Ha még eddig nem tudták volna, John de Molnak hívják azt az embert, aki –állítólag – George Orwell 1984 című regényétől inspirálódva életre hívta az azóta harmincnégy országban zajos sikert aratott valóságshow-t, a Big Brothert. (Hogy a kiváló regény- és újságíró ne forogjon Sutton Courtenay-i sírjában, meg kell jegyeznünk, hogy Winston Smith cseppet sem vidám történetének semmi köze nincs a bekamerázott lakóházhoz.) De Mol úr foglalkozására nézve milliárdos, számos vállalkozásban érdekelt. Egyebek mellett a Talpa kereskedelmi televízió is része birodalmának, ahol a villalakók – akarom mondani, a Big Brother-ház lakói – közé beszavaztak egy várandós anyát, a 27 éves Tanját is, aki a terhességének nyolcadik hónapjában jár. ĺgy ha az első hat hétben nem szavazzák ki, akkor könnyen lehet, hogy internetes kukkolók millióinak szeme láttára fogja világra hozni gyermekét. A szervezők biztosították Tanját, minden szükséges segítséget megkap a szüléshez, valamint a szülés után. Furcsa helyzet. A világon szanaszerte épült önkéntes luxusbörtönökben a gyermek születését háromnegyed évvel megelőző folyamatnak már gyakorta tanúi lehettek az érdeklődő tévénézők, de szülésnek eddig még nem. Míg azonban ez előbbi dolog két, a beköltözést megelőző vizsgálat során pszichológus által normálisnak nyilvánított, felnőtt ember önkéntes döntésén alapszik, addig ez utóbbi nem. Ki kérdezte meg a szerencsétlen kis jövevényt, akarja-e, hogy milliók kövessék figyelemmel, amint élete legmegrázóbb hely- és állapotváltoztatásán átesik, amint pirosan és gyűrötten üvölt, nem értve, hogy mi történik vele?” A gyermekem később büszke lesz rá, hogy itt született” – nyilatkozta Tanja. De mi van, ha nem? Bízom benne, hogy a jobb érzésű tévénézők az elkövetkező hat hét során kiszavazzák a kismamát, s így a kis holland lurkónak is megadatik, hogy úgy szülessen meg, mint a többi normális gyerek.
Napokon belül hazánkban is összecsap a holland licenc alapján gyártott Big Brother, és a tőről metszett magyar produkció, a ValóVilág. A két show küzdelme egyben a piacvezető Markíza küzdelme is lesz a hazai televíziózás kistigrisével, a Jojjal, mely a hirdetők által olyannyira preferált prime time-ban a Partizan Beograd–Artmedia meccs idején a legnézettebb adó volt az országban. Ha a Kňažko-televízió most belehúz, könnyen lenyomhatja a piacvezető Markízát, mely egyelőre csúszik a Big Brother-ház megépítésével. Ám akármelyik valóságshow lesz is a nyerő a lakosság körében, olyant egyik bekamerázott luxusvillában sem fognak tudni produkálni, mint Rusko exminiszter, aki sikeresen szétverte a koalíciót. A szlovákiai politikai homokozóban Miki, Paľo és Béci mondták ki, hogy a továbbiakban nem akarnak játszani a másik Paľóval, de valljuk be, ez utóbbi adott némi okot rá. Az viszont már mindenképpen furcsa, hogy a kormányerő képviselői önnön pártvezetésük ellen fordulnak, amonnan nézve: olyan csoport lép fel a párt nevében, mely nem élvezi annak bizalmát. Egyes politikai elemzők szerint így a kormánynak „független” miniszterei lesznek. A folyamatosan területet vesztő koalíció így 65 stabil voksra számíthat a törvényhozásban, a lényeges döntésekhez 11 független honatya támogatására lesz szükség (kétharmados támogatást igénylő problémához nyúlni nem vallana nagy bölcsességre ebben a helyzetben). Mindenesetre azt hiszem, bármelyikünk szívesen lenne a 11 független helyében. Elvégre a következő választásokig még van egy év. Dzurindának meg – ezt már bizonyította – sokat megér, hogy kormányon maradhasson.
