A hírlapíró és a halál

Hasznos tudnivalók Prágáról, egy helyen.  Az információkat a netről gereblyéztem össze, olyanok is. Valamelyik barom - nyilván németből fordítva - Vencelt Bohémiai Királynak nevezi, így. Egy másik "szakíró" azt írja, hogy a Nemzeti Színház a XIX. századi cseh nacionalizmusnak köszönhetően jött létre. Aki ilyesmit ír, az nyilvánvalóan egy balfasz. Emellett semmit nem tud a XIX. századi cseh nacionalizmusról, és a nacionalizmusról általában. Ezzel együtt a leírás jó, használható, a múzeumok tényleg akkor vannak nyitva, amikor ide van írva, és a belépőjegyek is kábé annyiba kerülnek. Ja, és nincsenek mellékjelek, ami idegesítő, de nem akartam dolgozni ezzel az anyaggal, csak úgy kirkatam, aki akarja, használja, aki nem, annak további szép napot kívánok.

Általános leírás 

  A Moldva folyó két partján elterülő "Arany Prága" ezer éves történelmével, kultúrájával és szinte megszámlálhatatlan műemlékével méltán számíthat a látogatókra a világ minden részéről. Ezúton szeretnénk némi praktikus segítséget adni, hogy a látogatásuk minél kellemesebb és élményekben gazdag legyen.  

 Közlekedés   Prága jól szervezett tömegközlekedési hálózatának köszönhetően a város minden pontja könnyen és gyorsan elérhető. Villamosok és buszok sűrű hálózata egészíti ki a metró három vonalát (A-zöld, B-sárga, és C-piros). A budapesti metróhoz hasonlóan kényelmes, gyors, és a belváros három pontján keresztezik egymást a vonalak. A teljesárú jegy ára 14 CZK (6 -15 é ves gyermeknek 7 CZK). Érvényes: villamoson, autóbuszon érvényesítéstől számított 20 percig, átszállás nélkül, metróban 30 percig, max. 5 megállóra (az a megálló nem számít, ahol beszáll), átszállási lehetőség a metróvonalak között. Nem érvényes az éjszakai járatokon, a siklón és a ČD vonatain. Létezik még átszállójegy (20 CZK) mely 75 percig érvényes. Akik többet utaznak, érdemes több napos jegyet venniük: 1 napos 120 CZK (6-15 éves gyerek 60 CZK), 3 napos 220 CZK, 7 napos 280 CZK, 15 napos pedig 320 CZK.

Jegyet a dohányboltokban, a megállókban elhelyezett automatákban, valamint a közlekedési vállalat jegypénztáraiban vásárolhatunk. Érvényes jegy nélkül utazók büntetést kötelesek fizetni, melynek összege 800 CZK (helyszínen fizetve 400 CZK). Mind a metró, a villamos, és az autóbusz reggel 5 órától éjfélig közlekedik. Sajnos a taxisok hajlamosak a külföldiektől többet elkérni. Még a szállodában érdeklődjünk, hogy megközelítőleg mennyi a tarifa a központig, és ha a városból a hotelbe taxival vissza készülünk, még a beszállás előtt közöljük a taxisofőrrel, maximum mennyit fizetünk az útért. Általában a tarifa 400 -600 CZK között mozog, attól függően természetesen, hogy hol van a szálloda. 

 Ajánljuk   U Fleku Híres régi söröző a város szívében, ahol élő zene biztosítja a jó hangulatot. (Prága 1. ker, Kremencova 11. )Novom e stský pivovar Tipikus régi prágai söröző saját sörfőzdével, jó konyhával, nagy választékkal cseh ételekből. (Prága 1. ker, Vodickova 20. )U Kalicha (SVEJK)Tipikus söröző, cseh konyhával, ám ajánlatos előre helyet foglalni. Van magyar nyelvű étlap is. (Prága 2. ker, Na Bojisti 12 -14.)U Kocoura (A kandúrhoz)Tipikus cseh söröző, remek hidegkonyhai kínálattal, aki ide betér, kóstolja meg a hermelin sajtot, kár lenne kihagyni. (Prága Mala Strana ker, Nerudova 2. )Pivnice Ragedast Hagyományos söröző. Nagyon finom Radegast sör van, kiváló régi cseh konyha ételei kedvező árakon. (Prága 1. ker, Templ ová 1. )

U Zlatehu Stromu Kiváló ételek és italok széles választékával várja vendégeit e non-stop nyit va tartó étterem. Képes étlap, könnyen eligazodhatnak rajta. (Prága 1. ker, Karlova 6. )  

 Vásárlás 

 A belvárosban az ajándéküzletek a hét minden napján nyitva vannak és várják a turistákat reggel 10-től este 9-ig. Az üzletek hétköznap 10-től este 7-ig, illetve szombaton délután 2-ig tartanak nyitva. Hitelkártyák elfogadása hasonló módon történik, mint itthon. Inkább otthon váltsunk be cseh koronát, mert Prágában a pénzváltók ugyan elfogadnak forintot, de rosszabb árfolyamon. Eurót vagy dollárt érdemes vinni tartaléknak. Tipikus ajándék tárgyak: cseh kristály, fújt üvegtárgyak, fából készült játékok és marionettbábuk, söröskupák, kézzel festett aquarellek, zománcos bögre.  

 Étkezés 

 Prágában bőséges a választék az étkezési lehetőségek terén. A sült kolbászt áruló filléres büféktől kezdve az olcsó, hagyományos éttermeken át a drága gasztronómiát kínáló helyekig mindenki megtalálja az ízlésének és a pénztárcájának megfelelőt. Nagyon kedveltek a kiülős vendéglők is, főleg a Moldva partján és az Óváros főterén. "Vep řové s knedlíkem a zelím", azaz knédli sült hússal és savanyú káposztával - meg az elmaradhatatlan sörrel - a csehek kedvenc étele. Desszertként kóstoljunk meg egy "vdolek"-et, vagyis gyümölcsös gombócot túróval és porcukorral. Csehországban a sör jóval több, mint egy alkoholtartalmú ital. A sör a hagyományok és a társadalmi érintkezések fontos része. Az igazi sörbarátok számára az erőssége (lehet 10, 12, akár 14 fokos is)legalább olyan fontos, mint a márkája. Leghíresebbek a Budvar, Pilsner Urquell és a Krusovické, de ne feledkezzünk meg a Velkopopovicky Kozelről sem! Néhány söröző saját sörfőzdével is rendelkezik, ahol bepillantást nyerhetünk e kedvelt nedű készítésének titkaiba. Nem kevésbé ismert és közkedvelt a gyógynövénykivonatokat tartalmazó rövidital, a Becherovka. Cseh sörözőben 3 fogásos menüt már 2000-2500 HUF-tól lehet kapni. Egy korsó sör (0, 5l)kb. 30-40 CZK. Kisebb, el dugott helyeken még kedvezőbbek az árak.  

