Attól, hogy valakinek a Honda Gold Wingje mellett egy Dodge Viper is parkol a garázsában, és emellett polgármester, még lehet ritka nagy barom. (Sőt, olykor még ennyi sem kell hozzá.) Különösen igaz ez a (megint a) miniszterelnöki bársonyszékre pályázó Ján Slota esetében, aki a hétvégén ismét bemutatta, mit várhatnánk, ha ez a jelenleg csekély valószínűséggel bíró esemény bekövetkezne június 17. után.
A Felső-Vág mente erős embere ezúttal egy főként chopperes célközönség által látogatott pozsonyi vendéglátó-ipari egységben „ittasult meg”, de nem a Szlovák Nemzeti Párt választási preferenciáitól, hanem – sajtóbeszámolók szerint – konyaktól. Ám társadalmunk jól tolerálja az alkoholfogyasztást, ráadásul arról sincs hír, hogy a nemzeti vezető utána még volán mögé ült volna, hogy ütközzön vagy rendőrökkel versenyezzen, mint más kollégái, így önmagában az, hogy egy pártelnök lerészegedett, még nem nagy durranás, hisz ugyanezen a hétvégén Csehországban vezető politikusok ököllel estek egymásnak, holott tudták, hogy a terem tele van operatőrrel és fotóssal. Ám a legnemzetibb pártvezető az utolsó pohár felhajtása után nem támolygott el a zsolnai gyorshoz, hogy megpróbáljon kijózanodni, nehogy lényegesen fiatalabb, harmadik felesége nekiálljon a sodrófával, hogy: Te részeg disznó... Nem. Ő trágár módon sértegetni kezdte a söröző magyar vendégeit, a nyomdafestéket ugyan jól tűrő, ám a jelen írásban mégis kerülendő kifejezésekkel illetve őket, az egyiküket állítólag le is köpte. A teljesség érdekében nem hallgathatjuk el, ámokfutásának volt egy, a magyar választók számára kétségkívül szimpatikus, ám saját hívei körében vélhetően osztatlan tetszést nem arató megnyilvánulása is: a Magyar Köztársaságot éltette. A nagy államférfijelölt nem nélkülözte az önreflexiót sem. Én úgy gondolom, nem vagyok részeg, mint a disznó – mondta állapotával kapcsolatban.
Pártja persze teljes mellszélességben kiállt Slota mellett. (Nem csoda hisz nem is olyan régen megmutatkozott, hogy nélküle az SNS olyan, mint a vőlegény, anélkül a lényeges szerszám nélkül, hogy egy másik nagy politikai gondolkodót idézzek.) Az egészet a nemzeti párt elleni támadásnak tartják. Gengszterújságírást, összeesküvést emlegetnek. Nem értem. Ha egy víz-, gáz- és központifűtés-szerelő, vagy egy szoftverfejlesztő berúg, és beszól valakinek, másnap legfeljebb bocsánatot kér, és kész. Ha egy politikus néz a pohár fenekére, mindjárt összeesküvést emleget. Pedig egyszerűbb lenne azt mondani: bocs, ezt elcsesztem.
