A Sme online-on terjedelmes interjú olvasható a tévétanács volt tagjával, a szimpatikus szemüvegű Miroslav Kollárral, aki a SITA hírügynökség vezérigazgatója. Kollár az állami TASR hírügynökséget szétszedi, mint paraszt a kisbiciklit. Akit valamelyest érdekel a hazai sajtópiac, érdemes elolvasnia a cikket.
Abban kétségkívül igazat kell adnunk Kollárnak, hogy ha valaki kap 50 millert az államtól, az lezserebben és nyugodtabban fogja végezni a munkáját, mint az, aki semmit nem kap az államtól, és ugyanazt kell csinálnia. De hát aki magáncéget alapít, az ugye ne sírjon.
Kollárnak abban is igaza van, hogy a TASR-nek volt öt éve, amikor egyedül volt a piarcon, ha annyira akarta volna, feldolgozhatta volna magát a szlovák Reutersszé, de nem akarta. Mert állami cég, és ott végezte a sok burnoutos HZDS-es újságíró, és az állam sokszor alkalmatlan faszkalapokat (igen, ez egy idézet BL: Miért nem lettem lángossütő című verséből) ültetett oda.
Ugyanakkor abban meg az interjú készítőjének, Karol Sudornak van igaza, hogy a SITA híreiben jóval több az elütés, mint a taszaréiban, és jóval gyakrabban kényszerül javítani a híreit. Ez valszeg a 18-20 ezer koronás kezdő fizetés miatt van. Meg amiatt, hogy kevés az olyan tapasztalt öreg róka, aki ránéz egy belhírre, és azt tudja mondani, hogy nem, 1996-ban nem ez a faszi volt a belügyi államtitkár, ahogy a fiatal kolléga tévesen ideírta, hanem egy másik. Ilyenből úgy általában kevés van a hazai médiapiacon, és ez gondot jelent. Ha a szlovák tévéknél mérföldekkel jobb ČT híradóját nézzük, ott egyrészt komoly régiós stábok vannak, másrészt sok a láthatóan nem húszas-harmincas éveit taposó tudósító. Szlovákiában a híradózás mintha csak ugródeszka lenne egy szóvivői állás fel. A SITA sok főiskolással dolgoztat, akiknek havi bruttó 18 maga a paradicsom. Mindez a munkán is meglátszik. Munkahelyi dolgokat nem akarok kivinni ide a blogra, ezért a személyes tapasztalatok közlésétől eltekintek.
És itt az örök mérce, a ČTK, a nagy múltú cseh állami hírügynökség. Az, ha akarná, megehetné mindkettőt reggelire. Mert itt vannak, más a cégmúlt, más a cégkultúra, vannak hagyományok, és a fizu is nagyobb. Ha akarnának, kicsit rákapcsolnának, és akkor mindkét hazainak lenne félnivalója. Pedig a ČTK is állami.
És persze itt van szegény MTI, ami még a TASR-nél is rosszabb. Az MTI egyetlen előnye, hogy magyarul van. Volt az a szomorú eset, amikor a balkáni misszióból hazatérő szlovák katonák szállítógépe lezuhant Hejcénél. Nos, azt a szlovák hírügynökségek hamarabb kiadták, mint az MTI. Biztosan nincs tudósítójuk a megyében... Vagy szabadságon volt.
Összességében elmondható, hogy a szlovák médiapiac kicsi, és az információnak alacsony az értéke. Ehhez kell idomulnia a piaci szereplőknek is.