 Egyéb 

 Prága Kártya, azaz kulcs az "Arany Város"-hoz, ára 35 EUR. Az egy évig érvényes kártya több mint száz kedvezményt biztosít, melyek érvényesek múzeumokban, a tömegközlekedési eszközökön (3 nap), valamint kedvezményekre jogosít fel éttermekben, városnézésre, hajókirándulásokra. Vele jár a "Prága Passport " kuponkönyv. A Prague Card több információs központban, szállodában kapható és interneten is megrendelhető. Az "Arany Város " felfedezéséhez a séta a legalkalmasabb, hiszen minden látványosság könnyen és gyalogszerrel elérhető. Az úgynevezett "régi koronázási út vonalat " érdemes követni, mely a város legismertebb látványosságai mellett vezet el minket: Lőpor kapu (Praš ná brána)- Régi Zsidótemető (Starý židovský hřbitov)- Óváros (Stará Mesto) - Óvárosi városháza és Toronyóra (Staroměstská radnice a Orloj)- Károly híd (Karlův most)- Kisoldal (Malá Strana) - Prágai Vár ((Hradčany). Út közben - a zsúfolt tömeg elől csendesebb mellékutcákba kitérve - felfedezhetjük a hangulatos üzleteket és kis udvarokat.

A Prágai Vár maga egy műemlék együttes és a turisták többségének célpontja. A pénztárnál gyakran több órás sor áll, ezért lépjünk be bátran a főkapun, és először fedezzük fel a Vár komplexum ingyen megtekinthető részeit (pld. a Szt. Vitus ka tedrális nagy része ingyen megtekinthető). A Vár főkapujánál minden egész órában történő díszőrségváltást délben fan fárok, zenekar és nagy pompa kíséri. Az élményekben gazdag túra után látogassuk meg a Bellvedert és az azt körülvevő Királyi kertet, ahol a fák árnyéka alatt a zenélő szökőkút társaságában élvezhetjük a megérdemelt pihenést. Ha el akarunk menekülni a város zajától, akkor Prága "Városligete ", Petřín a célunk. Gyönyörű kilátás nyílik a hegyről, melynek könnyű megközelítését az Újezd (Kisoldal)-ról induló siklóvasút biztosítja. Itt található az Eiffel-tornyot másoló Kilátótorony, melyből páratlan panoráma nyílik Prágára, s a Tükör labirintus (Zrcadlové bludiste)is. A Petrinen eltöltött néhány óra is csak röpke perceknek tűnhet. A Moldván (Vltaván) sok kirándulóhajó közlekedik, melyekről gyönyörű látvány nyílik a város két oldalára, valamint a hidakra. A Károly hidat a szobraival, mindig turisták hada lepi el, és festők, zenészek, képeslap-és ajándékárusok állnak rajta sorfalat. Prága egyik legérdekesebb modern épülete a Táncoló Ház, ami nem valami táncház, hanem "Ginger és Fred"-nek is nevezett erősen szokatlan formájú irodaház.  

 Prága Látnivalói

Az Óváros (Stare Mesto)    

Az óvárosi teret olyan jeles épületek szegélyezik, mint például a Szűz Mária templom, melynek homlokzatát arany Madonna szobor díszíti. A Szent-Miklós templom a 12. században épült. Szépséget leírni nem lehet, ezt látni kell! A tér jellegzetes, egyedi eleme a Kőharangokkal díszített középkori palota, a kőkosos ház és a Storz-ház. Híres a Városháza, mely közel 70 m magas toronyáról könnyen felismerhető. A torony alatti falon egy csillagászati óramű két kereke forog. Az egyik naptár, a másik óra. A gazdagon díszített szerkezet méltán vált Prága egyik jelképévé. A legendák szerint az órásmestert, aki 1490-ben ezt a csodát megalkotta, megvakították, nehogy még egyet készíthessen belőle. Érdemes betérni a Náprstek Múzeumba (Naprstkovo Muzeum), mely néprajzi tárlatokat foglal magában. Az Óváros nyugati részén figyelmet érdemel a Klementínum nagy területe, ahol a husziták Európa első egyetemét létesítették; valamint a Smetana Múzeum csodálatos neoreneszánsz épülete Bedrich Smetana szimfonikus ciklusáról híres cseh zeneszerző emlékeivel..

 Rudolfinum - A "Művészetek Háza". A gyönyörű neoklasszikus épület a XIX. században épült és koncerteknek ad otthont.  

Zsidónegyed - A középkorban itt több zsidó közösség élt törvények által megkülönböztetve az egyéb prágai lakosoktól. A város vezetői még a negyedben található kutak vizét is megfertőzték, hogy megnehezítsék a bizánci eredetű zsidók sorsát. Ma már csak néhány emlék tanúskodik az egykori izraelita jelenlétről. A Régiúj zsinagóga (Staronová Synagóga) az 1700-as években épült, a prágai zsidóknak ma is a vallási központja. Legszentebb szegmensén a frigyláda áll, mely tóra tekercseket rejt. A zsidó templom falait belülről gótikus oszlopok támasztják. Az egyik ív tetejéte kifüggesztett lobogót Dávid-csillaggal díszítették. A régi zsidó temető sok mindent elárul a zsidók szokásairól életéről. Itt található 12 000 síremlék közül Löw rabbi síremléke a legnevezetesebb. A Szent Ágnes-kolostor falain jelentős cseh festők képeit lógatták fel.

Károly Híd - Az Óvárost és a Kisoldalt összekötő Károly-híd Prága legismertebb látványossága. A csodálatos mészkőhíd szentek szobrainak egész sorát tartja, közepét a XVII. század óta aranyozott fakereszt ékesíti. A híd gótikus tornya a város dísze.

Rozhledna - A modern építészet párizsi Eiffel-tornyot másoló 60 méter magas remeke a Kilátótorony (Rozhledna), melyből páratlan panoráma nyílik Prágára a Kisoldal déli részéről.

