MEGKÉRDEZTÜK
Igen.Jaroslav Paľov ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központjának igazgatója:
Akkor miért kérte tegnap Anton Kulich országos rendőrfőkapitány magyar kollégáját, Salgó Lászlót arra, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy május 1-től zavartalanul utazhassunk személyi igazolványnyal Magyarországra? Van ennek valami akadálya?
Az EU-csatlakozás után több feltételt kell teljesítenünk a határátkelés terén. Egyebek közt lehetővé kell tennünk az utazást személyi igazolvánnyal. Szlovákia még tavaly elküldte az igazolványmintákat az unió minden tagországának. Ha a tagországokon belül az okmányminták cseréje megtörténik, akkor azok elfogadásra kerülnek. ĺgy azzal számolunk, hogy május elseje után nem lesznek problémák a személyi igazolvány használatával a határon, állampolgáraink nyugodtan utazhatnak vele külföldre. Salgó László tábornok úr közbenjárását azért kértük, hogy minden egyértelmű legyen. A kérés a két ország határrendészeti szervei közötti viszony tisztázására irányult, mivel az állampolgárok érdekében semmit sem szeretnék a véletlenre bízni.
Pietro Petrucci, az Európai Bizottság szóvivője arra intett, a csatlakozás utáni első napokban tanácsosabb magunkkal vinni útlevelünket is, ha külföldre szeretnénk menni. Jóllehet a bizottság összeállított egy könyvet és egy CD-ROM-ot a határátlépésre jogosító okmányok mintáival, a határállomások nem kötelesek ezt beszerezni. ĺgy nehézségeink adódhatnak, amíg az okmányainkat a külföldi rendőrök „megszokják”. Az is előfordulhat, hogy útlevelünkkel gond nélkül átjutnánk, míg személyinket sokáig fogják vizsgálgatni.„Úgy gondolom, kedden, a magyar–szlovák rendőrségi egyezmény aláírása után elhangzottak azok a megfelelő formulációk, melyek a személyi igazolvánnyal határátlépésre vonatkoznak” – mondta az összekötőtiszt. Vaš Árpád felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon és Szlovákiában egyaránt többféle személyi igazolvány van érvényben, és nem mindegyik felel meg az Európai Unió biztonsági követelményeinek, ebből pedig lehetnek nehézségek. Ez azonban az attasé szerint nem a rendőrfőnökök hatáskörébe tartozik. Vaš Árpád véleménye szerint Anton Kulich országos rendőrfőkapitány azért kérte magyar kollégájának, Salgó Lászlónak a közbenjárását, hogy a személyi igazolvánnyal való határátlépés előkészítő munkálatai valóban időben befejeződjenek.
Eredményes rendőrségi attasék
Pozsony. A rendőrségi attasék feladata, hogy képviseljék országunk rendőrségét, valamint hogy információkat szerezzenek, és operatív összeköttetést biztosítsanak az egyes nemzeti szakszolgálatok között – mondta tegnap Jaroslav Paľov ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központjának igazgatója. A rendőrattasékról szóló döntés 2001-ben született. Hogy helyénvaló volt, az is igazolja, hogy az EU most foganatosít hasonló lépéseket. Paľov szerint a rendőrségi összekötőtisztek – noha rövid ideje teljesítenek szolgálatot – már komoly eredményeket könyvelhetnek el. Legutóbb Szlovákia bécsi attaséja egy rendkívül szövevényes gyilkossági ügy felderítésében nyújtott segítséget.
Hagyjuk dolgozni Oroscht!
Tudtam, hogy nem fog kelleni sokáig várni az új segédpüspök kinevezésével kapcsolatos reakciókra. Lám, egy olvasónk már a róla szóló tematikus összeállításunk megjelenését követően eljuttatta véleményét az egyik regionális tudósítónkhoz. Sajnos, levelét nem vállalta névvel, így nem tudom, laikus vagy papi személyről van-e szó, de végső soron ez nem is annyira lényeges. A levél szerzője a felvidéki magyar hívek nevében beszél, négy pontban foglalja össze javaslatait. Bár nem szeretek így érvelni, kérem levélírónkat, ha legközelebb is tollat ragad, írja oda, a felvidéki magyar hívek nevében, kivéve engem, én ugyanis nem feltétlenül értek egyet a levelében foglaltakkal.
Levélírónk a magyar püspökséget kéri számon. Ilyen azonban nincs, és nem is lesz. Azon egyszerű oknál fogva, hogy az egyházi törvénykönyv nem ismeri a nemzetiségi alapon létrehozott püspökség fogalmát. Ha tehát Komáromban létrejönne egy magyar püspökség, akkor ahhoz tartoznának a területén élő szlovák nemzetiségű hívek is. És ha a püspökség nem érne egészen Királyhelmecig, akkor nem nevezhetnénk „magyar” püspökségnek, hisz hatásköre nem terjedne ki a Közép- és Kelet-Szlovákiában élő magyar hívekre. Nem is beszélve arról, hogy a komáromi püspöki székbe akár szlovák nemzetiségű püspököt is kinevezhetnének, ahogy az esztergomi érsek székében is ült néhány szlovák származású pap. Levélírónk vikariátus kialakítására vonatkozó ötlete már földközelibbnek tűnik.
Orosch János kinevezése kapcsán érthetően merülnek fel újra ezek a régóta megoldatlan, úgy gondolom, nagyrészt jogos problémák. Ezért arra szeretnék kérni mindenkit, aki véleményt kíván nyilvánítani magyarpüspök-ügyben, ne Oroschon verjék el a port ezekért; illetve ezek megoldatlanságát ne a kinevezés „melléktermékeként” vessék fel. Egyelőre várjuk ki, hogyan fog működni segédpüspökként, meddig terjed hatásköre, mit tud tenni a felvidéki, vagy legalább az egyházmegyéjébe tartozó magyar hívekért. Ha valahol új kormány áll fel, a sajtó általában száz nap türelmi időt ad, hogy meglássák, mire képesek. Ne tegyünk másként az új segédpüspökkel sem.
Azt, hogy Ján Sokol érsek – aki (komáromi) helynökké tehetné Oroscht – nacionalista, tudtommal ebben a formában még senki nem írta le. Pedig egy közszolgálati rádióban elhangzott nyilatkozata szerint nála „a szlovák hívek elsőbbséget élveznek.” Tőle tehát semmit nem várhatunk. Reménykedjünk, hogy legalább az új segédpüspök kijár valamit a felvidéki magyar híveknek. Aztán majd száz nap múlva visszatérünk rá.
