Az új román kormány programjába bekerült a kulturális autonómia. Ez azt mutatja, hogy az RMDSZ megehetősen jó pozícióból indult a kormányalakítási tárgyalások során.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség részéről a koalíciós program kialakításának egyik feltétele volt, hogy a választásokon és a koalícióban többséget gyakorló partnerünk elfogadja az RMDSZ azon programpontjait, melyek a gazdasági, a szociális és természetesen a nemzetiségi kérdések terén a programunkban megfogalmazódtak. Így jutottunk el oda, hogy a román kormányprogramba bekerült a kulturális autonómia törvénytervezetének elfogadása.
Ez határon túli magyar viszonylatban meglehetősen nagy előrelépésnek nevezhető. De mit jelent az önök számára a kulturális autonómia?
Nos kétségkívül, megítélésünk szerint egy rendkívül fontos előrelépés az általános autonómiaformák kialakítása területén. Erdélyben sajátos az etnikai helyzet, komoly regionális különbségek vannak. Véleményem szerint a közigazgatási hagyományok szerint kell megtalálni a megfelelő autonómiaformát. Nem ugyanaz a helyzet Székelyföldön, ahol nyolcvan százalékban él a magyar közösség, és Közép-Erdélyben, ahol csak 30 százalék vagy még kevesebb a magyarság részaránya. Itt más autonómiaformát kell működtetni. Úgy gondoljuk, hogy a kulturális autonómia törvényes kereteinek biztosítása és az intézményrendszer kiépítése minden erdélyi magyar számára biztonságot és a kulturális örökség megőrzésének nemcsak pillanatnyi kereteit, hanem a jövő fejlesztéséhez szükséges intézményes formákat jelentené.
Mire terjedne ki a kulturális autonómia?
Az oktatás, a kultúra, a művelődés, a múzeumok, a levéltárak, a „hivatásos kultúra“, a népi kultúraminden formájának támogatására. Ez a célunk.
Szóba kerültek a területi autonómiaformák is?
Ami a területi autonómiaformákat illeti, itt egy erős decentralizációban gondolkodunk, s ezt szükségesnek tartunk egész Romániára nézve. Ezzel – az önkorményzatiság megerősítésével – gyakorlatilag az európai modelleket vennénk át.
Ez azt jelentené, hogy Románián belül a magyarok által sűrűbben lakott területeken a magyarok kezében lenne a döntés?
Igen. Ez a decentralizáció erős jogosítványokat nyújtana a Székelyföld számára, hiszen az önkormányzati hatalom növekedésével, a szubszidiaritás elvének erősödésével tulajdonképpen nagyon sok döntés a magyar választott tisztségviselők hatáskörébe kerülne az oktatás területén, a szociális kérdésekben, gazdasági, területfejlesztési vonatkozásokban, nem utolsósorban a szabadon vállalt kapcsolatok építésében, melyek lehetnek romániaiak is, de persze átnyúlhatnak a határokon is. Olyan általános decentralizációs politikai folyamat ez, amelyben a központi hatalom delegálja a hatásköröket az önkormányzatoknak. Úgy gondolom, hogy az ilyesfajta autonómia nem idegen Európától, gondoljunk csak a dél-tiroli német kisebbség helyzetére, autonómiaformáira. Tehát ez azt jelenti, hogy mindenki egyforma jogosítványokat kap, csak ahol a magyarok vannak többségben, ott ők döntenek.
