T.-t nem érdekelte, hogy – ugyan csak hangyabokányi előnnyel, de – Angela Merkel lenyomta Gerhard Schrödert a németországi választásokon, ám a szoros eredmény miatt még bármi lehet, s ez tartós bizonytalanságot eredményezhet a politikai palettán, negatívan befolyásolva még az euró árfolyamát is.
T.-t az sem érdekelte, hogy a múlt hétvégén 36 év után szabad választásokat tartottak Afganisztánban. T. vasárnap nem nézte az Öt perc múlva tizenkettőt a szlovák közszolgálati egyesen, mely – hála Robert Ficónak és Vladimír Mečiarnak, közéletünk e két nagy humoristájának – rendkívül viccesre sikeredett. T. hétfőn este gyűrötten jelent meg a Karminá nevű műintézményben, ahol a hírlapíró és barátai minden hétfőn – és olykor más napokon is, például kedden, szerdán vagy csütörtökön – összeülnek. T.-nek szombatról vasárnapra virradóra azt mondta a nője, hogy egy rohadt szemét, és utálja.
– Herman Arvay holnap belép Lintner frakciójába – mondta K.
– Milyen liberálisok azok, akik bevesznek egy kommunistát? – kérdezte S.
– Milyen kommunista az, aki beáll a liberálisok közé? – kontrázott Z.
T. csak bámult a korsójába.
– Reggel megbírságoltak munkába menet, pedig csak hatvanöttel mentem Püspökinél – mondta S.
– Ja, megin’ Héja van, a rosseb egye meg – mondta Z. – 510 millát kell nekik összeszedniük, akkor lesz vége.
T. nem szólt, csak bámult a korsójába.
Mikuláš Dzurinda kedden már bizakodó volt, T. nem. Azon gondolkozott, hogy tényleg rohadt szemét-e. Mikuláš Dzurinda nem. Ő bizakodott. „Ma sikerült áttörni a blokádot – pödörte meg bajszát, s Cseh Tamást dúdolva tette kezét az ülésterem kilincsére – “áttörünk, áttörünk a Széna téren át”” Az egyik magyar honatya, akiről köztudott, hogy kedveli az igényes magyar gitármuzsikát, s a választók szórakoztatására gyakran hív meg rockegyütteseket a régiójába, olyannyira meglepődött azon, hogy Dzurinda is ismeri Cseh Tamást, hogy elfelejtett prezentálni. Az áttörés nem sikerült.
– Képzeljétek, ketten kiléptek a HZDS-ből – mondta K. a Karminá széles asztala mellett.
– Kit érdekel ez, mikor olajsokk fenyegeti Közép-Európát!? – vetette oda Z.
T. csak bámult a korsójába. Lehet, hogy a parlamentben kéne valami búfelejtő alkalmi kapcsolatot keresnem – gondolta, s fülébe csengtek a nagybajuszú HZDS-alelnök szavai, aki kedden kifejezte abbéli reményét, hogy a jövőben a prostituáltak nem jutnak be a törvényhozásba. Bár azt nem mondta meg, hogy akkor kik fognak ott ülni.
Szerdán T. azon gondolkozott, rohadt szemét-e, Mečiar azon gondolkodott, rohadt szemét-e Kolesár és Džupa. Igen! – mondták ki egyszerre, de ez senkit nem érdekelt. Szerdán megvolt az áttörés a parlamentben, T.-éknél nem. Mindez hidegen hagyott bennünket. Kedvenc sportbárunkban ültünk, és a Bundesliga-összefoglalót néztük a DSF-en.
– Na ezeknek is megérte elkezdeni az ülést, januártól drágul a cigi – mondta K.
– A jó ...! – kommentálta Z.
– Gól! – kiáltott S.
T. csütörtök hajnalban beült a szolgálati kocsijába, Héja ide vagy oda, ezerrel lezúzott a csallóközi faluba, és még mielőtt A. munkába indult volna, elé állt, és azt mondta:
– Bocs, rohadt szemét voltam, mint Mečiar szerint Kolesár és Džupa.
– Én pedig úgy viselkedtem, mint Fico szerint a kereszténydemokraták – rebegte A.
– Akkor most? Engem választasz vagy G.-t?
– Hát, szerintem nem lesznek előrehozott választások.
Ugyanezt Bugár Béla is bejelentette, csütörtökön, úgy fél egy tájban.
