A hírlapíró és a halál

A poszt elolvasása előtt hallgassuk meg a szlovák himnuszt.

Öt óra után egy-két perccel kongani kezdett a parlament üléstermi harangja, vecsernyére hívta a házban kószáló 122 honatyát.

Az esti kismisét Pavol Abrhan kereszténydemokrata képviselő celebrálta, a kulturális bizottság megbízásából.

Nem volt olyan régen, február 12-én, hogy az ellenzéki tréfagép miatt elmaradt a hazafias törvény. Akkor, mivel a parlament nem bizonyult határozatképesnek – a kormánykoalícióból 75-en nyomták meg a jelen gombot, a kormánykoalíciónak egy voks hiányzott, az ellenzékiek pedig kivették a kártyájukat a berendezésből – Pavol Paska házelnök úgy döntött, a jogszabályról a márciusi üléssak kezdetén, március 2-án fognak szavazni. Az ügy pikantériája, hogy a nemzetiek számára sorsdöntp voksolás idején Ján Slota, a párt elnöke sem volt jelent az ülésteremben.

A törvény másik kidolgozója, Rafael Rafaj, a nemzetiek frakcióvezetője úgy fogalmazott, két hétig még él a remény, hogy elfogadják a jogszabályt. A nem szavazó szlovák képviselőket viszont éles bírálattal illette. "Ez hazafiasságuk mutatója. Nyugodtan szavazhattak volna akár nemmel is. A rendelkezésünkre álló időt arra fogjuk fordítani, hogy az embereknek elmagyarázzuk, milyen módosításokon ment át a t9rvény a törvényalkotási folyamat során. Hiszem hogy jelen formájában már mindenki számára elfogadható" - mondta Rafaj.

A nemzetiek a mintegy három órás parlamenti vita során elálltak több radikális javaslatuktól is. Így például a 15 éveseknek a személyi igazolványuk átvételekor nem kellene hűségesküt tenniük. A köz- és államigazgatásban dolgozóknak sem, csak az újonnan felvett közalkalmazottaknak. Ők a következő szavakkal fejezik ki hűségüket szlovákia iránt: "Becsületemre és lelkiismeretemre hűséget fogadok a Szlovák Köztársaságnak, alkotmányos alapelveuinek és demokratikus berendezkedésének. Fogadom, hogy mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, lehetőségeimhez mérten elhivatottan és hűségesen védem hazámat, területi egységét, függetlenségét, szuverenitását, és tisztelem jelképeit".

Nos, ma Abrhan mester előbb a módosító indítvánaokyat bocsátotta szavazásra. Majd sitty-sutty a harmadik olvasatba utalták. Vita itt sem volt. Csak szavazás. Nézzük, hogyan!

Igennel szavaztak:

Bačík, Branislav    Belásová, Milada    Belousovová, Anna    Bobrík, Anton
Burian, Jozef    Cabaj, Tibor    Čech, Ján    Číž, Miroslav
Damborská, Marta    Demian, Jaroslav    Dubravay, Peter    Ďuračka, Jozef
Džurina, Pavol    Faič, Vladimír    Gabániová, Darina    Gajdošík, Jakub
Galis, Dušan    Géci, Milan    Glenda, Tibor    Goga, Pavol
Halecký, Jozef    Haľko, Marián    Horváth, Juraj    Hradecký, Boris
Chrbet, Ján    Izák, Jaroslav    Jánoš, Vladimír    Jarjabek, Dušan
Jasaň, Viliam    Jureňa, Miroslav    Kondrót, Maroš    Korba, Anton
Košútová, Magda    Kotian, Miroslav    Kovačócy, Marián    Kovarčík, Ján
Krajkovič, Mikuláš    Kramplová, Zdenka    Kvorka, Ján    Laššáková, Jana
Lebocký, Tibor    Líška, Jozef    Lukša, Michal    Madej, Róbert
Mamojka, Mojmír    Martinák, Ľuboš    Matejička, Vladimír    Mazúrová, Viera
Mečiar, Vladimír    Müllerová, Emília    Mušková, Ľudmila    Nachtmannová, Oľga
Obrimčák, Peter    Pavlis, Pavol    Pelegrini, Peter    Petrák, Ľubomír
Podmanický, Ján    Pučík, Rudolf    Rafaj, Rafael    Rehák, Milan
Richter, Ján    Rošková, Ľubica    Rydlo, Jozef    Sániová, Beata
Senko, Ján    Slota, Ján    Šaško, Ivan    Švidroň, Valentín
Tóthová, Katarína    Valocký, Jozef    Vaľová, Jana    Varga, Ivan
Vestenický, Emil    Záhumenský, Marian    Zelník, Štefan    Zmajkovičová, Renáta
Zvonár, Ján       

Nekik köszönjük szépen.

Nemmel szavaztak:

Andruskó, Imre    Bárdos, Gyula    Berényi, József    Biró, Ágnes
Bugár, Béla    Csáky, Pál    Duray, Miklós    Farkas, Iván
Juhász, György    Köteles, László    Miklós, László    Mikloško, František
Minárik, Pavol    Nagy, László    Palko, Vladimír    Pásztor, István
Sárközy, Klára    Simon, Zsolt    Szigeti, János    Szigeti, László
Szögedi, Anna       

Hazafiatlan árulók!

Tartózkodtak:

Abrhan, Pavol    Brocka, Július    Fronc, Martin    Gibalová, Monika
Golian, Ján    Grečková, Lea    Hrušovský, Pavol    Pataky, Ján
Sabolová, Mária    Šimko, Jozef    Urbáni, Milan    Žitňanská, Lucia

Nem szavaztak:

Devínsky, Ferdinand    Frešo, Pavol    Hort, Milan    Ivančo, Jaroslav
Janiš, Stanislav    Lipšic, Daniel    Markovič, Peter    Miššík, Peter
Novotný, Viliam    Pado, Martin    Paška, Pavol    Rosová, Tatiana

Ott se voltak:

Babič, Ján    

Bastrnák, Tibor

    Bauer, Rudolf    Cibulková, Katarína

Dzurinda, Mikuláš    Fedor, Martin    Gabura, Peter    

Gál, Gábo

r

Galbavý, Tomáš    Horváth, Zoltán    Chelemendik, Sergej    Kahanec, Stanislav

Kubánek, Stanislav    Kubovič, Pavol    Kuruc, Martin    Kužma, Štefan

Liška, Juraj    Micheľ, Ľuboš    Mikloš, Ivan    Mikuš, Jozef

Mikuš, Tibor    Prokopovič, Pavol    Rusnák, Ján    Slafkovský, Alexander

Štefanec, Ivan    Tarčák, Jozef    Tkáčová, Jarmila    Vášáryová, Magdaléna

A parlament honlapján egyelőre csak a módosító indítványok nélküli szöveg érhető el. 5-kor szavaztak, így gondolom, hivatalnok, aki megcsinálta volna, már nem volt az épületben. De majdcsak felkerül az is. (A poszt végére odakopizom a módosító indítványok nélküli változatot.)
Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban.