 Prágai Vár (Hradcany)  Szállás 

A vár a 9. században épült egy palotával, három templommal és egy kolostorral. Területére (Hradcanské námestíre) a Mátyás kapun át juthatunk. A kapu után egyből az elnöki iroda épülete található, mely egy reneszánsz és barokk képtárnak ad helyet. Ha keresztül megyünk az épületen, a második várudvarra érünk. Innen balra a város legjelentősebb egyházi épülete, a Szent Vitus-székesegyház reneszánsz harangtornyos épülete magasodik. A dómot gótikus ívek, rozettás ablakok, aranyozott kapu, karcsú támpillérek díszítik. Az esővizet a tetőről vízköpő szobrok vezetik le. Tovább haladva a Szent György kolostor épülete áll, mely a cseh egyházi témájú festészet remekeit gyűjti össze. A királyi palota a cseh fejedelmek erődítménye volt, gótika és a barokk jegyei egyaránt megtalálhatóak rajta. Ne mulasszuk el megnézni a bordás boltotatú Ulászló-termet, a lovagok lépcsőjét és a Mindenszentek kápolnáját. A Lobkovic-palota a 17. században épült, ma a Nemzeti Múzeumnak ad otthont. Ezzel szemben található a román stílusú Szent György bazilika, dupla, fehér toronnyal. Itt nyugszik Szent Ludmilla és II. Boleslav. A várterület észak-keleti részén a Dalibor-torony magasodik, amely régen börtön volt. Sétánk során pihenőt tehetünk a Prágai várkertben is, mely a cseh főváros legszebb parkja. A Loretanska utcához közel található a Loretó-kegyhely. A 7. kápolnát magába foglaló négyzet alapú építmény számos szép látnivalóval szolgál. Harangtornya például Prága egyik jellegzetes motívuma, 1694-ben készült aranyozott órákkal. A városrész Strahovi-kolostora megér egy kitérőt. A vár alatt található romantikus városrészben templomok, parkok, látványos terek, hidak és szigetek, paloták, meredek lépcsők találhatók. A Wallenstein-palota barokk stílusban épült, hogy felülmúlja a prágai várat. Ma a cseh parlament felsőháza ülésezik itt. A Szent Miklós templom a Kisoldali téten áll. Pazarul díszített belső tere négy sarkában egyházi vezetők szobrait, freskókat, aranyozott oltárokat rejt.

Aranymívesek utcája - Prága leglátogatottab utcája, ahol a XVI. században, eredetileg a szegényebb réteg által épült házikókban tehetünk látogatást. Később ezekben a házikókban laktak Rudolf király alkimistái. A házak egyikében Franz Kafka is otthonra lelt.

 Kisoldal (Mala Strana)  Szállás 

Prága legromantikusabb városrésze. A középkorban nemesi és királyi paloták épültek ezen a területen, majd szép templomok és nagykövetségek jelentek meg itt. Mindig is a művészek, költők, misztikusok és különleges figurák kedvenc helye volt.a városrésznek sikerült megőriznie középkorias hangulatát, kevés az üzleti épület itt vagy a bolt.

Kisoldal Főtere (Malostranske namesti) - a negyed szive, egy nagyon élő tér nagy barokk palotákkal és reneszánsz polgári házakkal. Itt találhatő a híres 100 éves "Malostranska kavarna".

Nerudova utca - a Kisoldal főterétől (Malostranske namesti) északnyugatra, a vár felé elhelyezkedő utca a híres íróról, Jan Nerudaról kapta nevét. A festői utca tele van vendéglőkkel, kávézókkal, üzletekkel, melyek különleges megkülönböztető jelekkel vannak ellátva, ez szolgált a megkülönböztetésre, még mielőtt elkezdék volna számozni az utcákat.

 Petrin Domb (Petrin)  Szállás 

A domb a Kisoldaltól nyugatra helyezkedik el. Ez Prága 7 dombja közül a legmagasabb és legnevezetesebb. Felfelé haladva találhatjuk Karel Hynek Mácha szobrát, aki a szerelmesek nem hivatalos védőszentje. Romantikus séták gyönyörű helyszíne. Siklóval vagy a Nerudova utcáról gyalog közelíthető meg.

 Petrin Torony - A modern építészet párizsi Eiffel-tornyot másoló 60 méter magas remeke a Kilátótorony (Rozhledna), melyből páratlan panoráma nyílik Prágára. 

Tükörház - egy gótikus kis kastélyban található, a Petrin Toony mellett.

 Kampa-Sziget (Kampa)  Szállás 

Moldva egyik mellékágával, az Ördögárokkal különül el a környéktől. Mivel a víz két szép házsor közé is befolyik, a területet Prága velencéjének is nevezik.

 Újváros (Nove Mesto)  Szállás 

Az Újváros a 20. században épült. A Vencel téren megnézhetjük a Szent Vencel lovas szobrot, a pompás Nemzeti Múzeumban a régészeti, zoológiai, numizmatikai gyűjteményt. Az Európa Szálló (Hotel Evropa) homlokzata megkapó látványt nyújt. A prágai szecesszió számos olyan más emléke is megtalálható itt a teljesség igénye nélkül, mint például a Zengzetek Háza, a Central Szálló és a Prága-ház. A Károly téren a Szent Ciril és Szent Metód-temlom barokk épülete feltétlen említést érdemel. A tér egyik oldalát ritka növényekkel színesített botanikai kert szegélyezi.

Nemzeti Színház - Cseh ország Nemzeti Színháza az Újváros észak-nyugati csücskében fekszik. Az arany oromzatú neoreneszánsz épület a prágai kultúrélet fellegvára.

 Operaház - bécsi stílusú épület 1888-ból, Fellner and Helmer építészek remekműve.

Vysehrad  Szállás 

Prága déli részén található, mítoszokkal teli városrész. A dombról lélegzetelállító kilátás nyílik a prágai panorámára. Vysehrad az ókor óta lakott terület. A Szent Péter templomot 1070-ben alapították. A terület akkor kapott különleges fontosságot, amikor a Bohemiai Király: Vratislav II (1062 - 1092)ide költöztette udvartartását és palotát építtetett. Egy fél évszázad után viszont a Premysled Ház visszaköltöztette a királyi udvartartást a Prágai Vár területére. A huszita háborúk alatt a gótikus épületek nagy része elpusztult, de egyes részeit utána újjáépítettek. A Szent Péter és Pál monumentális templom uralja ma a környéket. Itt találhatjuk a legfontosabb nemzeti temetőt, ahol Smetana, Dvorak, Karel Capek, Jan Neruda és Mikolas Ales sírja található.

