1989 előtt Csehszlovákiában a kábítószerpiac meglehetősen egyszerű képlet mentén volt leírható. A kemény drogok számottevő módon nem voltak jelen, így a kábszerezés a kereskedelemben beszerezhető gyógyszerekre és a szipuzásra korlátozódott, valamint olyan ősi anyagokra, mint például a máktea. 1989 után a határok megnyitásával a helyzet drasztikusan átrendeződött. Szlovákia tranzitországból célországgá lett, piacvezető kábítószere pedig a heroin. Ma Szlovákia heroinkereskedelmét jellemzően az albánok tartják ellenőrzésük alatt, akik az afgán heroin terjesztését végzik. (A tavalyi, rekordmennyiségű afganisztáni máktermés után vélhetően sok dolguk lesz.) Az anyag a volt szovjet tagköztársaságokon át jut Törökországba, innen kerül az albán családokhoz, akik a volt Jugoszlávia országain át viszik be Magyarországra és tovább. Szlovákiában a drogot roma dílerek veszik át az albánoktól.
A hazai drogpiacon tavaly csökkent az érdeklődés a heroin és a kokain iránt. Helyét a romák által gyártott szintetikus „fekete heroin” és a pervitin vette át, melynek előállítása olcsóbb. Megjelent a már hazai laborokban finomított crack is. A kábítószerrel kapcsolatos visszaélések elsősorban Pozsonyra jellemzőek, a rendőrség adatai szerint itt él a legtöbb drogos.