A jogszabályból fakadóan a kormány- és parlamenti, valamint önkormányzati üléseket a szlovák himnusz meghallgatásával fogják kezdeni; az iskolákban is így fog kezdődni az oktatási hét. A diákoknak azonban az akusztikus élményen túl vizuálisban is részük lesz, a tantermekben el kell helyezni a szlovák zászlót, a címert, a himnuszt, és az Alkotmány preambulumát, mely így kezdődik: „Mi, a szlovák nemzet”. A közalkalmazottaknak hűségesküt fog kelleni tenniük. Nem tisztázott azonban, hogy ez a Munkatörvénykönyvhöz hogyan fog viszonyulni. Azaz, az alkalmazás feltétele lesz a hűségeskü? Mert akkor európai bíróságokon ez elég komoly teret enged az állam ellen.

Erre a jogszabályra egyrészt marketingszempontból volt szüksége Slotáéknak. A fapicsa Belousovová nagy nemzeti sikerként könyvelte el, és azt ígérte, lesznek még ilyenek. Hát, kíváncsian várjuk.

A normális szlovákok épp úgy megütköznek a törvényen, mint a magyarok. Hiheti valaki komolyan, hogy egy jogszabály javítja egy átlagember államhoz való viszonyát? Ugye nem?

A polmarketingen túl ez az egész törvény csak arra kellett, hogy újra pofonszarják a felvidéki magyarságot. Most képzeljünk egy egy bodrogszerdahelyi, ipolyfödémesi vagy csákányi testületi ülést, szlovák himnusszal... Gömöralmágyi, palásti, zétényi, alistáli iskolakezdést himnusszal. Biztosan lesznek törvénytisztelő beszari magyar iskolaigazgatók, akik egy jottányit sem engednek a jogszabályból... Sima szellemi terület-körbehugyozás ez, hogy a kurva magyarok lássák, kik az urak itten.

És akkor kerresünk válaszokat a kérdésre: miért is legyen a felvidéki magyar lojális ahhoz az országhoz, ahol ilyen törvényeket fogadnak el?


--------------------------------------------------------------------------------
Az eredeti törvényszöveg:
NÁRODNÁ RADA SLOVENSKEJ REPUBLIKY
IV. volebné obdobie


N á v r h



Zákon

z  ................ 2009

na podporu vlastenectva



Národná rada Slovenskej republiky, vedomá si dôležitosti hodnôt pozitívneho vlastenectva, národnej identity, štátnej suverenity a zvrchovanosti, rozvoja kultúrnych a duchovných tradícií a ich podpory zo strany štátu sa uzniesla na tomto zákone:

§ 1
Predmet zákona

         Tento zákon upravuje základné princípy, ciele, formy a právne pravidlá, smerujúce na podporu výchovy k vlastenectvu, ako súčasti národného povedomia, sebavedomia a národnej identity, k vernosti a oddanosti k vlasti, k hrdosti na minulosť a prítomnosť a k vernosti a úsiliu  ochraňovať svoju vlasť.

                                                                          § 2
                                                                Pôsobnosť zákona

        Pôsobnosť tohto zákona sa vzťahuje na:
(1)    fyzické osoby, ktoré sú občanmi Slovenskej republiky,
(2)    právnické osoby, štátne a neštátne inštitúcie, ktoré pôsobia na území Slovenskej
 republiky.

§ 3
Podpora vlastenectva

         (1) Štát prispieva k podpore vlastenectva v každej oblasti plnenia  funkcií štátu tým, že vytvára právne a iné mechanizmy na podporu vlastenectva, ako prirodzeného vzťahu štátu a osôb, na ktoré sa vzťahuje tento zákon. Osobitnú pozornosť podpory vlastenectva venujú Ministerstvo školstva SR, Ministerstvo kultúry SR, Úrad pre Slovákov žijúcich v zahraničí a Matica slovenská.

          (2) Každý je povinný zachovávať úctu k štátnym symbolom Slovenskej republiky, štátnemu jazyku, k samotnému štátu a jeho ústavným orgánom a inštitúciám.
          (3) Pred každým začiatkom rokovania Národnej rady Slovenskej republiky sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.
          (4) Pred každým začiatkom rokovania Vlády Slovenskej republiky sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.

§ 4
Výchova k vlastenectvu

         (1) Súčasťou výchovy mladej generácie v celom systéme vzdelávania je aj ich výchova k vlastenectvu, výchova pre záujmy štátu a výchova k  úsiliu ochraňovať štát.
        (2) Výchova k vlastenectvu a jeho obsahu, musí byť zaradená do učebných osnov výchovno-vzdelávacieho procesu na všetkých stupňoch školskej vzdelávacej  sústavy.
        (3) Školy majú povinnosť, aby v každej  miestnosti, v ktorej prebieha vyučovanie, bol umiestnený štátny znak, štátna zástava, text štátnej hymny a preambula Ústavy Slovenskej republiky.
         (4)  Pred začiatkom prvej vyučovacej hodiny v týždni je povinný riaditeľ školy alebo ním poverá osoba zabezpečiť, aby sa v miestnostiach, v ktorých prebieha vyučovanie, hrala štátna hymna Slovenskej republiky. Na splnenie tejto povinnosti sa osobitne prihliada pred začiatkom každého školského zhromaždenia, najmä v súvislosti s odovzdávaním vysvedčení.

