A hírlapíró és a halál

Ha az offline, rádiócsendben elő ember társaságát két hétig csak a hatalomváltás után a pozícióikért aggódó "lesná správák" igazgatói, a favágók, az erdőinket strómanjaik, vagy Szlovákiában bejegyzett cégeik útján felvásárló új külföldi tulajdonosoknak vadászlakot építő munkások és az erdei manók jelentik, akkor is utoléri a hír, hogy az újságírónők által aranyosnak, cukinak tartott, furcsa mondatszerkezetekben beszélő Jaroslav Spišiak lett az új országos rendőrfőkapitány.

Azt azonban senki sem tudta megmondani – még a szlovák igazgatók, favágók, munkások, manók sem tudták –, hogy ki a "siska" új igazgatója. Ők inkább Simon Zsolt lépéseit figyelik… Így már hazaérve kellett megtudnom, hogy a Szlovák Információs Szolgálatot négy évig Karol Mitrík fogja vezetni. Újabb nagy fekete pont a koalíciónak.

Karol Mitrík korábbi parlamenti és Kassa megyei képviselő, Igló (Spišská Nová Ves) volt polgármestere. Politikai karrierjét a KDH-ban kezdte, az SDKÚ alapító tagja. Négy évvel ezelőtt nem volt képviselőjelölt, idén pedig az SDKÚ-DS listájának 94. helyén szerepelt.

Karol Mitrík = Jozef Magala = Ficsor Ádám. Egyikük sem ért hozzá, csak jóban van a miniszterelnökkel. Persze, a titkosszolgálat igazgatója nem egy Jack Bauer, hanem egy hivatalnok, nem kell rókafarkú fűrésszel levágnia előzőleg agyonlőtt őrizetesek fejét, vagy fogóval megkínozni a beszélni nem akaró "nyelvet", hanem egy szervezetet kell irányítania.

A hírszerzés állambiztonsági szempontból kiemelt fontossággal bír - ez akkor közhely, hogy önmagától benyomná a bullshit gombot a KatPol blogon -, így nem ártana, ha szakember kerülne oda, olyan, aki nemcsak a főnöki ülepet tudja nyalni, hanem ért is ahhoz, amit csinál. A prostitúció mellett a kémkedés az egyik legősibb mesterség, hisz már a Bibliában is arról olvashatunk, hogy Jerikó ostromát megelőzően Józsue kémeket küldött a terepre (akiket a másik ősi mesterség képviselője, Ráháb fogadott oltalmába, és még nem tudom, mijébe, de ez most nem tárgya ennek a bejegyzésnek).

Az ŠtB óta  nem tudtak - állami szempontból nézve - jó titkosszolgálati struktúrák kiépülni Szlovákiában. A HZDS alatt Lexa uzurpálta a titkosszolgálatot, emlékezhetünk Peter Tóthra is. Skupinka-ügy és Mitro, holtakról jót vagy semmit, de a posztra teljesen alkalmatlan Pittner tata, aki szintén csak azért kerülhetett oda, mert a "fúzač Miki" bizalmi embere volt, nem pedig azért, mert foga közt tartott rohamkéssel úszta át a vén Dunát, hogy információkat hozzon Magyarországról.  Szegény agg Pittner természetesen annyit nem árt(hat)ott az SIS-nek, mint Lexa, de azzal, hogy öreg fogatlan oroszlán volt, kiállt a rúdja, mindenki tudta, hogy nem lesz következő ciklusa stb., elbizonytalanította az állományt. Ehhez társult még a titkosszolgálati igazgató körüli töketlenkedés 2006-ban, a Smernek nem volt embere erre a posztra, Jozef Magalát csak július 27-én nevezte ki Gaspó, aki egy olyan szervezetet vett át, amelyből irányítói posztokról távoztak szakemberek. Mivel neki se voltak emberei, nem a megfelelő személyek kerültek a megfelelő helyekre, így kerülhetett sor például a telefonszám-kiszivárgási botrányra. (Azt, pedig, hogy a katonai hírszerzés terén sincs minden rendben, a katonai pendrive-ok sorozatos eltűnései jelzik. Bűnös még itt sincs.)

Magala egy Smer-csinovnyik, érdekes módon a Smer-pénzekről beszélő Hanzel volt asszisztense, Mitrík pedig egy volt polgármester. Egyikük sem hírszerző, egyikük sem apolitikus. Szegény, szegény Szlovákia.