Ez a hét egy munkanappal rövidebb volt, így politikusaink sem tudtak annyira kibontakozni. Igaz, egyébként sem csinálnak semmit, legfeljebb néha mondanak olyasmit, amihez aztán vicces kommentárt lehet fűzni.
Ezen a héten viszont inkább leginkább felháborító dolgokat műveltek, itthon és a világban egyaránt. Kezdjük a világgal! Azt hiszem, a szélsőjobboldali sajtótermékeket leszámítva minden magára valamit is adó médium beszámolt a palesztin Rómeó és a zsidó Júlia esetéről. A 18 éves izraeli katonalány palesztin kedveséhez szökött, a hírek szerint házasságot szerettek volna kötni. Ám a palesztin biztonsági szolgálat emberei megtalálták őket, és lebeszélték a fiatalembert a frigyről. Arról azonban egyik hírügynökség sem számolt be, hogy a rábeszélés milyen módszerét választották Ahmed Korei legényei, és hogy a palesztin Rómeó egyáltalán életben van-e még... A hivatalos indoklás szerint a kapcsolat „aggodalmat keltett mindkét hatóság embereiben”. 2005-öt írunk. Abban az országban, ahol ez az eset megtörténhet, hírből sem ismerik a demokráciát.
Miroslav Abelovský, a parlament alkotmányjogi bizottságának alelnöke szerint 15 évvel a rendszerváltás után „az ország és a politikai társadalom még nincs olyan állapotban, hogy a közjogi méltóságok mentelmi jogát szűkíteni lehetne”. Szép mondat. A politikusoknak március 31-éig kellett benyújtaniuk a vagyonnyilatkozatukat. Majd ha nyilvánosságra kerül, feltétlenül meg kell nézni, hogy tanácsadás címén nem számlázott-e Abelovský honatya Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek egy komolyabb summát. A magyar kormánytagnak ugyanis annyira megtetszett e mondat, hogy valami hasonlót mondott a – látszólag – általa nem különösebben kedvelt Daniel Lipšic igazságügyi miniszternek. A mellesleg nem eldobandó barátnőjét hat éve elvenni képtelen ifjú miniszter ugyanis az utolsó pillanatban visszavonta a kormányból a politikusok immunitását szűkítő alkotmánymódosító javaslatát. Azt hiszem, az emberek nagy többségét nem nagyon izgatja a politikusok mentelmi joga. Legfeljebb akkor hördülünk fel, ha valamelyikük ittasan vagy gyorsan vezet, aztán képviselői igazolványát felvillantva szemébe röhög a rendőrnek, és tovaillan, hisz ő egyenlőbb nálunk. Nem csoda, hogy e téren nincs akkora egyetértés, mint önnön fizetésemelésük megszavazásakor. Tegyük hozzá, hogy a javaslat másik fele a számvevőszék jogköreit növelte volna, az intézmény emberei így az önkormányzatok gazdálkodását is vizsgálhatták volna. Itt is érthetők a tiltakozás pragmatikus motivációi, a polgármesteri lobbi legalább olyan erős, mint a vadászoké, tudjuk, az alkotmányt sokkal könnyebb módosítani, mint a vadászati törvényt.
Jut eszembe, előbb azt találtam írni, hogy érdemes lesz megvizsgálni Abelovský vagyonnyilatkozatát. Talán mégsem, ugyanis sem az övéből, sem másokéból nem fog kiderülni semmi az ég adta világon. Addig-addig tanakodtak felette, míg megtalálták a módját, hogyan hagyhatnák ki a nyilatkozatokból a vagyon értékét. Ezen a téren pedig példát vehetnének Magyarországról. A parlament.hu honlapon bármelyik választó meggyőződhet róla, hogy az, akire a voksát adta vagy nem adta, milyen házzal, kocsival, nyaralóval, ingósággal és ingatlannal bír. A formanyomtatvány 18 oldalas, és ott normálisan ki tudják tölteni. Nálunk miért nem?