§ 5
Sľub vernosti Slovenskej republike

          (1) Sľub vernosti Slovenskej republike znie : „Sľubujem na svoju česť a svedomie vernosť a oddanosť Slovenskej republike, jej ústavným zásadám a jej demokratickému zriadeniu. Sľubujem, že ako občan Slovenskej republiky, budem podľa svojich možností a schopností, oddane a verne  chrániť svoju vlasť, jej územnú celistvosť, zvrchovanosť, štátnu suverenitu a mať v prirodzenej úcte jej štátne symboly“. 
        (2) Sľub vernosti Slovenskej republike sa skladá vždy do rúk zástupcu príslušného orgánu štátnej správy ústne, položením dvoch prstov pravej ruky prisahajúcej osoby na  Ústavu Slovenskej republiky. O zloženie Sľubu vernosti Slovenskej republike sa spíše záznam, ktorý vlastnoručne podpíše osoba, ktorá takýto sľub zložila, ako aj zástupca správneho orgánu.
        (3) Sľub vernosti Slovenskej republike skladá osoba vždy :
              a) pred právnym aktom prevzatia dekrétu o jeho zvolení za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky,
              b) pred právnym aktom, keď po prvý krát preberá od zástupcov štátneho orgánu svoj občiansky preukaz,
              c) pred právnym aktom prevzatia osvedčenia o štátnom občianstve Slovenskej republiky, ak bolo štátne občianstvo takejto osobe udelené príslušným orgánom štátnej správy,
              d)  pred právnym aktom prevzatia služobnej zmluvy osobou ustanovenou do štátnej služby, alebo ustanovenej do verejnej služby príslušným orgánom štátnej správy.  





§ 6
Podpora vlastenectva zo strany orgánov samosprávy

          (1) Samospráva prispieva k podpore vlastenectva  pri výkone svojich kompetencií tak v originálnej pôsobnosti ako aj v oblasti preneseného výkonu štátnej správy tým, že vytvára právne a iné mechanizmy na podporu vlastenectva, ako prirodzeného vzťahu orgánov samosprávy a osôb, na ktoré má tento zákon pôsobnosť.
           (2) Sľub vernosti Slovenskej republike skladá, pred prevzatím dekrétu  o svojom zvolení vo voľbách do samosprávy  osoba:
             a)  zvolená za primátora mesta alebo starostu obce,
             c) zvolená za poslanca miestneho, obecného, mestského  zastupiteľstva alebo zastupiteľstva samosprávneho kraja.
            (3) Štátna hymna sa hrá vždy na začiatku každého zasadnutia obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutia zastupiteľstva samosprávneho kraja.
            (4) Mestá, obce a samosprávne kraje majú povinnosť, aby v každej miestnosti, kde prebieha zasadanie obecného, miestneho, mestského zastupiteľstva alebo zasadnutie zastupiteľstva samosprávneho kraja bol umiestnený štátny  znak, štátna zástava  a preambula Ústavy Slovenskej republiky.  
            (5) Na začiatku každého verejného zhromaždenia obce, mesta alebo samosprávneho kraja sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.

§7

Štátna hymna sa hrá povinne na športových podujatiach a športových súťažiach vyhlásených alebo organizovaných národnými športovými zväzmi.


§ 8
Podpora vlastenectva verejnoprávnymi médiami

              (1) Verejnoprávne média prispievajú k podpore vlastenectva v oblasti svojej pôsobnosti tým, že :
                    a) každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00.30 hodiny vždy zaradia do vysielania hranie štátnej hymny Slovenskej republiky,
                    b)  v rámci svojej programovej skladby zaradia v deň štátneho sviatku program obsahovo a tematicky zameraný s predmetom tohto zákona a súvisiaci s týmto štátnym sviatkom. 


Čl. II.

Zákon č. 308/2000 Z. z. o vysielaní a retransmisii a o zmene zákona č. 195/2000 Z. z. o telekomunikáciách v znení zákona č. 147/2001 Z. z., zákona č. 206/2002 Z. z., zákona č. 289/2005 Z. z., zákona č. 95/2006 Z. z., zákona č. 121/2006 Z. z. zákona č. 13/2007 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 654/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 167/2008 Z. z., zákona č. 287/2008 Z. z., zákona č. 516/2008 Z. z., zákona č. 77/2009 Z. z. a zákona č. 318/2009 Z. z. sa dopĺňa takto:

1.    V § 16 sa za písmeno g) vkladá písmeno  h), ktoré znie:
„h) zabezpečiť v dennom programe hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame,“.

Doterajšie písmená h) až q) sa označujú ako písmená i) až r).

2.    V § 17 ods. 1sa za písmeno e) vkladá písmeno f), ktoré znie:
„f) zabezpečiť v dennom programe hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame,“.

Doterajšie písmená f) až h) sa označujú ako písmená g) až i).

Čl. III.

Zákon č. 619/2003 Z. z. o Slovenskom rozhlase v znení zákona č. 587/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008, zákona č. 312/2009 z. z. sa mení a dopĺňa takto:

V § 5 sa za odsek 1 vkladajú odseky 2 a 3, ktoré znejú:

„(2) Slovenský rozhlas vysiela každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny štátnu hymnu Slovenskej republiky tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame.

(3) Slovenský rozhlas v rámci svojej programovej skladby zaradí v deň štátneho sviatku alebo pamätného dňa program, ktorý je obsahovo a tematicky zameraný na štátny sviatok alebo pamätný deň.“.

Doterajšie odseky 2 a 3 sa označujú ako odseky 4 a 5.


Čl. IV.

Zákon č. 16/2004 Z. z. o Slovenskej televízii v znení zákona č. 588/2006 Z. z., zákona č. 220/2007 Z. z., zákona č. 343/2007 Z. z., zákona č. 68/2008 Z. z., zákona č. 70/2008 Z. z., zákona č. 516/2008 Z. z., zákona č. 312/2009 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:

V § 5 sa za odsek 1 vkladajú odseky 2 a 3, ktoré znejú:

„(2) Slovenská televízia vysiela každý deň v čase od 23:30 hodiny do 00:30 hodiny štátnu hymnu Slovenskej republiky tak, aby hranie štátnej hymny Slovenskej republiky bolo predelom medzi programovými zložkami a nebolo súčasťou reklamy a ani nenasledovalo bezprostredne pred reklamou alebo po reklame.

(3) Slovenská televízia v rámci svojej programovej skladby zaradí v deň štátneho sviatku alebo pamätného dňa program, ktorý je obsahovo a tematicky zameraný na štátny sviatok alebo pamätný deň.“.

Doterajšie odseky 2 a 3 sa označujú ako odseky 4 a 5.



