szükséges 258 helyett csak 238 igent kapott. A kormánykoalíció nevében nyilatkozó Szájer József akkor azt mondta: „Méltó elnököt sikerült választani a Magyar Köztársaságnak.” Csak nem méltó módon. Akkor sem, most sem.
Déli szomszédunk alkotmánya szerint az államfő „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Ezzel együtt, ha végigtekintünk az ország első emberének jogkörein, láthatjuk, jobbára jelképesek, pontosan olyanok, amilyenek egy parlamentáris demokráciában lenni szoktak. Magyarország elnöke úgynevezett gyenge elnök, morális tekintély, de az ország dolgainak folyását nem tudja meghatározó módon befolyásolni. A választási folyamat során a tekintély került veszélybe, s a legfőbb közjogi méltóság megválasztása pártpolitikai csatározássá lett, leképezve a magyarországi belpolitikai helyzetet és a törvényhozás erkölcsi állapotát. Az első fordulóban a Fidesz azért hátrált ki saját jelöltje mögül, hogy felmérje, hányan szavaznak át a másik oldalra. Sólyom ekkor 13, Szili Katalin 178 szavazatot kapott. Azonnal megindultak a találgatások, ki lehetett az a négy ellenzéki vagy független, aki a szocialisták jelöltjére adta voksát. A második fordulóban a vojőrség és az exhibicionizmus jeleit egyaránt megfigyelhettük. Volt, aki a sajátját mutogatta az Országgyűlés folyosóján összesereglett fotósoknak, volt, aki másokét leste. Mármint a szavazólapját. Az egyik rosszul szavazó ellenzéki honatyát vissza is küldték újabb szavazólapért. A harmadik fordulóban meg Áder János strázsálta a szavazóurnát, állítják a szocialisták. Sólyom Lászlónak ekkor sem sikerül(hetet)t kétharmados többséget szerezni. Ő 185, ellenfele, Szili Katalin pedig 182 voksot kapott. Az ellenzék – a szabaddemokraták csendes támogatásával – az elnöki székbe juttatta jelöltjét. A szocialisták presztízsveszteséget szenvedtek, az SZDSZ magatartása nyilván hatással lesz a koalíció további működésére is, de a döntés nem rajzolta át az erőviszonyokat a politikai palettán. Az egykori Alkotmánybírósági elnök nem pártember, a harmadik szektor jelöltje, s ez jelzésértékű. Ugyan politikai tapasztalattal nem bír, de az alkotmánybíróság elnöki székében eltöltött nyolc év kétségkívül alkalmassá teszi őt az államfői teendők ellátására, még akkor is, ha eddig a fél ország azt sem tudta róla, hogy a világon van. Bízzunk benne, hogy valóban az egység intézményévé fogja tudni formálni az elnöki funkciót