 Csehország » Prága »   leírás

Az "Arany Város" a Moldva partján, kezdettől fogva meghatározó szerepet töltött be Közép-Európában, melynek fejlődésére Prága nagy hatással volt. A szép panorámát a pompás tornyok és kupolák, a Moldván átívelő régi hidak, a Szt. Vitus székesegyház és a csodálatos barokk épületek színesítik. Még ezen is túltesz a Prágai Vár, múzeumaival, galériáival és templomaival.

 Károly-híd

 Prága egyik jelképévé vált. A barokk korban, fokozatosan helyezték el rajta az egyes szobrokat és szoborcsoportokat, számuk 30. Elsõként a Nepomuki Szent Jánost ábrázoló került ide. Említésre méltók a híd két végét lezáró gótikus tornyok is. Az elsõ prágai kõhíd építését megelõzõen kikérték az asztrológusok és zsidó kabbala tudósainak a véleményét az építés megkezdésének megfelelõ idõpontját illetõen. A csillagok az Oroszlán jegyét jelölték meg és az 135797531 számsort: 1357 év 9 hónapjának 7. napján 5.31 órakor helyezték le a híd alapkövét. 

 A prágai vár

mindig a cseh királyok székhelyeként szolgált. Mai külsejét elsõsorban a Mária Terézia korában végzett változtatásoknak köszönheti. A testõrök által védett fõkapun belépve érkezünk az Elsõ Várudvarra, majd a Mátyás /Habsburg/ kapun át továbblépdelve jutunk a tágas Második Udvarra, amely a XVI. században nyerte el mai formáját. Megemlítendõ az udvart díszítõ Szent Kereszt kápolna, valamint a tér túloldalán található Vár-Galéria. A turisták azonban a Harmadik Várudvar felé tartanak a hivatalosan Szent Vitus, Vencel és Adalbert nevét viselõ katedrális felé, amely a köztudatban továbbra is csak az elsõ szent nevét viselve Szent Vitus katedrális. 930 körül építtette ezen a helyen az elsõ szentélyt Vencel fejedelem, majd Spytihnìv korában háromhajós román bazilikává bõvült, azonban a legnagyobb változások IV Károly korában 1344 és 1352 között következtek be. A fõtorony befejezése 1564-ig váratott magára. Az építési szünetek oka a huszita háborúk kitörése, majd a harmincéves háború bizonytalan idõszaka volt. A templom keleti, XIV. századbeli része és a föléje emelt fõtorony kiegészítéseként 1860 és 1929 között épült fel a nyugati szárny a két neogótikus toronnyal Szt. Vencel halálának 1000. évfordulóján. 

 Az Óváros-teret

az útikönyvek öt csillaggal szokták jelölni. Területe eléri a 9000 m2-t, és számos fontos esemény színhelye volt a múltban. 1621. június 21-én a II. Ferdinánd elleni felkelésben részt vett 27 fõurat és polgárt fejezték itt le, de itt kiáltották ki az önálló Csehszlovákiát is 1918-ban – majd 1948-ban ezen a téren jelentette be Klement Gottwald Csehszlovákia szocialista rendszerû újjáépítését. Husz János szobra 1915 óta díszíti a teret, és a prédikátor megégetésének 500. évfordulója alkalmából került ide.

 A Városháza

épületegyüttese évszázadokig tartó bõvítések és felújítások eredményeként nyerte el mai formáját. A folyamat kisebb-nagyobb szünetekkel a XIX. század elsõ feléig tartott. A legnagyobb károkat az épületekben a 2. világháború okozta, amikor annak utolsó napjaiban a keleti és északi részek tûzvész következtében összeomlottak. 

 Orloj

 A Városháza legismertebb látványossága az Orloj, talán 1410-bõl való és 3 önálló részbõl áll: bábjáték, szférakör és naptár. Minden kerek órában kinyílik az ablak, és az idõ múlását jelképezõ halál elõvezeti a 12 apostolt. A felsõ nagyméretû óralap a szfératábla, a Nap és a Hold mozgását mutatja, mind a mai idõszámítás szerintit, mind a napnyugtával kezdõdõ régi cseh idõt. Körülötte az állatöv jegyei láthatók. A kalendárium, az alsó nagyméretû óralap 1866-ból származik, és a kor legnagyobb festõjének alkotása. A legenda szerint képes az Orloj megjósolni a veszedelmeket. A misztikumok kedvelõinek írjuk ide: legutóbb a nagy 2002-es árvíz elõtt pár nappal állt le a szerkezet.... 

 Zsidóváros

A Zsidóváros az Óváros-tértõl északra a Moldva irányában található. Magvát két, már a XI. században létezõ település képezte. A Zsidóvároson belül az élet a zsinagógák körül zajlott. A fõ zsinagóga a különös nevû Régiúj a XIII századból, a XIV. század elején elõcsarnokot, a XVII. században pedig két adószedõ pénztárt építettek hozzá. Az oldalhajót a XVIII. században a nõk számára toldották a zsinagógához. A XV. századtól kezdve a zsidók arra kényszerültek, hogy halottaikat városukon belül temessék el, ekkor keletkezett a Régi Zsidó Temetõ, amely egyedülálló a világon. Mindenek között a leghíresebb síremlék Jehudi Löw ben Bezalelé /1523-1609/ akit az egész világ csak Löw rabbiként ismer Az õ nevével kapcsolódik össze a Gólem története is. A legenda szerint a rabbi egy agyagóriást alkotott, a Gólemet, akinek feladata az otthoni munkák elvégzése volt. Egy alkalommal azonban felügyelet nélkül hagyta, és a hatalmas erejû óriás összetört, ami csak az útjába került. A rabbi hazasietett, kivette a Gólem szájából a varázsigét tartalmazó papirost, mire az összeomlott és darabokra tört. Tetemét a Régiúj zsinagóga padlásán helyezték el. A zsidók csak 1848-ban kaptak polgárjogokat. 1896 után a Zsidóváros azaz Josefov nagy részét lebontották, csupán a zsinagógák maradtak meg.