Čl. V.
Zákon č. 369/1990 Zb. o obecnom zriadení v znení zákona č.96/1991 Zb., zákona č. 421/1991 Zb., zákona č.500/1991 Zb., zákona č.564/1991 Zb., zákona č. 11/1992 Zb., zákona č. 295/1992 Zb., zákona č.43/1993 Z. z., zákona č.52/1994 Z. z., zákona č.287/1994 Z. z., zákona č.229/1997 Z. z., zákona č.225/1998 Z. z., zákona č.233/1998 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.185/1999 Z. z., zákona č.389/1999 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.6/2001 Z. z., zákona č.453/2001 Z. z., zákona č.205/2002 Z. z., zákona č.515/2003 Z. z., zákona č.369/2004 Z. z., zákona č.535/2004 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z., zákona č.615/2004 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z., zákona č. 757/2004 Z. z., zákona č.171/2005 Z. z., zákona č.628/2005 Z. z., zákona č.616/2006 Z. z., zákona č.267/2006 Z. z., zákona č.334/2007 Z. z., zákona č.335/2007 Z. z., zákona č.330/2007 Z. z., zákona č.205/2008 Z. z., zákona č.384/2008 Z. z., zákona č.445/2008 Z. z., zákona č.583/2004 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:

V § 11b sa na konci textu paragrafu pripája nová veta, ktorá znie:

„Na začiatku každého verejného zhromaždenia obyvateľov obce alebo jej časti sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.

V § 12 sa za odsek 6 vkladá odsek 7, ktorý znie:

„(7) Na začiatku každého rokovania obecného zastupiteľstva sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.

Doterajší odsek 7 sa označuje ako odsek 8.


Čl. VI.
Zákon č. 350/1996 Z.z. o rokovacom poriadku Národnej rady Slovenskej republiky v znení zákonač.  77/1998 Z.z., zákona č.86/2000 Z.z, zákona č.138/2002 Z.z., zákona č.138/2002 Z.z., zákona č. 100/2003 Z.z., zákona č.551/2003 Z.z., zákona č.215/2004 Z.z., zákona č.360/2004 Z.z., zákona č.253/2005 Z.z., zákona č.320/2005 Z.z., zákona č.261/2006 Z.z., zákona č.199/2007 Z.z. sa mení a dopĺňa takto:

V § 25 odsek 1 znie:

„(1) Na začiatku každého rokovania schôdze národnej rady sa hrá štátna hymna Slovenskej republiky.“.

Doterajší text paragrafu sa označuje odsekom 2.


Čl. VII.

Zákona č. 224/2006 Z.z. o občianskych preukazoch a o zmene a doplnení niektorých zákonov v znení zákona č.693/2006 Z. z., zákona č.647/2007 Z. z., zákona č.445/2008 Z. z. sa mení a dopĺňa takto:

V § 6 odsek 1 písm.a) sa vypúšťa čiarka a vkladajú sa slová „a po zložení sľubu vernosti podľa osobitného zákona,“
Čl. VIII.

Tento zákon nadobúda účinnosť 1. apríla 2010.


Dôvodová správa


A. Všeobecná časť

     Vlastenectvo patrí medzí základné hodnoty civilizovanej spoločnosti a vyspelého národa. Preambula Ústavy SR zdôrazňujúc hodnotu identity sa odvoláva na  politické a kultúrne dedičstvo našich predkov a na stáročné skúsenosti Slovákov zo zápasov o národné bytie a vlastnú štátnosť. A to v zmysle cyrilo - metodského duchovného dedičstva a historického odkazu Veľkej Moravy.
Európska demokratická spoločnosť sa riadi empirickou zásadou z histórie, že štát je národný a spoločnosť je občianska. Každý národný štát má svoj jedinečný znak, ktorým potvrdzuje svoju výnimočnosť, zároveň sa ním odlišuje od ostatných a súčasne však potvrdzuje občiansky charakter spoločnosti.
Napriek týmto skutočnostiam špecifická norma - zákon na ochranu vlastenectva v právnom poriadku Slovenskej republiky zatiaľ chýba. Existujú čiastkové normy, ktoré upravujú napr. použitie štátneho symbolu, ale len v súvislosti so štátnymi sviatkami, resp. medzinárodnými podujatiami - ide teda skôr o usmernenie výzdoby či zásad diplomatického protokolu a prevažne len jedného zo štátnych symbolov. Komplexná a osobitá úprava zatiaľ v právnom systéme SR chýba.
    
Slováci sú starý európsky národ, ich korene siahajú do 5. storočia a do čias Veľkomoravskej ríše v 9. storočí. Boli aktívnou súčasťou Uhorského štátu, pomáhali v stredoveku aj  v novoveku brániť jeho kresťanskú civilizáciu. Žiaľ, Uhorsko sa na konci svojej existencie v 19. storočí, uchyľovalo k priamemu odnárodňovaniu Slovákov. Preto aj Rakúsko-Uhorská monarchia dostala prívlastok „žalár národov“. Krutá maďarizácia bola nielen popieraním občianskych práv, ale aj prirodzeného práva Slovákov na prejavenie vlastnej identity a práva na sebaurčenie.

Z úcty k stovkám národovcov, ktorí trpeli za národné presvedčenie, osobitne z úcty ku generáciám bernolákovcov a štúrovcov, vnímame zodpovednosť za dorastajúcu mládež, ktorej chýba jasné vedomie slovenskej identity, a u ktorej sa prejavuje národné bezvedomie hraničiace s ľahostajnosťou, ktorú paradoxne médiá vystavujú na obdiv.

To je stav znesväcovania základných hodnôt nášho štátu. Pri výskumoch sa sebavedomie a národné vedomie Slovákov preukázalo, ako jedno z najslabších v celej Európskej únii. Malé národy majú povinnosť voči sebe samým, preto treba tento škodlivý a nebezpečný stav zmeniť. Aktuálna je myšlienka Ľudovíta Štúra: „Najskôr musíme slúžiť sebe, potom iným!“ Na posilnenie národného povedomia, hlbokého vzťahu k národným tradíciám a na pestovanie moderného vlastenectva má slúžiť aj tento zákon.

        Zmyslom predkladaného zákona je zásadná zmena postojov a prístupu zo strany štátnych a verejných orgánov na podporu vlastenectva. Ide o legitímne opatrenia a mechanizmy, ktoré by mali vyvolať pozitívnu zmenu  postojov občanov k štátu. Predpokladajú sa taktiež stimuly pozitívne ovplyvňujúce nielen výchovu mládeže k vlastenectvu, ale zvyšovanie národného povedomia a identity  u ostatných generácii občanov, žijúcich v Slovenskej republike. Slovenská republika je štát národný s rešpektom k budovaniu občianskej spoločnosti. Aj tento zákon bude rešpektovať všetky záväzky, ktoré má naša republika k Európskej únii.

