Ha valaki ma úgy követte végig a törvényhozás 30. ülésének
mai napját, hogy számára az nem volt munkaköri kötelesség, az egy mazochista
állat, azt kell hogy mondjam. Bár a hosszú kések éjszakája idején még nem ebben
a szférában dolgoztam, azért már láttam egy s mást ebben a parlamentben. A mai
nap rendkívül indulatos volt. Szinte fröcsögött a tajték, komolyan mondom,
jobban, mint az őszi nagydíjon a lovakról.
Ma mindenki úgy érezte, osztottak
neki lapot. Sorrendben a következő parlamenti képviselőkszóltak hozzá: Berényi,
Andruskó, Berényi, Fronc, Rafaj, Gál,Hort, Biró, Belousovová, Podmanický,
Szigeti, Bélásová, Rafaj, Rydlo, Tóthová, Horváth, Mikloško, Biró, Rafaj,
Szigeti, Paška, Senko, Miklós, Senko, Miklós, Mušková, Vestenický, Jarjabek,
Senko, SZögedi, Podmanický, Halecký, Rafaj, Tóthová, rosová, Ptrák, Švidroň,
Rydlo, Miklós, Gál, Nachtmannová, Tóthová, Petrák, Slabý, J. Paška, Berényi, J.
Paška, Číž, Minárik, Bugár, Biró, Podmanický, Bélásová, Miklós, Szigeti,
Belousovová, Bugár, Švidroň, Číz, Szigeti, Bíró, Bélásová, Berényi, Mušková, J.
Horváth, Bugár, Miklós, Biró, Tóthová, Berényi, Mečiar, Szigeti, Mečiar,
Kotian, Mušková, Szigeti, Paška. Hát ilyen már régen volt. Két beszédet emelnék
ki, az egyik Vladimír Mečiaré, a másik a házelnöké.
Vladimír Mečiar beszéde 34 ezer karakter terjedelmű. 18
flekk. 2,7 újságoldal, amin nincs kép. Ennyi baromságot már régen hordtak
össze. Mečiarnál a kiindulási alap teljesen téves. Én nagyon sajnálom a 19.
században elnyomott szlovákokat. De mi közöm hozzá? Nem tehetek róla, hogy
elnyomták őket. Ugyanígy nagyon sajnálnám, ha igaz lenne, hogy Magyarországon
elnyomják, asszimilálják a szlovákokat. Sorry, de én itt élek, Pozsonyban, nem
tehetek róla. Arról sem, hogy zászlót égetnek, vagy hogy van Magyar Gárda. Ezeket bármilyen összefüggésben emlegetni a
szlovákiai magyar gyerekek könyveivel kapcsolatban - nincs is tán rá szó, hogy
micsoda, a faszság és a demagógia nem fedik le kellőképpen a jelentésterületet.
A másik Pavol Paška beszéde. Sajnos, ez érthetetlen okokból
nincs fent végig. Paška úgy indította beszédét, mintha államférfi lenne, aztán
meg elpicsázta Gyurcsányt, de nagyon durván, egy nappal a Szilivel való találkozó előtt. De azt nem mondta, hogy mi közük a felvidéki
magyaroknak Gyurcsányhoz, csak azt mondta, hogy zavarja őt a Felvidék szó.
Mindenki a saját, nacionalista választóinak való üzengetésre
használja a tankönyvkérdést, hogy miből fog a szlovmagy nebuló tanulni, az
kurvára senkit nem érdekel. Túszok vagyunk.
Az ugrás után elolvasható a teljes Mečiar-beszéd, és a
Paška-beszéd közzétett része. (a végén jutalom)
Felfedte a „titkát” az egyik legismertebb szlovák "közúti" blogger, Slavomír Repka, a közutakon rendetlenkedők réme, a natankuj.sk hírportálon és/vagy a Sme Tv-n futó Sledovačka című „műsor” mindenese. A nagy dolgok mindig egyszerűek, a Sledovačka is: keressük meg a paraszt közúti szabálytalankodókat, és - természetesen rendszámmal (ami jogilag aggályos lehet) - tegyük fel őket a netre.
Engem is érdekelt, hogy csinálja az arc a műsorát, hisz egy rendes, "vállról indítható" kamerát nyilván nem üzemelhet be vezetés közben, és az sem valószínű, hogy e célra mindig utaztatna egy embert az autójában. Nos, a lepel lehullott, egy KODAK V1273-sal nyomja, állványról, imigyen:
Két hete előttünk – T. vezetett, mert én ügyeletes voltam – is lepadlófékezett egy DS-es Renault, nő vezetett, és összeverekedett a faszijával. Mindez a légi úton történt. Előtte is padlófékeztek már a kórház előtti úton, ami akkor felújítás alatt állt, így különben sem volt egy leányálom. Ugyan nálam volt a kamera, de benne a hátizsákban, ott is tokban, esélyem sem volt rögzíteni a helyzetet. Viszont most, hogy Slavomír Repka bemutatta a know-howt, valószínűleg megugrik a követők hada, hisz ma már mindenkinek van digitális fényképezőgépe, vagy kamerás mobilja.
Ha Repkának sok követője akadna, és tömegével érkeznének a natankujra a videók, akkor annak biztosan lenne pedagógiai funkciója is. És mögötte sincsenek milliók, multinacionális szponzor, média support, csak egy normális ember normális szándéka. Ezúton kívánunk számos követőt és nézőt neki!
Egyébként szintén blogger, nemcsak közlekedésről ír, itt.
Most egyelőre két közszolgálati jellegű dolog.
1. Van pár felesleges cucca, iskolai tanszerek, édességek, ruha kiegészítők, játékok, ilyesmi, amire már nincs szüksége? Csángóföldön örülnének neki! Lengyel Zoltán idén is szeretné megajándékozni karácsonyra a nélkülöző csángó iskolásokat.
A marcelházi fiatalember elmondta, 2007-ben kerékpárral jutott el a csángók közé, s az ott tapasztalt viszonyok nagyon mély benyomást tettek rá. Erejéhez mérten megpróbált javítani a helyzetükön, és tavaly egy teli furgon ajándékot juttatott el Pusztinába és Klézsére. A cikk az eredeti helyen folytatódik.
Na, azt hiszem, ez egy nemes és támogatható/támogatandó dolog. A kishitűeknek pedig motiváció. A srác ui. mindent egyedül csinál, nem áll mögötte senki. Nyilván nem fogja megváltani és Magyarországhoz visszacsatolni a Csángóföldet, de két falunyi gyereknek örömet szerez. Kell több? Aki megdobná őt egy fuvarral, hívja fel a cikk végén található telefonszámon.
2. A másik egy kulturális pogromajánló. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) idén is megrendezi Őszi Írófesztiválját. Vándor könyvünnepnek is nevezhetnénk, hiszen a helyszín minden évben változik. Nem véletlenül: a SZMÍT célja az, hogy a hazai szerzőket és köteteiket Dél-Szlovákia minél több városában, településén népszerűsítsék. Az írófesztivál harmadik évfolyamának Komárom városa és a környékbeli falvak adnak otthont november 28-án, pénteken. Részletes program az írószövetség honlapján.
És három órája breaking news volt, hogy a hidasi gyilkosság perében elvetették a vádindítványt. WTF?
