Na de kit nevezünk, kit nevezhetünk cigánynak, és kit romának, teszi fel a szónoki kérdést Pintér Tibor. Malomhely lakói ugyanis világosan kijelentették a kutatók identitásukat firtató kérdésére, ők nem romák, hanem cigányok. A cigány szó vélhetően vagy a német Zigeuner, vagy a cseh cikán szóból került a magyarba. Mindkét kifejezés a görög athiganos szóra vezethető vissza, mely eredetileg egy IX-XII. században létezett keresztény szekta megnevezése volt, jelentése: kitaszított. Ezzel szemben a roma szó alapja a rom, mely a kárpáti cigány nyelvben embert, férfit jelent. A roma szó etimológiai szempontból a szanszkrit domba vagy doma kifejezésre vezethető vissza, melyet a kaszton kívüliek megnevezésére használtak, fejtegeti Pintér Tibor.
Napjainkban Európában 7-8,5 millió roma él. A két érték között meglehetősen nagy, a statisztikai hibahatáron messze túl levő különbség van. Ennek a kutatók szerint több oka van. Ez egyik, hogy a romákat nehéz megszámolni, hiszen egy részük ma is vándorló életmódot folytat. A másik az identitásvállalás kérdése. Romának lenni az évszázadok során meggyökeresedett különböző előítéletek miatt a társadalom egy része számára alacsony presztízsű dolognak számít, így a romák általában a többségi társadalomhoz tartozónak vallják magukat. A romák száma a dél-európai országokban magasabb. Ez Pintér szerint annak tudható be, hogy Indiából való bevándorlásuk során itt többen megálltak, nem mentek tovább.
A legutóbbi népszámláláskor Szlovákiának 5 379 445 lakosa volt. Ebből 89 920 vallotta magát roma nemzetiségűnek. Ez a lakosság 1,67 százaléka. Ezzel szemben 99 448-an vallották magukat roma anyanyelvűnek. Azonban a romák száma ennél valószínűsíthetően lényegesen magasabb. Bár kérdéses, mi alapján jelenthetjük ezt ki, ha ők nem vallják magukat annak…