    Navrhujeme, aby  sa pôsobnosť tohto zákona vzťahovala len na fyzické osoby, ktoré sú občanmi Slovenskej republiky. Súčasne navrhujeme, aby  pôsobnosti  tohto zákona podliehali aj právnické osoby, štátne aj neštátne  inštitúcie, ktoré pôsobia na území Slovenskej republiky.

           Ďalej navrhujeme priamu podporu pestovania vlastenectva zo strany štátu,  zo strany samosprávnych orgánov, národných športových zväzov a verejnoprávnych médií. Ide o také formy podpory vlastenectva, ako je povinnosť, aby pred zasadnutiami vlády Slovenskej republiky, zasadnutiami Národnej rady Slovenskej republiky, zasadnutiami mestského i obecného zastupiteľstva, na verejných zhromaždeniach obcí, v školách na začiatku školského roku, každého školského vyučovacieho týždňa, aj pri odovzdávaní vysvedčení za prospech žiakom a študentom, vždy zaznela štátna hymna Slovenskej republiky.

          Osobitne navrhujeme, aby školy v učebniach, kde prebieha vyučovanie mali povinnosť zabezpečiť, aby v nich bol štátny znak,  štátna zástava, text hymny a preambula Ústavy Slovenskej republiky. To isté sa navrhuje v miestnostiach, kde prebieha rokovanie Národnej rady Slovenskej republiky, rokovanie Vlády Slovenskej republiky, rokovanie miestneho, obecného a mestského zastupiteľstva a zastupiteľstva samosprávneho kraja.

          V súvislosti zo získaním občianstva (prevzatím prvého občianskeho preukazu), získaním občianstva podľa osobitných predpisov, keď sa preberá dekrét o zvolení za poslanca Národnej rady Slovenskej republiky, alebo služobná zmluva v súvislosti s nástupom do štátnej služby alebo verejnej služby, ak sa preberá dekrét o zvolení za primátora mesta alebo starostu obce, ak sa preberá dekrét o zvolení za poslanca mestského,  obecného alebo miestneho zastupiteľstva, alebo zastupiteľstva samosprávneho kraja takýto občan alebo osoba skladajú Sľub vernosti Slovenskej republike. Obsahom tohto sľubu je  zachovávať v každej situácii vernosť Slovenskej republike, jeho ústavnému zriadeniu, osobný záväzok chrániť územnú celistvosť, zvrchovanosť, suverenitu štátu, štátny jazyk a mať v úcte štátne symboly Slovenskej republiky.

        Návrh zákona je v súlade s Ústavou Slovenskej republiky, predovšetkým Preambulou Ústavy SR, čl.1., čl. 2., čl. 3.,  čl. 5., čl. 6.,čl. 7.,  čl.8., čl. 9.,  čl.12., čl. 13., čl. 14.,  čl. 19.  a  čl. 23.

        Návrh zákona je tiež v súlade s ústavnými zákonmi, zákonmi a ostatnými všeobecne záväznými právnymi predpismi, ako aj s medzinárodnými zmluvami, ktorými je Slovenska republika viazaná.




B. Osobitná časť

K Čl. I

K § 1 až 3
    Navrhované ustanovenia ustanovujú predmet zákona, pôsobnosť a  základné povinnosti zachovávať k štátnym symbolom Slovenskej republiky a k štátnemu jazyku Slovenskej republiky úctu.

K § 4
    Upravuje výchovu k vlastenectvu vo výchovno-vzdelávacom procese a stanovuje povinnosti riaditeľom škôl zabezpečiť hranie štátnej hymny SR.

K § 5
     Predmetné ustanovenie definuje sľub vernosti Slovenskej republiky. Sľub skladá každý, komu bol prvýkrát vydaný občiansky preukaz, cestovný pas Slovenskej republiky, udelené štátne občianstvo Slovenskej republiky a kto vstupuje do štátnej služby alebo verejnej služby. Sľub tiež skladajú poslanci NRSR a na začiatku školského roka žiaci základných a stredných škôl a to individuálne alebo hromadne.

K § 6
     Ustanovenie na podporu vlastenectva zo strany orgánov samosprávy. Upravuje sa sľub vernosti povinnými osobami, hranie štátnej hymny orgánmi všetkých stupňov samosprávy ako aj na začiatku každého verejného zhromaždenia obce, mesta alebo samosprávneho kraja.

K § 7
    Upravuje sa povinné hranie štátnej hymny SR aj športových podujatiach a súťažiach organizovaných národnými športovými zväzmi v SR.


K § 8

     Ustanovuje sa podpora vlastenectva verejnoprávnymi médiami hraním štátnej hymny SR v čase medzi 23:30 a 00:30.


K Čl. II

     V Čl. II sa ustanovuje pre vysielateľa a prevádzkovateľa retransmisie povinnosť zabezpečiť hranie štátnej hymny Slovenskej republiky v čase od 23.30 hodiny do 00.30 hodiny podľa podmienok ustanovených v navrhovanom znení.

K Čl. III a IV

     V uvedených článkoch sa ustanovuje povinnosť hrania štátnej hymny v Slovenskej rozhlase a v Slovenskej televízie za podmienok určených v tomto zákone.

K Čl. V
    Upravujú sa povinnosti v zákone č.369/1990 Zn. o obecnom zriadení.

K Čl. VI.
Upravuje sa zákon č. 350/1996 Z.z. o rokovacom poriadku NR SR

K Čl. VII
Upravuje sa zákon č. 224/2006 Z.z. o občianskych preukazoch v znení neskorších predpisov.

K Čl. VIII
     Navrhuje sa, aby zákon na podporu vlastenectva nadobudol účinnosť 1. apríla 2010.



Doložka finančných, ekonomických, enviromentálnych vplyvov, vplyvom na zamestnanosť, podnikateľské prostredie a informatizáciu.


 
      Návrh zákona nezakladá zvýšené nároky na výdavkovú časť rozpočtu, rozpočtov územných samospráv ani verejných rozpočtov.
     
      Navrhovaná zákonná úprava nemá vplyv na zamestnanosť, podnikateľské prostredie, životné prostredie ani informatizáciu spoločnosti.