 A Vencel-tér

 mindenki ismeri, tulajdonképpen nem tér, hanem egy hosszú és széles utca, nagyon hasonlatos például a barcelónai Plaza Espana-hoz. 750 m hosszú és 60 m széles. A tér felett a Nemzeti Múzeum /1890-bõl, magasföldszintes, kétemeletes neoreneszánsz épület, homlokzata 100 m hosszú/ és a Szent Vencel szobor uralkodik. A lovon ülõ Szent Vencel fejedelmet a négy cseh védõszent veszi körül: Ludmila, Ágnes, Adalbert és Prokop. A szobor Josef Václav Myslibek mûve, 1913-ban leplezték le.

 Moldva folyó

Különleges színfolt a cseh fõváros közlekedésében a Moldva folyón zajló kishajóforgalom. A hajóról megtekinthetõ többek között Vy¹ehrad, Nemzeti Szinház, Károly híd, prágai vár. A hajók április 1-tõl október 31-ig közlekednek. Végig a Moldva partján, érintve többek között a Nemzeti Múzeumot, a prágai várat, Károly hidat, Lorettó kápolnát, Szent Vitus katedrálist közlekedik a prágai turista busz, mellyel gyorsan és kényelmesen megtekintheti Prága nevezetességeit. 

 NEMZETI MÚZEUM Vaclavske namesti 68, Prága 1 A legnagyobb és a legrégibb cseh múzeum, amit 1818-ban alapítottak. Egy impozáns neo-renaissance épületbe helyezték át 1885 - 1890-ben, ami a Vencel-Tér meghatározó eleme. Nyitvatartás: naponta 10 - 18 (Május - Szeptember), naponta 9-5 (Október - Április), minden hónap első keddjén zárva, minden hétfőn ingyenes belépőjegy. Belépőjegy: teljes árú 80,- CZK, kedvezményes 40,- CZK. Állandó kiállítás: Bohemia, Morávia és Szlovákiaőskori leletei, Mineralogiai-petrológiai kiállítás, Palaeontologikai kiállítás, Anthropologiai kiállítás.

NAPRSTEK MÚZEUM Betlemske nam. 1, Prága 1  Nyitvatartás: naponta kivéve Hétfő 9 - 17:30, Belépőjegy ingyenes minden hónap első péntekén Belépőjegy: teljes árú 40,- CZK, kedvezményes 20,- CZK. Állandó kiállítás: indián Kultúrák Észak- és Dél-Amerikában. Ausztrália és Óceánia kultúrái. 

 PRÁGA VÁROSI MÚZEUM Na Porici 52, Prága 8  Nyitvatartás: naponta kivéve Hétfő 9 - 18; A hónap első keddjén 9 - 8 and the Belépőjegy fee 1, -CZK. Belépőjegy: teljes árú 30,- CZK , kedvezményes 15,- CZK. Állandó kiállítás: Történelmi Prága - a város és lakosainak történelme az őskortól 1620-ig. Prága a középkor fordulóján. Langweil Prága modellje 1826 - 1837-ig, egyedülálló műanyag-papír és fa modell 20 négyzetméteren. 

 BERTRAMKA - W. A. MOZART és DUSEK EMLÉKHÁZ Mozartova 169, Prága 5 XVII. századi épólet, ahol W. A. Mozart élt Don Giovanni operájának írása alatt.  Nyitvatartás: naponta 9:30 - 18 (Április - Október), naponta 9:30 - 5 (November - March). Belépőjegy: teljes árú 90,- CZK, kedvezményes 50,- CZK.  

MŰVÉSZETEK ÉS MESTERSÉGEK MÚZEUMA 17. Listopadu 2, Prága 1  Nyitvatartás: naponta kivéve Hétfő 10 - 18, Belépőjegy ingyenes minden hónap első péntekjén. Belépőjegy: teljes árú 120,- CZK, kedvezményes 60,- CZK. Állandó kiállítás: Cseh és közép-európai képzőművészet a XVI. - XIX. században. Gyűjtemények: üveg,porcelán, agyag,bútor,ötvöstermékek, textilek, ruhakiegészítők, makettek, könyvek, garfikák és fényképek.  

ALFONS MUCHA MÚZEUM Panska 7, Prága 1  Nyitvatartás: naponta 10 - 18 (Március - December), naponta 10 - 4 (January, February) Belépőjegy: teljes árú 120,- CZK, kedvezményes 60,- CZK. Állandó kiállítás: Alfons Mucha (1860 - 1939) - a leghíresebb Art Nouveau művész kiállítása.  

FRANZ KAFKA KIÁLLÍTÁS Nam. Franze Kafky 5, Prága 1  Nyitvatartás: Kedd - Péntek 10 - 18, Szombat 10 - 5 Belépőjegy: 40,- CZK Állandó kiállítás: A prágai német irodalom leghíresebb képviselője élete.  

NEMZETI TECHNIKAI MÚZEUM Kostelni 42, Prága 7  Nyitvatartás: naponta kivéve Hétfő 9 - 17 Belépőjegy: teljes árú 70,- CZK, kedvezményes 40,- CZK. Állandó kiállítás: Közlekedés (úti, légi, vasúti és vízi), asztronomia, időmérés, interkamera (fényképezési és mozitörtényet), metallurgia. Akusztikai kiállítás. Bányászat (arany és szén). Telecommunikáció.  

ANTONIN DVORAK MÚZEUM Ke Karlovu 20, Prága 2 Eredeti kották és egyéb személyes holmik a híres cseh komponista Antonin Dvorak életét bemutatva a barokk Villa Americaban, a Szlavóniai Táncok, az Újvilág Szimfónia szerzője.  Nyitvatartás: naponta (kivéve Hétfő) 10:00-17:00 Belépőjegy: teljes árú 40,- CZK, kedvezményes 20,- CZK. 

 BEDRICH SMETANA MÚZEUM Novotneho Lavka 1, Prága 1 A múzeum egy neo-reneszánsz épületben, a Károly-Híd mellett, egy kis félszigeten helyezkedik el és a híres cseh zeneszerzőnek - Bedrich Smetana (1824 - 1884) - szentelték, aki a Fatherlandi Szimfómikus Versek Kört komponálta. Eredeti kották, családi fényképek és korabeli újságcikkek találhatóak itt.  Nyitvatartás: naponta kivéve kedd 10 - 17 Belépőjegy: teljes árú 40,- CZK, kedvezményes 20,- CZK.  

