Hetvenkilenc éves korában egy
nürnbergi klinikán kedden elhunyt Csingiz Ajtmatov kirgiz író - közölte a
bajorországi kórház.
A világhírű író halálát
hírügynökségi jelentések szerint súlyos tüdőgyulladás okozta.
Ajtmatovot május 19-én
szállították Németországba Oroszországból tüdőgyulladás és veseelégtelenség
tüneteivel. Az író május 5-én érkezett a Volga-vidéki Kazanyba, ahol
dokumentumfilmet akart róla forgatni a Rosszija televíziós csatorna stábja.
A nürnbergi klinikán az intenzív
osztályon ápolták, és hetek óta mesterséges kómában tartották. A családja
mellette volt utolsó napjaiban.
A zürichi Unionsverlag kiadó
közlése szerint cukorbetegsége miatt már áprilisban is kórházi kezelésre
szorult egy brüsszeli klinikán.
Ajtmatov 1928. december 12-én a
kirgizisztáni Sekerben született sokgyermekes családban. Édesapját 1937-ben
letartóztatták és kivégezték, így édesanyja és testvérei taníttatták. Kirgiz
nyelven írt első elbeszélései 1952-ben jelentek meg.
A második világháború idején
játszódó Dzsamila szerelme című kisregénye tette világhírűvé, amelyet Louis
Aragon "a legjobb szerelemes regényként" méltatott, és le is fordította
franciára. A férjét egy háborús veterán kedvéért elhagyó kirgiz fiatalasszony
története nagy vitát robbantott ki a muzulmán többségű, férfiak uralta
társadalomban. Másik jól ismert írása, A versenyló halála (1967) egyszerű,
erőteljes népi motívumaival a korszak óvatos, de hiteles kritikája.
1970-ben adták ki legköltőibbnek
tartott alkotását, az ősi motívumokban gazdag, meseszerű Fehér hajót, melyben
egy gyermek gondolatvilágán átszűrve ábrázolja a kirgiz hétköznapok olykor
kegyetlen világát. 1981-ben közölte a Novij Mir irodalmi folyóirat Az
évszázadnál hosszabb ez a nap című regényét, amely talán a legteljesebben
tükrözi írója erkölcsi-filozófiai világnézetét. Ezzel a művével is kiállt a
Szovjetunión belüli nem orosz ajkú kultúrák és nyelvek megőrzéséért.
A Vesztőhely című 1986-os regénye
kábítószerekről, annak termeléséről és kereskedelméről szól, reménytelenségben
élő, istenkereső és az önpusztításba menekülő embereket ábrázol.
Utolsó regénye az idén jelent meg
magyarul Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) címmel.
Egyike volt a világ legtöbb
nyelvre lefordított szerzőinek, számos művét színpadra alkalmazták (A versenyló
halála, Az évszázadnál hosszabb ez a nap), illetve megfilmesítették (Az első
tanító, Fehér hajó, Korai darvak), s ő is több forgatókönyvet írt.
Ajtmatovot a kirgiz nemzeti
irodalom megteremtőjeként, világirodalmi rangra emelőjeként ünnepelték. Egyike
volt azon kevés kirgiznek, akit ötmilliós országa határain kívül is ismertek,
egyúttal hazája legtekintélyesebb közszereplői között tartották számon, akinek
komoly befolyása volt a kirgiz politikai életre is.
A Szovjetunió átalakulásának
időszakában is vállalt politikai szerepet, 1989-től Mihail Gorbacsov
tanácsadója volt. Az 1990-es évek elejétől idén márciusi nyugdíjazásáig
képviselte hazáját Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban, illetve
Kirgizisztán állandó képviselője volt az EU-nál, a NATO-nál és az UNESCO-nál.
Szívesen látott vendége volt
filmfesztiváloknak, tagja volt nemzetközi kluboknak, így az 1993-ban alakult
Budapest Klubnak is. 1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és
több alkalommal jelölték az irodalmi Nobel-díjra. Legutóbb május végén
jelentették be, hogy irodalmi Nobel-díjra jelöli a türk nyelvcsaládhoz tartozó
országok kulturális minisztereinek állandó tanácsa.
2005-ben Pro Cultura Hungarica
kitüntetést kapott, irodalmi életműve elismeréseként 2006-ban megkapta a Magyar
Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést.
80. születésnapja tiszteletére
2008-at Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították Kirgizisztánban.
Az elhunyt írót özvegye, három
fia és egy lánya gyászolja.
A holttestet várhatóan
csütörtökön szállítják haza Németországból, a temetésre pedig szombaton kerül
sor - mondta Ajtmatov menye. /MTI/
