Egyetlen mondatért is megérte Andrej Kiska államfőnek elmennie a parlamentbe. Ezért: „Szlovákiában az emberek nagy részének meggyőződése, hogy az egészségügyben első helyen a politikai érdekek működnek, az egészségügyi berendezések beszállítóinak érdekei, a biztosítók érdekei – csak ezután jönnek valahol az orvosok és az egészségügyi személyzet érdekei, és a páciens a mi egészségügyünkben az utolsó helyen van.”
Kiska beszédében hangsúlyozta, helyzetéből adódóan sem a parlament, sem a végrehajtó hatalom tevékenységébe nem avatkozhat be. Ugyanakkor szimbolikus jelentősége van annak, hogy a fenti mondat az Ország Első Szájából hangzott el. És ezek a szimbólumok fontosak (elszoktunk tőlük az elmúlt tíz évben).
A beszéd hatására a Penta nyilván nem íratja át térítésmentesen az államra a Dôverát, a Dr. Maxban sem lesz ingyen a gyógyszer, a magánkézben levő laborok sem fognak fuzionálni az állami kórházakkal, amelyeknek az őrzése sem lesz olcsóbb a beszéd hatására. Ugyanakkor – gondolják bár a szerzőt naivnak – a népakarat és az elnöki hatalom találkozása minimum reményt adhat a változás lehetőségére. Eddig, amíg a három legfőbb közjogi méltóság közül kettő smeres volt, a harmadik pedig annak vallotta magát, még erre sem volt esély.
Szlovákiában – a szomszédos Csehországgal vagy Magyarországgal egybevetve – kimondottan ritkán vonulnak utcára az emberek, úgy országos, mint regionális szinten. Hogy ez a néplélekből, vagy az össztársadalmi apátiából fakad-e, most ne vitassuk e szűkre szabott keretek közt. A CT-ügy, mondhatni, az utolsó csepp volt. Egy olyan szimbolikus téma, amely jól kommunikálható, közérthető, és olyan területről jön, amely mindenkit érint, vagy érinthet. Nyilván amiatt sokkal kevesebben vonultak volna az utcára, hogy az állami intézmények számítógépes eszközbeszerzéseire kiírt pályázatokat az utóbbi időben ugyanaz a cég nyeri. A mások betegségén való nyerészkedés viszont kiverte a biztosítékot, mert a mások helyébe ebben az esetben minden demonstráló vagy egyéb módon méltatlankodó könnyen be tudta helyettesíteni saját magát.
Kiska megnyilatkozásának volt még egy, szintén felettébb reményt keltő mondata, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a képviselőknek ebből a ciklusból már csak másfél évük van hátra. Azt valószínűtlennek tartjuk, hogy a Smer-kormányzat alatt érdemi változás történik. Az ellenzéki figyelemmel párhuzamosan felfokozódott népharag legfeljebb a fokozottabb ellenőrzésre lehet elegendő, azaz, hogy kevesebbet lopjanak. Gyökeres változásra e téren azonban csak másfél év elteltével lehet(?) esély.
(2014. november 26.)
