Ezt a bejegyzést a Konteo blognak ajánlom!

Vasárnap este nem robbannak bombák. Ha vasárnap este 22 órakor kikerül egy hírportálra egy információ, abból jó eséllyel hétfő reggel lesz hír. Így kezdődött a lehallgatási mizéria, melynek legalább annyi haszna van, hogy a szlovmagyarok megtanulják, nem csak a SIS-ka dolgozik e hazában. Összeesküvéselméletek következnek.

Nora Slišková, a Pravda főszerkesztője vasárnap este 22 órakor publikálta a felismerést, hogy lapja szerkesztőit lehallgatja a Katonai Elhárítás. (Ha nem tudod, mi az, nézd meg itt.) Az első infó tehát egy indulatos kommentár volt – ki ne lenne indulatos, ha kiderülne, hogy lehallgatják –, az információkat a lap másnapi nyomtatott kiadásában ígérték. Eddig ez marketing is lehetne, hogy sokan vegyenek hétfői Pravdát. Nem az lett.

A komolyság terén a Pravdánál azért egy ligával alacsonyabb, az eladottságban viszont BL-döntős Nový čas az egykori SNS-kampányguru, mostani TA3 igazgató Michal Gučík lehallgatására és megfigyelésére hegyezte ki a történet, a baloldali napilapot oldallagosan említve.

A két sajtóhír – tehát nem valamiféle megerősített információk, hanem az újságokban megjelentek – alapján a nap folyamán boldog-boldogtalan nyilatkozott. (Nem szeretném, ha holnap felhívnának a Szlovák Újságírók Szindikátusától, hogy ugyan, adjam már le az igazolványom, de azért ilyen komoly dologban CSAK az újságokra alapozni, minden más infó nélkül legalábbis nem túl nyerő. És itt a probléma, hogy más infót meg ezekben az esetekben állati nehéz szerezni. Erről később.) Ehhez nem kell spin doctor, újságírókat lehallgatni csúnya dolog, ezt el tudja mondani egy délkelet-szlovákiai polgármester is, aki jelenleg pártja választási listáján kb. a 130. helyre esélyes.

Galko Iveta Radičová miniszterelnökhöz ment, majd tartott egy rövid, nehezen értékelhető sajtóértekezletet. Ez utóbbit nézzük is meg.


A Twitteren ma délelőtt azt írtuk, az a spin doctor, amelyik ezt a beszédet fogja írni, felértékelődhet a választási harcban. Tévedtünk. A beszéd szar volt, ráadásul Galko indiszponált volt, rosszul adta elő, minden szót tagolt, és külön hangsúlyozott. Az, hogy nem lehet könnyű helyzetben, a nagypolitikában nem szempont...
Galko nem azt mondta a beszédben, hogy: Nem, nem történtek lehallgatások, mindenki menjen a haza, emberek, és írjanak bányászriportokat, hanem azt, hogy a Katonai Elhárítás minden lehallgatást törvényesen végzett. Ez nagy különbség, melyet akár indirekt beismerésnek is tekinthetünk.
Kifelé menet a kollégák azt kérdezték tőle, nem kíván-e lemondani. Mindezt csupán szakmai felháborodottságból, céhes öntudattal, két napilap információira hagyatkozva. Azaz Galko mondjon le, de miért is? Azért mert megjelent két újságcikk? Félreértés ne essék, nem önnön szakmám hitelét akarom gyepálni, de az meg sem fordult senki fejében, hogy a lehallgatás esetlegesen törvényes és jogos is lehet? Én nem tudom, hogy az volt-e, de csak azért, mert a mi fajtánkkal történik, nem kell mindjárt elveszteni az eszünket. A jelenlevő embereknek – persze Galko hibájából, aki nem mondta meg, miről van szó – fogalmuk sem volt, hogy a, történtek-e lehallgatások? b, ha történtek, miért? Nora Slišková azt nyilatkozta saját lapjában: „A jogállamban nem létezhetnek okok arra, hogy újságírókat hallgassanak le.“ Na most ennél csak az a rosszabb, ha ezt komolyan is gondolja. Ugye nem kell magyarázni, miért?
Galko karrierje nem a legkönnyebben induló miniszteri pályafutás volt. Radičová miniszterelnök asszony mindjárt pályája kezdetén azzal szopatta a hadfinak jóindulattal sem kinéző tárcavezetőt, hogy tanuljon meg rendesen angolul. Ondrejcsák Róbert védelmi államtitkárra azért volt szükség, hogy legyen a minisztérium felső vezetésében olyan ember, aki angolul is tud, meg ért is hozzá. Galkonak igazából sosem volt könnyű dolga a katonai titkosszolgálatokkal. Ott volt mindjárt pályája kezdetén a Hudec-ügy. Ha emlékezetünk megkopott, olvassuk el újra. Milan Hudecet július 28-án nevezték ki, és augusztus 2-án fel is mentették. Arról, hogy gázos az átvilágítási bizonylata, a Markíza televízió augusztus 4-i híradója számolt be. Ľubomír Galko kinevezte ezt a Hudecet a hírszerzés élére. Rá pár napra a másik katonai titkosszolgálat jelezte, hogy a papírok nincsenek rendben. Konkrétan az történt, hogy az átvilágítást kérő dokumentumokon, és az átvilágításiakon túl szoros a dátum. Azaz: ennyi idő alatt nem lehet lefolytatni az átvilágítás hosszú és bonyolult folyamatát. Galko lépett, tartalékos állományban helyezte Hudecet, aki egyébként nem tegnap kezdte a hírszerzői pályát, 97-től dolgozik a Katonai Hírszerzésben. Természetesen azonnal jött Robert Fico, és felháborodott sajtótájékoztatót tartott, hogy a szatócsból lett miniszter felelőtlen hozzáállása már-már a NATO biztonságát veszélyeztetni, jó hogy nem ok a harmadik világháború kirobbantására. Természetesen azonnal kezdeményezte a katonai hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság összehívását, melyet az ő embere, Peter Žiga vezet, szóval ezt nem lesz annyira nehéz elérni.

