Valószínűleg már mindenki mindent tud a nyitrai neonáci támadás részleteiről, hacsak nem valamilyen szeparációs NASA-kísérletben vesz részt. A társadalmat sokkolta az ok nélküli támadás brutalitása, és rég látott szimpátiatüntetés alakult ki a kopaszok által terrorizált szórakozóhely mellett. Az eset azonban sokat elmond az állami gépezet, a hatalom működéséről is.
Szomorú látlelet, amivel szembesülnünk kell. Jaromír Čiznár főügyész hétfőn még csak annyit mondott, előfordulhattak hibák az ügyészség eljárásában, kedden már nem köntörfalazott, beismerte, a nyitrai ügyészségen hibát hibára halmoztak. Ő legalább nem sumákolt.
Sumákolt viszont Robert Kaliňák belügyminiszter. Olyan képtelen indokkal próbálta mentegetni a rendőrség teszetosza eljárását, amiért kiadós vesszőzést érdemelnének a kommunikációs tanácsadói. Olyan bűncselekményről beszélünk ugyanis, amelynek minden egyes momentuma videóra van véve. „Kell több?Nem mond ez eleget?” Ugyan mire számíthat egy bajba került átlagember, ha nem áll mögötte a sajtó és a közösségi média masszív nyomása? – joggal tehetjük fel a kérdés az után, hogy az eljárás részletei napvilágot láttak. A kérdés részben szónoki, ugyanis kb. tudjuk a választ: nem sok jóra. Iveta Radičová önsorsrontó kormányának bukását e sorok írója legalább két okból sajnálja, az egyik, hogy Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter nem tudta végigvinni az ügyészség reformját. Rendteremtési kísérlete során az ügyészi rend masszív ellenállásával kellett megküzdenie, amelynek aztán alkotmánybírósági beadvány lett a vége. A taláros testület természetesen még nem döntött. Minek az a nagy sietség?
Cinikusan szemlélve esetleg azt gondolhatnánk, az előjogait féltő igazságügyi rendszer újabb összezárásának lehetünk tanúi, s csak halvány reményt jelent, hogy Čiznár most rendet tesz Nyitrán. Nyilván részben azért, mert ebben a helyzetben már nem tehet mást. De az országban összesen 54 járási és 8 kerületi ügyészség van. Fülig Jimmy, Rejtő Jenő népszerű figurája egy váratlan irányból bevitt ütés után azzal védekezik, nem lehet minden pofon mellé forgalmi rendőrt állítani. Ugyanígy nem lehet minden bűncselekményt kamerára venni, nem lehet mindegyikből címlapsztorit csinálni, nem fognak minden áldozat mellett felsorakozni a legnagyobb szlovákiai fesztiválok szervezői...
Kafka világán kívül nem szabadna, hogy az átlagembernek azzal a tudattal kelljen élnie, hogy ha bármilyen problémás ügye történik, akkor Josef K.-ként tehetetlenül fog vergődni a mindenkori hatalommal azonosítható Hivatal hálójában, miközben az ügye nem halad előre. De úgy látszik, ez egy kafkai ország.