JÁTÉK MÚZEUM Jirska 4, Prága 1 A Prágai Várban elhelyezkedő múzeum 2 szinten mutat be európai és amerikai játékokat. A gyűjtemény a cseh emigráns Ivan Steiger filmrendező tuljadonában van. Külön szekció van a fajátékoknak, valamint a Barbie-knak is.  Nyitvatartás: naponta 9 - 17:30  

U FLEKU SÖRMÚZEUM Kremencova 11, Prága 1 A csehek főzik a világ legjobb söreit a Budweis és a Pilsen régiókban. Az U Fleku Múzeum elmagyarázza a sörfőzés lépéseit, ahogy a prágai kis sörgyárakban évszázadok óta főzték a söröket.  Nyitvatartás: Hétfő - Péntek 10 - 17, Szombat 10 - 16  

PRÁGA WAX MÚZEUM 28. Rijna 13, Prága 1 A cseh történelem alakjait láthatja viszont viaszformában Károly királytól. Antonin Dvorak, Franz Kafkán keresztül Vaclav Havelig. A második viaszmúzeum (Prazske panoptikum) a Narodni Trida Metro Palacánál található.  Nyitvatartás: naponta 9 - 20 Belépőjegy: teljes árú 120,- CZK, kedvezményes 60,- CZK.  

ZSIDÓ MÚZEUM U stare skoly 1, Prága 1 A prágai zsidó közösség zsinagógáinak dokumentációit kiállító múzeum – Magas, Spanyol, Klaus, Maisel és Pinkas zsinagógák. A régi zsidó temető a múzeum része, amit a Siroka utca felől lehet látogatni.  Nyitvatartás: naponta kivéve Szombat zsidó ünnepek 9 - 16:30  

KOMMUNISTA MÚZEUM Na Prikope 10, Prága 1 Prága egyetlen kommunista múzeuma, amely bemutatja Csehszlovákia és Prága kommunista időit. Végigkövethetjük a kommunizmus eredetét, idáit, valóságát, majd a rémálmot, amivé vált. Fotók, videók, 3D felvételek, leírások több világnyelven.  Nyitvatartás: naponta 9 - 21  

 Galériák

NEMZETI GALÉRIAPrága legnagyobb galériája, ahol gyönyörű festmény- és szoborgyűjteményeket csodálhat meg.  Nyitvatartás: állandó kiállítások hétfő kivételével naponta: 10 - 18 Ajándékjegy: Prága összes galériába érvényes éves belépjőjegy. 2 személyes: 900,- CZK, 1 személyes: 500,- CZK. Ideális ajánlat művészetkedvelőknek.  Bohémiai Szt. Ágnes Kolostor Nemzeti galéria- Régi művészet gyűjteményPrága 1, U Milosrdnych 17  Megközelítés: Metro - A vonal Staromestska, villamos # 5, 8, 14 Dlouha, villamos # 17 Pravnicka fakulta Belépés: teljes árú 100,- CZK, kedvezményes 50,- CZK, családi 150,- CZK Állandó kiállítás: Középkori művészet Bohémiában és Közép-Európában (1200 - 1550).  Szt. György Kolostor Nemzeti galéria- Régi művészet gyűjteményJirske nam. 33, Prága 1 - Vár   Megközelítés: metro A Malostranska, villamos # 12, 18, 22, 23 a Prágai várhoz Belépés: teljes árú 100,- CZK, kedvezményes 50,- CZK, családi 150,- CZK. Állandó kiállítás: Bohémiai művészet a II. Rudolf-érától a barokk végéig. Új kiállítás: Cseh barokk művészek.Kiállítás a XVI: - XVIII. századi festők és szobrászok munkáiból: híres cseh barokk festők: K. Skreta, J. Kupecky, V. V. Reiner és szobrász: M. B. Braun.  

KINSKY PALOTA (PALAC KINSKYCH) Nemzeti Galéria - kiállítási helyPrága 1, Staromestske nam. 12   Megközelítés: metro A/B - Mustek megálló vagy metro A - Staromestska megálló. 1755-1765 között épült épület, mellette 3 kora-középkori épület.  

WALDSTEIN LOVAGLÓISKOLA Nemzeti galéria- Régi művészet gyűjteményPrága 1 - Mala Strana, Valdstejnska 1  Egy kora-barokk épület kertjében Albrecht of Waldstein, Andrea Spezza és Nicolo Sebregondi olasz építészek által épített palota. 2000-ben a Lovaglóiskolát rekonstruálták, de most ismét nyitva áll.   Belépés: egész árú: 100,- CZK, kedvezményes: 50,- CZK, családi 150,- CZK  

STERNBERG PALOTA (STERNBERSKY PALAC) Nemzeti Galéria- Régi művészet gyűjteményHradcanske nam. 15, Prága 1   Megközelítés: villamos 22, 23 - Prágai Vár. Belépés: teljes árú 150,- CZK, kedvezményes 70,- CZK, családi 200,- CZK Kiállítás: Európai művészet az Ókortól a Barokk végéig.  

KERESKEDELMI PALOTA (VELETRZNI PALAC) Nemzeti Galéria - XIX., XX., XXI. századi modern művészetDukelskych hrdinu 47, Prága 7  Megközelítés: villamos 5, 12, 17 to Veletrzni st. Belépés:4 emelet: 250 / 120 / 300,- CZK3 emelet: 200 / 100 / 250,- CZK2 emelet: 150 / 70 / 150,- CZK1 emelet: 100 / 50 / 150,- CZK <span style="font-size: 1

 Csak erős idegzetűeknek! Egy cikk arról, mi történik a kivégzettek szerveivel Kínában.

Vastag pénztárcájú nyugati páciensekben élnek tovább kivégzett kínai elítéltek különböző szervei a BBC brit tévé leleplező riportja szerint. A Londonban bemutatott dokumentumfilmet a BBC egy riportere készítette az észak-kínai Tiencsin (Tianjin) egyik legnagyobb kórházában, rejtett kamerával. Az újságíró „vevőnek” adta ki magát, mondván: beteg édesapjának kellene sürgősen egy új máj.

A gyanútlan kínai sebész főorvos a kamerába mondta bele, hogy három héten belül tudja szállítani a kívánt szervet. A brit „ügyfél” egyenesen rákérdezett: igaz-e, hogy a kórház kivégzett elítéltek szerveit használja, és az orvos egyenesen válaszolt: igen, igaz.

