Jön a tél!
Jön a tél! S aki e fölvetést hallva azt állítaná, e sorok írója alaposan betépett a hétvégén, vagy netán a világtól elzárva, információk hiányában él, nem tudva, hogy még csak szeptembernél tart a naptár; nem jár ki az utcára sem, így nem látja, hogy a hölgyek – bár olykor dideregve már, de – még mindig a nyári trend szerint öltözködnek, a férfitársadalom nem kis örömére, azokkal közöljük, a riogató felhívást egy angliai civil szervezet tette. De nem a ködös Albionban, hanem itt, Pozsonyban.
Egy hajléktalanokkal foglalkozó angliai civil szervezet fölfigyelt a hazai hajléktalanproblémára. Ez nagyon szép dolog a részükről, egyben a hazai non-profit szektort és a szociális ellátórendszert is minősíti.
Az angolok nyilván nem fogják megoldani a mi hajléktalanjaink problémáját, hisz a sajátjukat sem tudják, Londonban éppen úgy vannak hajléktalanok, mint Pozsonyban, Kassán, vagy – sajnálatos módon immár – a járási városokban (is). A szervezet ilyen horderejű lépésre nem is vállalkozik, csupán javítani szeretne az utcán élők életkörülményein. A problémáról talán valamivel több tapasztalata van, mint a szlovákiai szervezeteknek, itt ugyanis a pártállami érában intézményes hajléktalanellátás nem volt, noha hajléktalanok akkor is voltak. Csak a fővárosban hivatalos becslés szerint nyolcszázan, más találgatások szerint kétezren élnek az utcán. Kétezer emberi életút – lefelé a lejtőn.
A derék angolok (képviselői?) már idestova fél éve tárgyalnak különböző fővárosi szervekkel egy 24 órás hajléktalanellátó központról. Különösebb eredmény nélkül. A hajléktalankérdést ugyan mindenki meg szeretné oldani – a tárgyalóasztal mellett –, de ha lehet, akkor a saját városkerületének határain kívül. Végül is kétezer ember pozsonyi léptékkel nem sok, szavazni meg úgysem mennek, ki nem szarja le őket. Majd megint megfagy közülük pár, akkor majd megint felhúznak néhány katonai sátrat a legvadabb mínuszok idejére. Aztán meg mehetnek, amerre látnak. Érzéketlen, cinikus sorok? Lehet. De hűen visszaadják azt, ami a hajléktalanellátás terén a rendszerváltás óta történt.
A hajléktalanhelyzet megoldásában kulcsszerepük lehetne az erős civil szervezeteknek. De Szlovákiában ilyenből kevés van, a harmadik szektor rozoga lábakon áll, a Fico-kormány meg még a sokszor a túlélés egyetlen zálogát jelentő két százalékot is elvenné tőlük. A tél meg jön.