Doložka zlučiteľnosti návrhu zákona s právom Európskych spoločenstviev a právom Európskej únie.


1.    Predkladateľ návrhu                        
skupina poslancov Národnej rady Slovenskej republiky


       2. Názov návrhu zákona
Návrh zákona na  podporu vlastenectva

       3. Problematika návrhu zákona
a) nie je upravená v práve Európskych spoločenstiev,
b) nie je upravená v práve Európskej únie,
c) nie je obsiahnutá v judikatúre Súdneho dvora Európskych spoločenstiev alebo súdu prvého
    stupňa Európskych spoločenstiev.

      Keďže problematika návrhu zákona nie je upravená v práve Európskych spoločenstiev a práve Európskej únie, je bezpredmetné vyjadrovať sa k bodom 4 až 6 doložky zlučiteľnosti.

















 

Ivan Šimko, a Kereszténydemokrata Mozgalom, és a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió egykori alapítója és vezető politikusa visszatér a kereszténydemokrata pártba. A „tékozló fiú“ 2000-ben lépett ki a KDH-ból, Mikuláš Dzurinda mellet évekig az SDKÚ egyik vezéralakja volt, a pártból 2003 őszén távozott, miután a csoportocskaügy miatt összekülönbözött az akkori kormányfővel és pártbeli főnökével. 2004-ben többedmagával megalapította a Szabad Fórumot, ám miután nem őt, hanem Zuzana Martinákovát választották a párt elnökének, innen is távozott. Šimko azóta a Misia 21 nevű egyszemélyes törpepárt elnöke volt. „Alázattal térek vissza a KDH-ba, mint egyszerű tag“ – nyilatkozta Šimko. Beszarás.

Nemrégiben a Godot Dumaszínházban jártam. A jegyeket ajándékba kaptam T.-től.  Novemberben sikerült jegyet vennie, februárra. Hadházira és Bödőcsre csak beláthatatlan időn belül lett volna jegy. Egy Beliczai Balázs - Szupkay Viktor - Aranyosi Péter előadásra sikerült eljutnunk.

A Godot Kávéház a belváros szívében található, jól megközelíthető. Ha az Operabál miatt az Andrássy úti parkolóhelyek nem lettek volna lezárva, akkor valszeg parkolóhelyet sem lett volna gond találni. Megszámoltam, kb. 90 ember szoronghatott a csontig egymásba tolt asztalok mellett. Akik a klozet előtti térben ültek - nyolcan -, azok nem láttak rá az előadóra. Szívás, főként, mert a mikrofonzsinór alatt ülők is annyit fizetnek, mint akire 50x rányitják a klozetajtót.

A túlzsúfoltság nem kellemes, ha szar helyen ülsz, kicsavarodott nyakkal kell nézned a produkciót, szerencsére nekünk jó helyünk volt; viszont az árak korrektek és a személyzet kedves. Ennyit a körítésről.

Az est folyamán a minél nagyobb rentabilitás végett a szájkaratemesterek egy kb. 1,5 négyzetméteres helyen állnak, asztalok közé szorítva, és vezetékes mikrofonba beszélnek.
Elsőként Beliczai Balázs lépett fel. A tévés fellépések nyomán eddig őt a középmezőnybe soroltam, de élőben sokkal jobb. Beliczai mintegy fél órát beszélt. Egy keveset buzizott is. Úgy látszik, erre van igény, mert Kis Ádámnak is bejött a tévében, és itt is nevetve reagált rá a közönség. (Aranyosi meg cigányozott. Úgy látszik, enélkül nem is próbálkoznak szórakoztatással Mo.-n.)

A leggyengébb láncszem Szupkay Viktor volt, a műsor fele már megvolt a tévéből. Az ember idegondol egy "Hát ezért fizettem én?" Tomcat-pólót. A műsor többi része szórakoztató volt, ez viszont bosszantó. Biztos nem könnyű mindig új poénokat gyártani, de ha nem megy, akkor meg lehet fogni a péklapátot… Tuti, hogy a Dumaszínházban olyan arcok mennek, akik ezt a produkciót már látták a tévében, így velük szemben nem tisztességes a recikláció.

Az estet Aranyosi Péter zárta. Bő háromnegyed órát szövegelt. Rajta látszott a leginkább, hogy nemcsak egy feladatot hajt végre, hanem élvezi is, amit csinál. Igyekezett kapcsolatot teremteni a közönséggel, bár a jelentkezzen ez, jelentkezzen az nekem nem jön be, fizettem bazmeg, szórakoztassál, ne tegyél fel kérdéseket. Aranyosi tipikusan az az ember, akit oda tudsz képzelni a kocsmaasztalod mellé, ahol pontfénytől nem megvilágítva, mikrofon nélkül, élőbeszédszerűen mondja el ugyanezeket a poénokat.

Na, hát köszönöm, fiúk, köszönöm, T.

--------------------------------------------------
Emiatt nem írunk külön posztot, de a központi napilap pénteki száma összeállításban foglalkozik azokkal a parlamenti képviselőkkel, akik lassan lejáró megbízatási időszakuk során passzívak voltak.  Közülük is a mester Szigeti János, aki csak levegőt venni jelent meg az ülésteremben. Vele a lap interjút közöl. Szigeti azt állítja, "nem szabad egy képviselőt a szerint megítélni, hogy felszólal-e a parlamentben". Nos, Szigeti úr, kérdezze meg Búcson a kocsmában, a boltban, a szőlőhegyen, hogy a nép, az istenadta is egyetért-e az ön érveivel. Mert szerintem nem.
 

Kedden a szervezett bűnözési kérdésekben egy időben nagyon jól informált Sme internetes kiadása arról számolt be, hogy a rendőrség őrizetbe vett 11 embert a Sýkora-családból. A cinegéket, ahogy a többiek nevezték őket. (Az államnyelvet nem birtokló olvasók kedvéért: a sýkorka cinkét jelent.) Tegnap a 11 kopasz őrizetbe vételét kérte a különleges ügyész. A leggyengébb legénykéről - biztosan a starter az - már ma dönthet a Smer-ellenzék bizarr összefogással megmentett Specializált Büntetőbíróság, a komoly fiúknál hosszabb a határidő, mivel az általuk elkövetett bűncselekmények előtt ott van az "obzvlášť závažné" szókapcsolat, szombatig kell dönteni. Életem első polinterjúját az ombudsmanussal csináltam a lapban, amikor beléptem. Ő azt mondta, hogy a vizsgálati, az nem bünti, így nem kell orrba-szájba elrendelni, csak ha indokolt. Az én adóimból az államot bérpótlék miatt perelő rohadt bírók miatt már így sincs semmi hitele előttem a hazai igazságszolgáltatásnak. De ha ezeket a legényeket nem helyezik előzetesbe, akkor az a semmi is elillan.