Időközben megérkezett a külföldi fizetős páciensekkel foglalkozó ügynök is, aki előre elkészített formanyomtatványokat vett elő táskájából, és közölte: 50 ezer fontot (több mint 2,7 millió koronát) kell a műtét előtt befizetni a megadott hongkongi számlaszámra.

Az ügynök a BBC riporterének külön előadást is tartott arról, hogy a kivégzettek sok rosszat tettek, és szerveik felajánlásával legalább megajándékozzák a társadalmat, „ami jó dolog”. Hozzátette: a páciens minél előbb jöjjön, mivel éppen most várható a rendelkezésre váró szervek számának jelentős növekedése, tekintettel az október 1-jei nemzeti ünnepre...

A kórház szerint az elítéltek önként ajánlják fel szerveiket a rászorulóknak. A riportfilmben elhangzott ugyanakkor, hogy a kivégzetteket gyorsan elhamvasztják, eltüntetendő a szervkivétel nyomait.

A műsorban bemutatott kórházban a riporter szerint évente hatszáz szervátültetést hajtanak végre; a külföldi pácienseknek 50 ezer fontot vagy még többet kell fizetniük. Az ár azonban nem akadály, legalábbis a BBC újságírója szerint a kórház előcsarnokában csak úgy hemzsegtek a külföldiek, amikor ő ott járt.

A BBC filmjében elhangzottak csak megerősítik, amit különböző nyugati emberi jogi és orvosi szervezetek már régóta gyanítanak. A Brit Transzplantációs Társaság idén tavasszal adott hangot azon gyanújának, hogy Kínában minden évben kivégzett elítéltek ezreiből operálnak ki és adnak el átültethető szerveket.

Az Amnesty International, a világ legnagyobb emberi jogi csoportja a halálbüntetésről ugyancsak idén tavasszal kiadott londoni világjelentésében szintén azt írta: Kínában sokan összefüggést sejtenek a kivégzettekből kinyert, átültethető szervek kifizetődő kereskedelme és a halálbüntetés fenntartása között.

Az Amnesty International rendelkezésére álló adatok azt mutatják, hogy tavaly 1770 kivégzést hajthattak végre Kínában, de a tavaszi jelentés szerint a valós szám ennél kétségtelenül nagyobb: az AI-nak egy kínai jogi szakértő fedte fel, hogy 2005-ben hozzávetőleg nyolcezer embert végeztek ki az országban.

A jelentés szerint Kínában, amelyre a világon végrehajtott kivégzések 80 százaléka jut, 68 jogcímen lehet halálbüntetést kiszabni, köztük olyan, nem erőszakos bűncselekményekért is, mint az adócsalás, a sikkasztás és a kábítószerrel elkövetett visszaélés.

(Forrás: MTI)

Ki tudna elképzelni egy átlagos szombatot úgy, hogy miután a töménnyel tuningolt disznótoros alapozásra leküldi a jó zsíros húslevest, s azt megtoldja egy rántotthúshalommal, még elfogyaszt némi vadast, grillcsirkét, tortát is, hajnal kettőkor pedig az egészet lenyomatja egy adag töltött káposztával?

„E sorok írója elmeháborodott! – szisszenhetnek fel azok az olvasóink, akik inkább az Egészségünkre mellékletünket kedvelik – Hisz ennyit senki nem szokott enni szombatonként, de tán’ még vasárnap sem.” Egy átlagos szombat délután valóban nem így telik, ott vannak viszont azok a kivételes szombatok, amikor lakodalomba vagyunk hivatalosak.

E sorok írója járt már menyegzőben izgő-mozgó, szaladgáló, szüleit nyugodtan mulatni nem hagyó ebadta kölyökként (akit ráadásul korábban haza kellett vinni, így a mulatásnak valóban annyi volt); pattanásos, óráját bámuló kamaszként, akinek holt ciki volt a lagzis zene, mert abban az időben a Pokolgépért rajongott; s jó párban megfordult már konszolidáltan, öltönyben, ahogy kell. Annak azonban a mai napig nem tudott rájönni a nyitjára, miért szolgálnak fel ezen ünnepi alkalmak során irracionális mennyiségű ételt. Mert mikor hajnal kettő tájt’ a vőfély kihozza a káposztás tálat, s elrikkantja magát: „Itt van a káposzta, ínyencek étele, / Ezzel a tányérját mindenki merje tele / Semmi se maradjon a tál szégyenére, / Mindent meg kell enni, örömapánk kérte”, a botos ember már fáradó tekintete legfeljebb méla undort tükröző arcokkal találkozik. Sokáig úgy gondoltam, többek osztják ebbéli vélekedésemet, ám nemrégiben egy olyan lakodalomba voltam hivatalos, ahol egy német legénynek ígért örök hűséget egy városombeli ifjú hölgy. Tekintettel arra, hogy a külhoni vendégek nem szokták a magyar konyhát, valami középutat kellett keresni. Végül a svédasztal mellett döntött a családi tanács. Volt rajta minden, mi szem-szájnak ingere, a pisztrángtól a bélszínen át a brokkolikrémmel töltött tekercsig. A német vendégek nagyon lelkesen rohamoztak, ám a magyarok csak úgy (ímmel-ámmal?) szedegettek a csillogó fémtálakból. Hajnal felé az egyik távozó vendég megjegyezte az örömanyának: – Ilonkám, jó volt minden, de azért egy jó pörköltet meg valami rántott húst megettem volna. 

Tudja fene, lehet, hogy eddig én gondoltam rosszul.

Jön a tél!

Jön a tél! S aki e fölvetést hallva azt állítaná, e sorok írója alaposan betépett a hétvégén, vagy netán a világtól elzárva, információk hiányában él, nem tudva, hogy még csak szeptembernél tart a naptár; nem jár ki az utcára sem, így nem látja, hogy a hölgyek – bár olykor dideregve már, de – még mindig a nyári trend szerint öltözködnek, a férfitársadalom nem kis örömére, azokkal közöljük, a riogató felhívást egy angliai civil szervezet tette. De nem a ködös Albionban, hanem itt, Pozsonyban. 

Egy hajléktalanokkal foglalkozó angliai civil szervezet fölfigyelt a hazai hajléktalanproblémára. Ez nagyon szép dolog a részükről, egyben a hazai non-profit szektort és a szociális ellátórendszert is minősíti. 

