Látszólag nyugodt hétvége volt az utakon. Szombaton mindössze 97 közlekedési baleset történt. Anton Kulich országos rendőrfőkapitány elégedetten dőlhet hátra: „Ez igen! ĺgy kell! A Héja-akció meghozta eredményét”. A 97 – bár éppen 97-tel több a kívánatosnál – a közlekedési balesetek számát tekintve alacsonynak mondható. Már-már megtapsolnánk a ragyogó rendőri intézkedést, ámde tavaly ugyanezen a szombaton 112 gázolás, karambol stb. történt, pedig akkor nem felügyelte az átlagosnál több rendőr az utakat. 2004-ben 603 ember halt meg közlekedési balesetben. Még ha ez a szám a legalacsonyabb is 1994 óta, akkor is egy kisközségnyi ember vesztette értelmetlenül életét. Ezek a fekete adatok legitimálnak mindenféle közlekedésrendészeti akciót. Ám a közúti halandóság statisztikáit látva nem tudunk mást tenni, mint tétován visszhangozni az egy hete – az akció indulásakor – feltett kérdésünket: de mi lesz utána?
A Héja nem „foltozza be” az utakat. Márpedig a közutak többsége katasztrofális állapotban van. A Nagymegyeren végigvezető főúton legalább öt olyan kátyú van, amelynél könnyen törhet a tengely. És ez első osztályú út. Az alacsonyabb osztályúakról jobb, ha nem is szólunk. A Héja nem ül be az (autós)iskolapadba. A problémák gyökere pedig részben itt keresendő. A nemrég elfogadott törvény ugyan megszigorít ezt-azt, de a minőségi képzést nem feltétlenül garantálja. S amíg elhasznált autókban – melyeket a törvény értelmében az oktató másra is használhat, mondjuk krumplit szállíthat vele –, gyorstalpalókon – ki nem látott még „egyéni időbeosztást” kínáló autósiskola-hirdetést? – is lehet jogosítványt szerezni, a közlekedés színvonala nem fog javulni. A Héja nem számolja fel a rendőri korrupciót. E sorok írója lenne a legboldogabb, ha a törvény őrei egytől egyig félelem és gáncs nélküli lovagok lennének, de tudjuk, a valóság nem ez. És akinek a munkájához elengedhetetlen a jogosítvány, az hajlandó eltekinteni a közeg számlaadási kötelezettségétől. Ugyan az ilyen rendőrből lényegesen kevesebb van, ám az autósok hajlamosak az általánosításra... A Héja nem ad pénzt téli gumira, e nélkül pedig februárban autózni legalábbis nem az igazi. Ám egy valamirevaló téligumi-készlet ára majdnem azonos a nettó tanári fizetéssel. ĺgy sokan a garázsban teleltetik autójukat. Ha mégis nekiindulnak, könnyen baleseti statisztikai adat lehet belőlük.
Hétfőtől hétfőig 30 ezer kihágás és 61 bűncselekmény történt az utakon, az államkassza 20 millióval lett gazdagabb. A Bush–Putyin-találkozó előtt ez nem jön rosszul, de az eredmények csak látszateredmények. A 30 ezer kihágás akkor is megtörtént volna, ha nincs az ellenőrzés. Ám amíg a gondok rendszerszintű orvoslása nem történik meg – és ez nem holnap lesz –, addig maradnak ezek a kampányszerű megoldások. Jobb híján.
Látszólag nyugodt hétvége volt az utakon. Szombaton mindössze 97 közlekedési baleset történt. Anton Kulich országos rendőrfőkapitány elégedetten dőlhet hátra: „Ez igen! ĺgy kell! A Héja-akció meghozta eredményét”. A 97 – bár éppen 97-tel több a kívánatosnál – a közlekedési balesetek számát tekintve alacsonynak mondható. Már-már megtapsolnánk a ragyogó rendőri intézkedést, ámde tavaly ugyanezen a szombaton 112 gázolás, karambol stb. történt, pedig akkor nem felügyelte az átlagosnál több rendőr az utakat. 2004-ben 603 ember halt meg közlekedési balesetben. Még ha ez a szám a legalacsonyabb is 1994 óta, akkor is egy kisközségnyi ember vesztette értelmetlenül életét. Ezek a fekete adatok legitimálnak mindenféle közlekedésrendészeti akciót. Ám a közúti halandóság statisztikáit látva nem tudunk mást tenni, mint tétován visszhangozni az egy hete – az akció indulásakor – feltett kérdésünket: de mi lesz utána?
A Héja nem „foltozza be” az utakat. Márpedig a közutak többsége katasztrofális állapotban van. A Nagymegyeren végigvezető főúton legalább öt olyan kátyú van, amelynél könnyen törhet a tengely. És ez első osztályú út. Az alacsonyabb osztályúakról jobb, ha nem is szólunk.
A Héja nem ül be az (autós)iskolapadba. A problémák gyökere pedig részben itt keresendő. A nemrég elfogadott törvény ugyan megszigorít ezt-azt, de a minőségi képzést nem feltétlenül garantálja. S amíg elhasznált autókban – melyeket a törvény értelmében az oktató másra is használhat, mondjuk krumplit szállíthat vele –, gyorstalpalókon – ki nem látott még „egyéni időbeosztást” kínáló autósiskola-hirdetést? – is lehet jogosítványt szerezni, a közlekedés színvonala nem fog javulni.
A Héja nem számolja fel a rendőri korrupciót. E sorok írója lenne a legboldogabb, ha a törvény őrei egytől egyig félelem és gáncs nélküli lovagok lennének, de tudjuk, a valóság nem ez. És akinek a munkájához elengedhetetlen a jogosítvány, az hajlandó eltekinteni a közeg számlaadási kötelezettségétől. Ugyan az ilyen rendőrből lényegesen kevesebb van, ám az autósok hajlamosak az általánosításra...
A Héja nem ad pénzt téli gumira, e nélkül pedig februárban autózni legalábbis nem az igazi. Ám egy valamirevaló téligumi-készlet ára majdnem azonos a nettó tanári fizetéssel. ĺgy sokan a garázsban teleltetik autójukat. Ha mégis nekiindulnak, könnyen baleseti statisztikai adat lehet belőlük.
Hétfőtől hétfőig 30 ezer kihágás és 61 bűncselekmény történt az utakon, az államkassza 20 millióval lett gazdagabb. A Bush–Putyin-találkozó előtt ez nem jön rosszul, de az eredmények csak látszateredmények. A 30 ezer kihágás akkor is megtörtént volna, ha nincs az ellenőrzés. Ám amíg a gondok rendszerszintű orvoslása nem történik meg – és ez nem holnap lesz –, addig maradnak ezek a kampányszerű megoldások. Jobb híján.