Robert Fico egy dologról feledkezik meg, jelesül arról, hogy az ő emberei baszták szét a teljes szlovák katonai hírszerzési struktúrát. Valszeg ma már a kutya nem emlékszik rá - csak a katonai attasék -, hogy František "Takarítótender" Kašický idején egymásnak adták a kilincset a parancsnokok. Jaroslav Gofjár, Peter Solčanský, Stanislav Petranec, Juraj Šebo. Ők egy év alatt cserélődtek le, Šebo aztán végighúzta a ciklust. Csoda, hogy elbizonytalanította az állományt azt, hogy egy év alatt négy főnök nevét kellett megtanulni? Ez még egy tejüzemben is sok lenne, nem még egy titkosszolgálatnál.

A szervezetet ráadásul nagyon nehéz ellenőrizni, a parlamenti bizottság gyakorlatilag egy tréfagép, a katonaiak jelentését a védelmi miniszter kapja meg, az összeset, tehát a katonait és a SIS-t pedig a három legfőbb közjogi méltóság. Mivel egyedi előírások vonatkoznak rájuk, lazábbak a közbeszerzési szabályok is, és könnyebben adhatnak közvetlen megrendeléseket, megbízásokat. Nem csoda, hogy a boltos  miniszter leltárt akart, Hudecnek Augiász titkos istállóját kell kisöpörnie, érthető tehát a nagy röfögés a Smer részéről. Aztán hogy milyen papírja van vagy nincs, az egy más kérdés. (Korábbi cikkünk a témáról itt.) A hírszerzést végül  Roman Mikulec kapta meg.

Aztán jött a rivalizálás-ügy. Állítólag a Katonai Hírszerzés köreiből  olyan infók szivárogtak ki, hogy a Katonai Elhárítás egy bizonyos csoportja befolyása alá vonta a minisztert.
A kiszivárgott hangfelvételen a fegyverzeti főosztály két főtisztje, Vladimír Belák alezredes és Ľubomír Gorelčík őrnagy beszélgetnek túlárazott számítógép-beszerzésekről. Egyebek mellett megkérdezik, miért fasz  Ondřej Novosad tábornok, illetve megállapítják, hogy Ľubomír Bulík vezérkari főnök még nagyobb. A számítógép-túlárazással a védelmi tárcánál nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Egy 2010. szeptember 17-i hír szerint: Újabb feljelentést tett a Ľubomír Galko (SaS) vezette védelmi minisztérium, mert állítása szerint 2007-ben és 2008-ban a tárca 400 Tempest személyi számítógépet vásárolt titkos adatok feldolgozására úgy, hogy a vételár majdnem nyolcmillió euróval haladta meg piaci árszintet.
Štefan Jangl, a minisztérium biztonsági hivatalának akkori vezetője a vásárlási kérelmet visszavonta, mert nem lehetett törvényes versenypályázatot lebonyolítani. Az igazgató szabadsága idején azonban helyettese, Mário Italy az első vételi ügyletet jóváhagyta. Később Janglt indoklás nélkül menesztették.
Galko  sajtóértekezletén közölte, hogy az eredeti kérelem csak 300 számítógépre vonatkozott. Katonai anyag (hadfelszerelés) vételeként kezelték az ügyletet, mert ilyenkor lehetséges közvetlen vásárlás. A minisztérium jelenlegi vezetése szerint azonban a számítógép a piacon szabadon hozzáférhető termék, és lett volna mód arra, hogy versenypályázatot hirdessenek.
A gépeket 19.395 eurós egységáron adta el a Magic Trading Corporation megvételük után azonban nem voltak üzemképesek, mert hiányzott hozzájuk a megfelelő tanúsítvány, az MS Office csomag és a vírusszűrő szoftver is. A különféle tartozékokkal együtt egy-egy gép ára meghaladta a 28 ezer eurót is. (Erről a kérdésről korábban itt írtunk, általában véve a hadsereg túldrágított bizniszeiről pedig itt.) De ez az eset kb. ugyanolyan, mint az Aligátorok sebességváltói, vagy a motor nélkül megrendelt rohamcsónakok, melyek így az én Palava 380-asommal váltak egyenértékűvé...