Na, de hát miért ez a nagy öröm, kik ezek az arcok, ki  az a Sýkora, és milyen hatással lesz ez a szervezett bűnözői körökre? Kérdezz! Felelek! Olvasóbarát gyorstalpaló szervezett bűnözés iránt mérsékelten érdeklődő olvasóknak.

Ki a csoport keresztapja?
A Sýkora-klánt Miroslav Sýkoráról nevezték el.

Ő még él?
Nem, 1997. február 6-án a fővárosban, a Bajkalská utcán, a Holiday Inn hotel előtt, ill. magában az intézményben lőtték őket le. Géppisztoly+sörétes kombóval.

Mindig geciember volt ez a Miroslav Sýkora?
Sýkora diplomataszülők gyermeke volt, Moszkvában tanult, majd amikor kidobták, hazajött, és újságírást kezdett tanulni a Comenius Egyetemen. Tanulmányait azonban nem fejezte be. Volt felesége és két gyereke.

Hogyan kezdte a szakmát?
Exkluzív élelmiszerek csempészésével. A szocialista hiánygazdaságban és utána persze az is exkluzívnak számított, ami ma nem.

Egyedül dolgozott?
Nem, Ján Takáčcsal dolgozott együtt, azonban eltért a véleményük arról, milyen mértékben kell bevonni az oroszokat. Takáč oroszok nélkül akartak, Sýkora oroszokkal. Így szétváltak útjaik, és nem maradta barátok. Takáčot 2003-ban Pozsony Kramáre városrészében lőtték le, 15, gépkarabélyból leadott lövéssel. Sýkorát pedig az ukrán főnök fiává fogadta, ami viszonylag tág lehetőségeket biztosított neki.

Kapcsolatban állt-e a Szlovák Információs Szolgálattal?
Igen. A Fegyveres Oszkár összekötőjeként felrobbantott Robert Remiášt halála előtt sokáig követték. Luboš Ferus nyitrai főnök később azt vallotta, ő és emberei Sýkora utasítására követték a szerencsétlen sorsú rendőrt. Mint tudjuk, a robbantásnál ott volt a Dinič-testvérekkel jó kapcsolatot ápoló „kisfőnök”, Roman Deák és Pápay Tibor is. Egyszerre sok a jóból… (Korábban itt írtunk róla)

Milyen tevékenységet fejtett ki a Sýkora-csoport?
A SIS-nek tett szolgálatokon túl védelmi pénzt szedtek, vállalkozókat zsaroltak, kurvákat futtattak, és a gyilkosságtól sem riadtak vissza.

Ebben az időszakban már egyre erősebb volt Mikuláš Černák. Hozzá hogy viszonyult a Cinege?
A Sýkora halálához vezető út is Černákkal van kikövezve, mondhatnánk némi képzavarral. Feruš, Peter Križanovič és Sýkora állítólag 75 millió koronát vittek el az 1996-os nyitrai VÚB-lopásból, adóként. (Nem bankrablás, mert nem volt erőszak.) Ennek elosztása közben azonban vita támadt Križanovič és Sýkora között. A fegyver is előkerült, Sýkora volt a gyorsabb, Križanovič lábát amputálni kellett. Križanovič ebben az időben már Mikinek dolgozott, aki Sýkora helyét ígér(het)te neki.

Hányszor próbálták meg eltenni láb alól?
Kétszer. 1996 decemberében egy távcsövessel lőttek rá. De a szomszédját találták el. Szóval erre is figyeljünk ingatlanvásárláskor… Ezt követően csak testőrséggel mutatkozott. A halálos találkozóra azonban mégis egy szál sofőr kíséretében érkezett.

És Križanovič túlélte őt?
Igen, de nem sokkal. Egy HZDS-es képviselő lakása előtt felrobbantották a dzsippóját 1997. április 15-én. Vajon mit csinált ott?

Ki vette át a hatalmat Sýkora halála után?
Peter Čongrády. Árva gyerek volt, és katonai főiskolát végzett. A főnök sofőrjeként kezdte pályafutását. Nagyszombatot és Trencsént is befolyása alá vonta.

Ő még él?
Nem, 2004 szeptemberében egy pozsonyi pizzéria előtt nagyon csúnyán végezte, szó szerint szétlőtték a fejét.

És utána ki következett?
Hát, ő még él,  a 11 között van.

Mivel gyanúsítják a most elfogott 11-eket?
Bűnszervezet létrehozásával, emberrablással, nyomásgyakorlással, közveszélyokozással, csalással, tiltott fegyverviseléssel és rongálással.

Mire számíthatnak?
Ha bebizonyosodik bűnösségük, egy részükre életfogytiglani börtönbüntetés vár, de min. 20 év. Persze, ez csak jogelmélet. Szlovákiában vagyunk.
 

Egy hete ezen a napon T.-vel Szerdahelyre mentünk. Kulturálódni. Hihetetlen, mi? (Erre főként azért került sor, mert a másnapi komáromi "Beugróra" - ami tudjuk, h nem Beugró, persze, szerzői jog is van a világon - nem kaptunk jegyet, kb. 3 héttel a rendezvény előtt…) Az egykori mezőváros egyelőre nem kulturális projektjeivel hódít a köztudatban, noha ott van a Duna Menti Tavasz, a Vámbéry-estek stb., a település imázsa mégis más.

Múlt csütörtökön a Városunkért PT a Sevenben (jó a konyha) szervezett improvizációs estet, Itt és most címmel, az Epopteia társulás és műhellyel karöltve, mely, ha jól sejtem, Czajlik Józsefet takarja. Czajlik József sikeres rendező, de ami ennél fontosabb, jó is. Akik pedig felléptek: Bandor Éva, Olasz István, Gál Tamás és Mokos Attila (!).