Az angolok nyilván nem fogják megoldani a mi hajléktalanjaink problémáját, hisz a sajátjukat sem tudják, Londonban éppen úgy vannak hajléktalanok, mint Pozsonyban, Kassán, vagy – sajnálatos módon immár – a járási városokban (is). A szervezet ilyen horderejű lépésre nem is vállalkozik, csupán javítani szeretne az utcán élők életkörülményein. A problémáról talán valamivel több tapasztalata van, mint a szlovákiai szervezeteknek, itt ugyanis a pártállami érában intézményes hajléktalanellátás nem volt, noha hajléktalanok akkor is voltak. Csak a fővárosban hivatalos becslés szerint nyolcszázan, más találgatások szerint kétezren élnek az utcán. Kétezer emberi életút – lefelé a lejtőn.

A derék angolok (képviselői?) már idestova fél éve tárgyalnak különböző fővárosi szervekkel egy 24 órás hajléktalanellátó központról. Különösebb eredmény nélkül. A hajléktalankérdést ugyan mindenki meg szeretné oldani – a tárgyalóasztal mellett –, de ha lehet, akkor a saját városkerületének határain kívül. Végül is kétezer ember pozsonyi léptékkel nem sok, szavazni meg úgysem mennek, ki nem szarja le őket. Majd megint megfagy közülük pár, akkor majd megint felhúznak néhány katonai sátrat a legvadabb mínuszok idejére. Aztán meg mehetnek, amerre látnak. Érzéketlen, cinikus sorok? Lehet. De hűen visszaadják azt, ami a hajléktalanellátás terén a rendszerváltás óta történt. 

 A hajléktalanhelyzet megoldásában kulcsszerepük lehetne az erős civil szervezeteknek. De Szlovákiában ilyenből kevés van, a harmadik szektor rozoga lábakon áll, a Fico-kormány meg még a sokszor a túlélés egyetlen zálogát jelentő két százalékot is elvenné tőlük. A tél meg jön.

Na megvan a budapesti zavargások első újságíró "áldozata". Eötvös úr, Haraszti úr! Tessenek tiltakozni!

Egy túlbuzgó rohamrendőr odabaszott egyett M. Péternek, a SME című tekintélyes, egykor Mečiar-váltó liberális szlovák napilap külpolitikai szerkesztőjének, aki a helyszínen próbálta figyelemmel követni az eseményeket.

Kész a holnapi címlap... Az a vicc, hogy a kollégától a nacionalizmusnak még a látszata is távol áll, elég elolvasni bármelyik írását. Nyilván ez egy szerencsételn véletlen, munkabaleset, ami bármelyik újságíróval megtörténhet, de akkor is idegesítő. Legalább ilyen zavaró volt, mikor a Nemzet vézna testalkatú fotósát gyepálta meg egy rendőr a focimeccs után.

0928 FIGYELEM! Az előbb felhívott M. Péter, és elmondta, hogy ugyan érzett gumibotütést, de nem fájt neki. Tehát csak kicsit verték meg - saját bevallása szerint. Péter tehát nem a sajtószabadság mártírja, nem kell tiltakozni. :))))

Szabadítsátok ki Tomcatet! Részletek itt: http://blog.tomcatpolo.hu/

 Ha még egyszer születnék, iparos lennék:)) A történetet az élet írta.

Gyermekkoromban szüleim mindig arra intettek, vigyázzak a kulcsaimra. (Igen, kulcsos gyerek voltam, de ez most mindegy.) Azóta kerülöm a csatornafedeleket. Attól félek, beleejtem a lakáskulcsomat, és akkor mi lesz? Kulcsot elveszteni rohadt dolog. Akivel ez történik, kilátástalan helyzetbe kerül.

A minap így járt egy ismerősöm. Ligetfalui lakása felé ballagott, mikor felhívták telefonon. Azzal a mozdulattal, amellyel a telefonját kivette a zsebéből, a kulcscsomóját is kirántotta, vagy legalábbis utólag így gondolja.  Az ajtó előtt reflexszerű mozdulattal nyúlt a zsebébe; a kulcs persze nem volt ott. Megnézte még egyszer, és valóban nem. Az összes létező nadrág- és zakózseb, majd a táska átkutatása után nyilvánvalóvá vált, a kulcs bizony nincs meg. Ismerősöm kétségbeesését fokozta, hogy barátnője, akivel megosztja a ligeti kétszobást (meg az életét, de ez most mindegy), külföldi szolgálati úton volt, másnak meg nem volt kulcsa a lakáshoz. Már-már azon gondolkodott, körbehívja a haverokat, ugyan kinél csövezhetne a hét végéig, amikor az egyik szomszéd a figyelmébe ajánlotta, hogy a lépcsőház ajtaján régebben látta egy lakatos hirdetését. S ugyan a falragaszt már letépték, de két lépcsőházzal odább mégis sikerült megtalálni, a derék iparos vélhetően az egész lakótelepet körberagasztotta vele. „Lakások, autók kinyitása. Hívjon non-stop!” – ennyi állt a szabadulást jelentő papírdarabon.

Ismerősöm nem volt rest, azonnal tárcsázta a számot. A szabadító fél óra múlva a helyszínre is érkezett. Autója csomagtartójából kivett két szerszámosládát, felliftezett a hatodik emeletre.

– Semmiség! – mosolygott biztatóan a szorult helyzetben levő lakóra, majd hozzátette – Örüljön, hogy én jöttem, és nem egy betörő, mert ez a zár nem ér semmit. 

Szavainak kisvártatva nyomatékot is adott. Rövid ideig szemezett a zárral, ahogy a böllér szokott vágás előtt a malaccal, majd elővett egy eszközt – mint később ismerősöm megtudta: zárfésűt –, vagy két percig kotort vele a zárban, míg a szerkezet megadta magát.  

– Hát ennyi! Sajnos, a zár belseje megrongálódott, de még használható. Javaslom, hogy szereltessen fel egy jobbat, meg egy biztonsági zár sem ártana – mondta a mester, majd elővette a számlatömbjét – A kiszállási díj és az alapdíj együtt egy ezres, plusz az ötven százalékos éjszakai felár. Ezeröt lesz.

– Ezerötszáz korona? A tanszéken én egy nap nem keresek ennyit – mondta megdöbbenten ismerősöm, egyébként tanársegéd.

– Hát, én pályát módosítanék! – mondta a szaki, majd szerszámosládáival fejcsóválva távozott.

Hihetetlen, hogy mekkorát fordult a világ Malina Hedvig ügyében augusztus 25-e óta. Jó lenne tudni az igazságot. De attól félek, sosem fog kiderülni.