Fentebb, a két esettanulmány előtt azt írtuk, Galkónak gondja akadt a titkosokkal. A most sáros(nak tűnő) Katonai Elhárítás élére furcsa módon juttatta oda a saját emberét. Idén február 15-én derült ki, hogy október elején lecserélte az igazgatót. Hát, ezért titkos szolgálat. Anton Ondruškát Pavel Brychtára cserélte. Nyilatkozata szerint amiatt, mert az elhárítás igazgatóhelyettese támadta őt, de nem volt kompetenciája arra, hogy lecserélje. Erre pozícióba juttatta Ondruškát, aki eltávolította a kényelmetlen arcot (nem sikerült kiderítenem, hogy ki volt az), majd, amíg Brychta megszerezte az átvilágítási bizonylatot, vezette a szolgálatot. Amikor Brychta megkapta az átvilágítási bizonylatot szigorúan titkos szintre, akkor kinevezte őt, az ideiglenes káderből pedig helyettest csinált. A céget jelenleg is ez a brigád vezeti. Aki az ügyet megszellőztette, az – fanfárok – a lehallgatott Vanda Vavrová volt, ehol a cikk.
A Markíza esti híradója szerint Vavrová lehallgatását a Trencséni Kerületi Bíróságon kérte az elhárítás, az újságíró kapcsolati hálója feltérképezésének céljából. Roman Tarabus bírósági szóvivő a kereskedelmit televíziónak elmondta, a lehallgatási engedélyek titkosak, ezért nem nyilatkozik róluk, sőt, arról sem, hogy adtak-e be ilyen kérvényt hozzájuk. Tehát lehallgatások voltak.
És akkor a végére álljon itt néhány dolog, igyekszünk minél kevesebb véleményt vinni bele. Nem állítjuk, hogy ezek a dolgok összefüggnek, de külön-külön igazak, és érdemes elgondolkodni felettük.
Vanda Vavrová Smer-pozitívnak is tűnhet. (Nem azt írtuk, hogy az.)  Ez persze nem ok rá, hogy lehallgassák, de olyan információkhoz is hozzájuthatott, amihez a védelmi tárcánál az előző kormány idején még a Jaroslav Baška védelmi minisztérnél is nagyobb befolyással rendelkező Róbert Kaliňákkal hasonlóan szoros viszonyt nem ápoló újságírók nem.

A Pravdát kiadó Perex Részvénytársaság tulajdonosa a Florena Részvénytársaság.  Az üzletet a J&T bonyolította. A lap vezérigazgatója a pozsonyi repülőtér  volt igazgatója, Karol Biermann, aki ott volt a J&T jachtján, amikor Ján Počiatek (nem) mondta el a korona/euró átváltási árfolyamot.

A Smer kezdettől fogva rablógazdálkodást folytatott a védelmi minisztériumban, František Kašický ebbe bukott bele, Baška alatt pedig tovább folytatódtak a csintalankodások az én adóimból.

Galko állítólagos átszervezései miatt – melyet a tárca cáfol – több tucat ügynök vesztette el a munkáját, ezek valószínűleg nem szeretik őt.

Egy erős SaS az SDKÚ-nak és a KDH-nak sem érdekel. Az előbbi a Szlovák Információs Szolgálatot felügyeli, az utóbbi a rendőrséget.  E két szervezet kezeli a lehallgatórendszert.

A lehallgatási botrány azelőtt pattant ki, hogy Galko a MOKYS katonai kommunikációs rendszer ügyében csalás miatt feljelentést akart tenni. A MOKYSt a BAE SYSTEMS szálltja, mely a világ második legnagyobb hadiipari cége, 2010-ben 22,4 billió fontért értékesítette termékeit.

Lehet, hogy fejek hullani fognak, de annak az esélye, hogy az igazság kiderüljön, elhanyagolható.

Mitrót leszámítva Szlovákiában embert még lehallgatási ügy miatt nem bántottak.

Jó éjszakát, gyerekek...