A bárból kihordták az asztalokat, a közlekedést ellehetetlenítő sűrűséggel telehágták székekkel. A játéktér a bárpult vége melletti mintegy 6 négyzetméter volt. Messze nem ideális helyszín, a hátsóbb sorokban ülők szerintem csak deréktól  felfelé láthatták a szereplőket. A rendezvényen ott volt (majdnem) az összes DS-i kultúrarc (de akkor ki volt a Vámbéryben?). Olyan 70-80 ember lehetett jelen. A kezdéssel mintegy 25 percet késtek, ami tán' túlzás.

Amit láttam, nem azért nem tetszett, mert nem "beugrós" volt. Eleve elhatároztam, hogy nem fogom összevetni a kettőt, mert miért tenném. A színészek tették, amit tudtak, élvezhető és értékelhető teljesítményt nyújtottak, a játékmester azonban életidegen helyzeteket teremtett (csuklással kommunikálók klubja, nagy lépésekkel járók klubja - ugyan már…), és nem lépett közbe időben. Volt, hogy egy-egy jelenet, helyzet már rég kifulladt, a színészek szenvedtek, Gál művész úr megpróbálta elhagyni a színpadot, hogy legyen már vége (ez egyébként pont a Para által kiemelt Szent Töpörtyűben volt, ami egyébként nagyon jó, és nagyon dunaszerdahelyi volt), mert a parasztbácsi vs. szektamókus tematikából már kihozták, amit tudtak. De a játékmester visszaküldte őt, hadd izzadjon még egy kicsit. Többször is előfordult, hogy a színészek maguk keverték le a jelenetet, illetve, hogy a jelenet nem tudta beteljesíteni a leírásban foglaltakat. Intellektuális humor - mondta egy kolléga a szünetben. Másnap a központi napilapban megjelent fotó alatt is ezt olvashattuk. Lehet, de... Gondoltam, a szünetben elmegyünk, mint a komáromi parasztok az Álomról a Jókaiban, de annyi emberrel kellett beszélnem… Az első "felvonás" nagyon nyögvenyelős és vontatott volt. A második már jobb, és szerencsére rövidebb is.

Külön élmény volt Mokos Attila, akit eddig csak klasszikus színházi körülmények között láttam, így még nem. A táncos rögtönzéseknél megmutatkozott, félelmetes(en jó) mozgáskultúrája van.

Hát, majd meglátjuk, hogy a következő milyen lesz, remélem, kicsit összeszedettebb a játékmesteri oldalon.
A pénteki, komáromi rendezvényen, úgy hallottam, sokan voltak, és sokan álltak. Olyanok is, akiknek volt jegyük. Így most az előadás napján a helyszínen lehet jegyet venni - tudtam meg Bárány kollégától. Ezt nem tartom a legjobb ötletnek, mivel egy dolgozó ember nem tud odamenni kora de., amikor meg kijött a melóból, már valszeg nem lesz jegy. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, és tömegek akarnak bejutni, nagyobb helyre kell költöztetni a rendezvényt.





 
 

A pizzás Ervin szerint sárkányra hasonlít a gigantikus CAT, ami elfogyasztotta a belügyi kórház épületét Pozsonyban. Megette, és kész.

Hétfőn még egy kis darab volt belőle.

Kedden azonban már csak pár oszlop meredt az ég felé.

A Smer-közeli építési vállalat megkezdheti a munkát. Szerencsére nemcsak mobiltelefonos rajongók, hanem komoly intézmények is filmezték a bontást. Íme egy ilyen.

És aki azt hinné, hogy csak nálunk bontanak, téved. Az EU szívének tájékán készültek ezek a felvételek.

------

És emiatt nem írunk új posztot, de Művér és fakakukk címmel új szlovmagy blog szárnybontogatásának lehetünk tanúi. A szerzőt vállon veregetni furcsa lenne, mert általában ő teszi ezt mást szerzőkkél. Hajrá!

Vasárnap fejeződött be a Discovery-n Ross Kemp afganisztáni dokumentumfilm-sorozata, a nagy darab tar angol  színész és újságíró hazajött az országból, melybe hazája és a szovjet birodalom bicskája is beletört korábban. És most a NATO-é is töröget.
Ross a harcmezőről tudósított. Persze, mindig voltak kétségeim, hogy az operatőt hogyan, milyen kamerával veszi fel mindezt. Ezzel együtt jó kis sorozat volt, azoknak, akik a Rambo III.-nál többre kíváncsiak Afganisztánból. És tán azok számára is, akiket nem annyira érdekel Afganisztán. Jól nyúlt a témához. (A vasárnapi részben egy katona a harc hevében azt mondta, hogy fuck, a cseh szinkronban így hangzott: do prdele.)

*****
Amikor a hírügynökségek fotókínálatát böngésztem, láttam, hogy Phil Harrisról, a világ legismertebb rákhalászáról is kiadtak egy képet. Aztán amikor elolvastam a képaláírást, nagyon szomorú lettem. Meghalt. Nem hullámsírba süllyedt hajóstul-rákostul, hanem agyvérzést kapott. Amikor azt mondta, hogy fuck, kitakarták a száját. Nyugodjék békében!

*****
A képviselők ma sem szavazták meg a mentelmi jog szűkítését. Daniel Lipšic (KDH) szerette volna elérni, hogy ha egy képviselőt bűncselekmény elkövetése során tetten érnek, akkor ne kelljen a parlament jóváhagyása ahhoz, hogy a büntető eljárást megindíthassák ellene. A képviselők viszont nem akarták ugyanezt. Itt lehet megnézni, ki hogyan szavazott.

*****
A Vasúttársaság ma bejelentette, hogy biztonsági őröket fog alkalmazni a vasúti kocsik őrzésére. Tessék mondani, a vasúti rendőrséget mi a tökömnek tartja ez az állam?

*****
És ha tegnap bemutattuk a falevő dinoszauruszt, hát van neki egy testvére, mely jéggel táplálkozik. Nem olyan látványos, de azért… Olykor előtör a bennem élő elnyomott nehézgépkezelő.

Az egész emberiséget uraló hideg acél - írta az acélról Rudyard Kipling. Hetek óta nézem már a város fölé magasló gigantofalloszt. Olyan, mint egy posztmodern dinoszaurusz. Megeszi a belügyi kórházat. (Helyére majd egy Smer-közeli cég épít új, közös katona- és belügyi kórházat, de ezzel ebben a posztban ne foglalkozzunk.) A férfiak megállnak az óriásgép tövében, és gyermeki örömmel kamerázzák mobiljukkal. Egy ilyen, elég gyenge minőségű felvételt én is találtam. Fenséges pusztítás.